Bevezetés

A hitelezői igények a csődeljárásban kiemelt szerepet kapnak, mert a csődeljárás célja nem a cég azonnali megszüntetése, hanem az, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, és hitelezőivel csődegyezséget próbáljon kötni. A hitelező szempontjából ez azt jelenti, hogy a követelést nem elég „nyilvántartani” vagy korábban számlával igazolni: azt a csődeljárás szabályai szerint, határidőben és megfelelő módon be kell jelenteni.

A csődeljárás során a hitelezői igény bejelentése döntően befolyásolja, hogy a hitelező részt vehet-e az egyezségi tárgyaláson, szavazhat-e a csődegyezségről, és milyen feltételekkel érvényesítheti követelését. A csődeljárásban a csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket főszabály szerint a közzétételtől számított 30 napon belül, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseket pedig 8 munkanapon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

Fontos, hogy a csődeljárásban a hitelezői igények kezelése eltér a felszámolási eljárástól. Itt a cél nem elsődlegesen a vagyon értékesítése és felosztása, hanem az, hogy a hitelezők és az adós megállapodjanak a tartozások rendezésének módjáról.

Mit jelent a hitelezői igény csődeljárásban?

Hitelezői igénynek csődeljárásban az adóssal szemben fennálló olyan követelés tekinthető, amelyet a hitelező a jogszabályi feltételek szerint bejelent az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

A követelés alapulhat például:

• ki nem fizetett számlán,
• szerződésből eredő díjon,
• kölcsönön,
• banki hitelen,
• lízingtartozáson,
• szállítói követelésen,
• kártérítési igényen,
• bírósági ítéleten,
• fizetési meghagyáson,
• adó- vagy köztartozáson,
• munkaviszonyból eredő követelésen,
• biztosítékkal fedezett követelésen.

A csődeljárásban azonban nemcsak az számít, hogy a követelés fennáll-e, hanem az is, hogy a hitelező azt határidőben, megfelelő helyre, megfelelő tartalommal és megfelelő dokumentumokkal jelentette-e be.

Ki minősül hitelezőnek a csődeljárásban?

Csődeljárásban hitelező az lehet, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezhető követelése áll fenn, és azt a csődeljárás szabályai szerint bejelenti.

A hitelező lehet például:

• beszállító,
• szolgáltató,
• bank,
• lízingcég,
• magánszemély,
• munkavállaló,
• adóhatóság,
• önkormányzat,
• biztosítékkal rendelkező jogosult,
• peres vagy végrehajtási eljárásban érintett jogosult.

A hitelezői pozíció szempontjából különösen fontos, hogy a követelés elismert vagy vitatott, biztosított vagy nem biztosított, illetve határidőben vagy késedelmesen bejelentett követelésnek minősül-e.

Mikor kell bejelenteni a hitelezői igényt?

A csődeljárásban az egyik legfontosabb határidő a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódik.

A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkezett követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelezőnek figyelnie kell a Cégközlönyben megjelenő közzétételt. A határidők számítása innen indul, ezért egy csődeljárással érintett partner esetén a passzív várakozás komoly kockázatot jelenthet.

Kinek kell bejelenteni a hitelezői igényt?

A hitelezői igényt nem elegendő csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek megküldeni. A Kúria gyakorlata szerint a Cstv. alapján nem választható szabadon, hogy a hitelező csak az egyik címzettnek jelentse be az igényét: a bejelentést az adósnak és a vagyonfelügyelőnek is meg kell tenni.

Ez gyakorlati szempontból nagyon fontos. Ha a hitelező csak az adósnak küldi meg a bejelentést, de a vagyonfelügyelőnek nem, vagy fordítva, az a követelés nyilvántartásba vételénél, szavazati jogánál és egyezségben való részvételénél is problémát okozhat.

A biztonságos eljárás érdekében célszerű a bejelentést igazolható módon, mindkét címzett részére megküldeni, és megőrizni a kézbesítési igazolásokat.

Mit kell tartalmaznia a hitelezői igénybejelentésnek?

A hitelezői igénybejelentésnek világosan és dokumentáltan kell bemutatnia a követelést. Nem elég annyit írni, hogy az adós tartozik egy bizonyos összeggel.

