Hitelezői igények csődeljárásban

Hitelezői igények csődeljárásban

2026. 05. 13.

Bevezetés


A hitelezői igények a csődeljárásban kiemelt szerepet kapnak, mert a csődeljárás célja nem a cég azonnali megszüntetése, hanem az, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, és hitelezőivel csődegyezséget próbáljon kötni. A hitelező szempontjából ez azt jelenti, hogy a követelést nem elég „nyilvántartani” vagy korábban számlával igazolni: azt a csődeljárás szabályai szerint, határidőben és megfelelő módon be kell jelenteni.

A csődeljárás során a hitelezői igény bejelentése döntően befolyásolja, hogy a hitelező részt vehet-e az egyezségi tárgyaláson, szavazhat-e a csődegyezségről, és milyen feltételekkel érvényesítheti követelését. A csődeljárásban a csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket főszabály szerint a közzétételtől számított 30 napon belül, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseket pedig 8 munkanapon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

Fontos, hogy a csődeljárásban a hitelezői igények kezelése eltér a felszámolási eljárástól. Itt a cél nem elsődlegesen a vagyon értékesítése és felosztása, hanem az, hogy a hitelezők és az adós megállapodjanak a tartozások rendezésének módjáról.

Mit jelent a hitelezői igény csődeljárásban?


Hitelezői igénynek csődeljárásban az adóssal szemben fennálló olyan követelés tekinthető, amelyet a hitelező a jogszabályi feltételek szerint bejelent az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

A követelés alapulhat például:
  • ki nem fizetett számlán,
  • szerződésből eredő díjon,
  • kölcsönön,
  • banki hitelen,
  • lízingtartozáson,
  • szállítói követelésen,
  • kártérítési igényen,
  • bírósági ítéleten,
  • fizetési meghagyáson,
  • adó- vagy köztartozáson,
  • munkaviszonyból eredő követelésen,
  • biztosítékkal fedezett követelésen.


A csődeljárásban azonban nemcsak az számít, hogy a követelés fennáll-e, hanem az is, hogy a hitelező azt határidőben, megfelelő helyre, megfelelő tartalommal és megfelelő dokumentumokkal jelentette-e be.

Ki minősül hitelezőnek a csődeljárásban?


Csődeljárásban hitelező az lehet, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezhető követelése áll fenn, és azt a csődeljárás szabályai szerint bejelenti.

A hitelező lehet például:
  • beszállító,
  • szolgáltató,
  • bank,
  • lízingcég,
  • magánszemély,
  • munkavállaló,
  • adóhatóság,
  • önkormányzat,
  • biztosítékkal rendelkező jogosult,
  • peres vagy végrehajtási eljárásban érintett jogosult.


A hitelezői pozíció szempontjából különösen fontos, hogy a követelés elismert vagy vitatott, biztosított vagy nem biztosított, illetve határidőben vagy késedelmesen bejelentett követelésnek minősül-e.

Mikor kell bejelenteni a hitelezői igényt?


A csődeljárásban az egyik legfontosabb határidő a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódik.

A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkezett követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelezőnek figyelnie kell a Cégközlönyben megjelenő közzétételt. A határidők számítása innen indul, ezért egy csődeljárással érintett partner esetén a passzív várakozás komoly kockázatot jelenthet.

Kinek kell bejelenteni a hitelezői igényt?


A hitelezői igényt nem elegendő csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek megküldeni. A Kúria gyakorlata szerint a Cstv. alapján nem választható szabadon, hogy a hitelező csak az egyik címzettnek jelentse be az igényét: a bejelentést az adósnak és a vagyonfelügyelőnek is meg kell tenni.

Ez gyakorlati szempontból nagyon fontos. Ha a hitelező csak az adósnak küldi meg a bejelentést, de a vagyonfelügyelőnek nem, vagy fordítva, az a követelés nyilvántartásba vételénél, szavazati jogánál és egyezségben való részvételénél is problémát okozhat.

A biztonságos eljárás érdekében célszerű a bejelentést igazolható módon, mindkét címzett részére megküldeni, és megőrizni a kézbesítési igazolásokat.

Mit kell tartalmaznia a hitelezői igénybejelentésnek?


A hitelezői igénybejelentésnek világosan és dokumentáltan kell bemutatnia a követelést. Nem elég annyit írni, hogy az adós tartozik egy bizonyos összeggel.

A bejelentésben célszerű feltüntetni:
  • a hitelező nevét, címét, adószámát vagy egyéb azonosító adatait,
  • az adós adatait,
  • a követelés összegét,
  • a követelés jogcímét,
  • a teljesítés vagy esedékesség időpontját,
  • a tőkeösszeget,
  • a kamatot és egyéb járulékokat,
  • a követelés biztosítottságát,
  • zálogjog, kezesség vagy egyéb biztosíték fennállását,
  • azt, hogy van-e folyamatban per, végrehajtás vagy más eljárás,
  • a kapcsolódó dokumentumok felsorolását.