A bejelentésben célszerű feltüntetni:

• a hitelező nevét, címét, adószámát vagy egyéb azonosító adatait,
• az adós adatait,
• a követelés összegét,
• a követelés jogcímét,
• a teljesítés vagy esedékesség időpontját,
• a tőkeösszeget,
• a kamatot és egyéb járulékokat,
• a követelés biztosítottságát,
• zálogjog, kezesség vagy egyéb biztosíték fennállását,
• azt, hogy van-e folyamatban per, végrehajtás vagy más eljárás,
• a kapcsolódó dokumentumok felsorolását.

A bejelentést célszerű úgy összeállítani, hogy abból a vagyonfelügyelő és az adós számára egyértelmű legyen a követelés jogalapja, összege, esedékessége és besorolása.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

A hitelezői igény bejelentésekor a követelést alátámasztó dokumentumok döntő jelentőségűek lehetnek. Minél pontosabb a dokumentáció, annál kisebb az esélye annak, hogy a követelést vitatják vagy hiánypótlásra lesz szükség.

Célszerű csatolni:

• szerződést,
• megrendelést,
• teljesítési igazolást,
• számlát,
• szállítólevelet,
• fizetési felszólítást,
• egyenlegközlőt,
• levelezést,
• kamatszámítást,
• jogerős bírósági ítéletet,
• fizetési meghagyást,
• végrehajtási iratokat,
• zálogszerződést,
• kezességi szerződést,
• garanciavállalást,
• engedményezési iratot,
• beszámításra vonatkozó nyilatkozatot.

Ha a követelés jelentős összegű, vitatott, biztosítékkal érintett vagy kapcsolt vállalkozási viszony is fennáll, különösen indokolt szakértői segítséggel összeállítani az igénybejelentést.

Elismert és vitatott hitelezői igények

A csődeljárásban különbséget kell tenni az elismert és a vitatott hitelezői igények között. Az elismert követelés olyan igény, amelyet az adós nem vitat, és amelyet a vagyonfelügyelő a jogszabályok szerint nyilvántartásba vehet.

A vitatott követelés ezzel szemben olyan igény, amelynek jogalapját, összegét, esedékességét vagy biztosítottságát az adós vitatja. Ilyen lehet például, ha az adós szerint a teljesítés hibás volt, a számla nem jogos, a tartozás már megfizetésre került, beszámítás történt, vagy a követelés összege nem megfelelő.

A vitatott igények kezelése különösen fontos, mert befolyásolhatja:

• a hitelező szavazati jogát,
• az egyezségi tárgyaláson való részvételét,
• a hitelezői osztályba sorolást,
• az egyezség elfogadásának arányait,
• a későbbi igényérvényesítési lehetőségeket.

Biztosított és nem biztosított hitelezői igények

A csődeljárásban kiemelt jelentősége van annak, hogy egy követelés biztosított vagy nem biztosított hitelezői igénynek minősül-e.

Biztosított hitelezői igény lehet például az a követelés, amelyhez zálogjog, óvadék, kezesség, garancia vagy más biztosíték kapcsolódik. Nem biztosított hitelezői igény esetén a hitelezőnek nincs ilyen külön biztosítéka, követelése általános hitelezői követelésként jelenik meg.

A biztosított és nem biztosított hitelezői osztályok a csődegyezség szempontjából különösen fontosak. Az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban is meg kell szerezni a szükséges támogatást.

Ezért a hitelezőnek nemcsak a követelés összegét kell bejelentenie, hanem azt is, hogy a követeléshez kapcsolódik-e biztosíték, és ezt megfelelő dokumentumokkal igazolnia kell.

Miért fontos a szavazati jog?

A csődeljárás egyik központi kérdése a csődegyezség. A hitelezők az egyezségi tárgyaláson szavaznak arról, hogy elfogadják-e az adós egyezségi javaslatát.

A hitelező szavazati joga függhet:

• a követelés összegétől,
• a követelés elismert vagy vitatott jellegétől,
• a követelés biztosított vagy nem biztosított besorolásától,
• a bejelentés határidőben történő teljesítésétől,
• attól, hogy a követelés nyilvántartásba vételre került-e.