A bejelentést célszerű úgy összeállítani, hogy abból a vagyonfelügyelő és az adós számára egyértelmű legyen a követelés jogalapja, összege, esedékessége és besorolása.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?


A hitelezői igény bejelentésekor a követelést alátámasztó dokumentumok döntő jelentőségűek lehetnek. Minél pontosabb a dokumentáció, annál kisebb az esélye annak, hogy a követelést vitatják vagy hiánypótlásra lesz szükség.

Célszerű csatolni:
  • szerződést,
  • megrendelést,
  • teljesítési igazolást,
  • számlát,
  • szállítólevelet,
  • fizetési felszólítást,
  • egyenlegközlőt,
  • levelezést,
  • kamatszámítást,
  • jogerős bírósági ítéletet,
  • fizetési meghagyást,
  • végrehajtási iratokat,
  • zálogszerződést,
  • kezességi szerződést,
  • garanciavállalást,
  • engedményezési iratot,
  • beszámításra vonatkozó nyilatkozatot.


Ha a követelés jelentős összegű, vitatott, biztosítékkal érintett vagy kapcsolt vállalkozási viszony is fennáll, különösen indokolt szakértői segítséggel összeállítani az igénybejelentést.

Elismert és vitatott hitelezői igények


A csődeljárásban különbséget kell tenni az elismert és a vitatott hitelezői igények között. Az elismert követelés olyan igény, amelyet az adós nem vitat, és amelyet a vagyonfelügyelő a jogszabályok szerint nyilvántartásba vehet.

A vitatott követelés ezzel szemben olyan igény, amelynek jogalapját, összegét, esedékességét vagy biztosítottságát az adós vitatja. Ilyen lehet például, ha az adós szerint a teljesítés hibás volt, a számla nem jogos, a tartozás már megfizetésre került, beszámítás történt, vagy a követelés összege nem megfelelő.

A vitatott igények kezelése különösen fontos, mert befolyásolhatja:
  • a hitelező szavazati jogát,
  • az egyezségi tárgyaláson való részvételét,
  • a hitelezői osztályba sorolást,
  • az egyezség elfogadásának arányait,
  • a későbbi igényérvényesítési lehetőségeket.


Biztosított és nem biztosított hitelezői igények


A csődeljárásban kiemelt jelentősége van annak, hogy egy követelés biztosított vagy nem biztosított hitelezői igénynek minősül-e.

Biztosított hitelezői igény lehet például az a követelés, amelyhez zálogjog, óvadék, kezesség, garancia vagy más biztosíték kapcsolódik. Nem biztosított hitelezői igény esetén a hitelezőnek nincs ilyen külön biztosítéka, követelése általános hitelezői követelésként jelenik meg.

A biztosított és nem biztosított hitelezői osztályok a csődegyezség szempontjából különösen fontosak. Az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban is meg kell szerezni a szükséges támogatást.

Ezért a hitelezőnek nemcsak a követelés összegét kell bejelentenie, hanem azt is, hogy a követeléshez kapcsolódik-e biztosíték, és ezt megfelelő dokumentumokkal igazolnia kell.

Miért fontos a szavazati jog?


A csődeljárás egyik központi kérdése a csődegyezség. A hitelezők az egyezségi tárgyaláson szavaznak arról, hogy elfogadják-e az adós egyezségi javaslatát.

A hitelező szavazati joga függhet:
  • a követelés összegétől,
  • a követelés elismert vagy vitatott jellegétől,
  • a követelés biztosított vagy nem biztosított besorolásától,
  • a bejelentés határidőben történő teljesítésétől,
  • attól, hogy a követelés nyilvántartásba vételre került-e.


A szavazati jog azért fontos, mert az egyezség elfogadásához nem elegendő az adós szándéka. A hitelezők támogatására is szükség van. Ha a hitelező nem jelenti be megfelelően követelését, elveszítheti azt a lehetőséget, hogy érdemben befolyásolja az egyezség tartalmát.

Mi történik, ha a hitelező elmulasztja a bejelentést?


A hitelezői igénybejelentés elmulasztása a csődeljárásban súlyos következményekkel járhat. A határidőben be nem jelentett követelés jogosultja nem vehet részt az egyezségkötésben, és az egyezség hatálya sem feltétlenül terjed ki rá. A Cstv. alapján a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adóssal szemben követelését nem érvényesítheti, de más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti.

Ezért hitelezőként nem célszerű abból kiindulni, hogy a korábbi szerződés, számla vagy peres eljárás önmagában elegendő. A csődeljárásban külön bejelentési kötelezettség van, és ezt a szabályok szerint kell teljesíteni.

Hitelezői igénybejelentés folyamatban lévő per vagy végrehajtás esetén


Gyakori kérdés, hogy be kell-e jelenteni a hitelezői igényt akkor is, ha a követeléssel kapcsolatban már per vagy végrehajtási eljárás van folyamatban. A biztonságos válasz: igen, a csődeljárás szabályai szerinti igénybejelentést ilyenkor sem célszerű elmulasztani.

A folyamatban lévő per vagy végrehajtás nem helyettesíti automatikusan a csődeljárásban történő igénybejelentést. A hitelezőnek jeleznie kell a vagyonfelügyelő és az adós felé, hogy követelése fennáll, és dokumentumokkal kell igazolnia annak jogalapját.

Ilyen esetben a bejelentéshez érdemes csatolni:
  • keresetlevelet,
  • bírósági végzést,
  • ítéletet,
  • fizetési meghagyást,
  • végrehajtási lapot,
  • végrehajtói iratokat,
  • peres eljárás aktuális állapotát igazoló dokumentumokat.


A vagyonfelügyelő szerepe a hitelezői igények kezelésében


A vagyonfelügyelő a csődeljárásban kulcsszerepet játszik. Feladata, hogy felügyelje az adós gazdálkodását, ellenőrizze a csődvagyon megőrzését, és közreműködjön a hitelezői igények nyilvántartásában, illetve az egyezségi folyamatban.

A hitelezői igények szempontjából a vagyonfelügyelő szerepe különösen fontos:
  • fogadja és ellenőrzi a bejelentett igényeket,
  • közreműködik a hitelezői nyilvántartás kialakításában,
  • figyeli a biztosított és nem biztosított igények elkülönítését,
  • ellenőrzi a szavazati jogokat,
  • részt vesz az egyezségi tárgyaláson,
  • ellenőrzi az egyezségi dokumentumokat.


A vagyonfelügyelő nem a hitelező ügyvédje, de a törvényes és átlátható eljárás egyik garanciája. Ezért a hitelezőnek célszerű vele pontosan, írásban és dokumentált módon kommunikálnia.

Mit jelent a hitelezői igény a csődegyezség szempontjából?


A hitelezői igény nemcsak azt határozza meg, hogy az adós mennyivel tartozik, hanem azt is, hogy a hitelező milyen szerepet tölthet be a csődegyezségben.

A hitelezői igény alapján dőlhet el:
  • részt vehet-e a hitelező az egyezségi tárgyaláson,
  • rendelkezik-e szavazati joggal,
  • milyen hitelezői osztályba kerül,
  • milyen arányban számít be a szavazásnál,
  • milyen kielégítési ajánlat vonatkozik rá,
  • az egyezség milyen módon érinti a követelését.


A csődegyezség akár azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjedhet, akik nem támogatták az egyezséget vagy nem vettek részt a tárgyaláson, ha a törvényi feltételek teljesülnek. Ezért hitelezőként különösen fontos az aktív részvétel és az ajánlat alapos értékelése.

Mit vizsgáljon meg a hitelező az egyezségi ajánlatnál?


A hitelezőnek nem elég azt néznie, hogy az adós „valamenny
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
📞 Telefon: +36204995220
A csődeljárás nem a vég kezdete, hanem egy szűk időablak a cég megmentésére: moratóriumot ad, de közben korlátozza a vezetést, próbára teszi a hitelezőket, és egyetlen rossz lépéssel felszámolásba fordulhat. Megmutatjuk, milyen jogi és pénzügyi következményekkel jár mindez a cég, a vezetők és a partnerek számára.
A csődegyezség az utolsó esély lehet egy bajba került cég megmentésére: ha az adós hiteles tervvel meg tud egyezni a hitelezőkkel, elkerülhető a felszámolás. De ha az ajánlat gyenge vagy a támogatás elmarad, a csődeljárás könnyen a vállalkozás végévé válhat.
A csődeljárás nem a vég kezdete, hanem az utolsó esély a cég megmentésére: fizetési haladékot ad, hogy a vállalkozás egyezséget kössön hitelezőivel és újratervezze működését. De csak a gyors, pontos és szakmailag jól előkészített lépések adnak valódi esélyt a felszámolás elkerülésére.
A csődeljárás nem a vég kezdete, hanem utolsó esély a cég megmentésére: fizetési haladékot ad, hogy a vállalkozás egyezséget kössön hitelezőivel és elkerülje a felszámolást. A siker azonban csak gyors, pontos és hiteles előkészítéssel érhető el.