A szavazati jog azért fontos, mert az egyezség elfogadásához nem elegendő az adós szándéka. A hitelezők támogatására is szükség van. Ha a hitelező nem jelenti be megfelelően követelését, elveszítheti azt a lehetőséget, hogy érdemben befolyásolja az egyezség tartalmát.

Mi történik, ha a hitelező elmulasztja a bejelentést?

A hitelezői igénybejelentés elmulasztása a csődeljárásban súlyos következményekkel járhat. A határidőben be nem jelentett követelés jogosultja nem vehet részt az egyezségkötésben, és az egyezség hatálya sem feltétlenül terjed ki rá. A Cstv. alapján a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adóssal szemben követelését nem érvényesítheti, de más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti.

Ezért hitelezőként nem célszerű abból kiindulni, hogy a korábbi szerződés, számla vagy peres eljárás önmagában elegendő. A csődeljárásban külön bejelentési kötelezettség van, és ezt a szabályok szerint kell teljesíteni.

Hitelezői igénybejelentés folyamatban lévő per vagy végrehajtás esetén

Gyakori kérdés, hogy be kell-e jelenteni a hitelezői igényt akkor is, ha a követeléssel kapcsolatban már per vagy végrehajtási eljárás van folyamatban. A biztonságos válasz: igen, a csődeljárás szabályai szerinti igénybejelentést ilyenkor sem célszerű elmulasztani.

A folyamatban lévő per vagy végrehajtás nem helyettesíti automatikusan a csődeljárásban történő igénybejelentést. A hitelezőnek jeleznie kell a vagyonfelügyelő és az adós felé, hogy követelése fennáll, és dokumentumokkal kell igazolnia annak jogalapját.

Ilyen esetben a bejelentéshez érdemes csatolni:

• keresetlevelet,
• bírósági végzést,
• ítéletet,
• fizetési meghagyást,
• végrehajtási lapot,
• végrehajtói iratokat,
• peres eljárás aktuális állapotát igazoló dokumentumokat.

A vagyonfelügyelő szerepe a hitelezői igények kezelésében

A vagyonfelügyelő a csődeljárásban kulcsszerepet játszik. Feladata, hogy felügyelje az adós gazdálkodását, ellenőrizze a csődvagyon megőrzését, és közreműködjön a hitelezői igények nyilvántartásában, illetve az egyezségi folyamatban.

A hitelezői igények szempontjából a vagyonfelügyelő szerepe különösen fontos:

• fogadja és ellenőrzi a bejelentett igényeket,
• közreműködik a hitelezői nyilvántartás kialakításában,
• figyeli a biztosított és nem biztosított igények elkülönítését,
• ellenőrzi a szavazati jogokat,
• részt vesz az egyezségi tárgyaláson,
• ellenőrzi az egyezségi dokumentumokat.

A vagyonfelügyelő nem a hitelező ügyvédje, de a törvényes és átlátható eljárás egyik garanciája. Ezért a hitelezőnek célszerű vele pontosan, írásban és dokumentált módon kommunikálnia.

Mit jelent a hitelezői igény a csődegyezség szempontjából?

A hitelezői igény nemcsak azt határozza meg, hogy az adós mennyivel tartozik, hanem azt is, hogy a hitelező milyen szerepet tölthet be a csődegyezségben.

A hitelezői igény alapján dőlhet el:

• részt vehet-e a hitelező az egyezségi tárgyaláson,
• rendelkezik-e szavazati joggal,
• milyen hitelezői osztályba kerül,
• milyen arányban számít be a szavazásnál,
• milyen kielégítési ajánlat vonatkozik rá,
• az egyezség milyen módon érinti a követelését.

A csődegyezség akár azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjedhet, akik nem támogatták az egyezséget vagy nem vettek részt a tárgyaláson, ha a törvényi feltételek teljesülnek. Ezért hitelezőként különösen fontos az aktív részvétel és az ajánlat alapos értékelése.

Mit vizsgáljon meg a hitelező az egyezségi ajánlatnál?

A hitelezőnek nem elég azt néznie, hogy az adós „valamennyit fizetne”. A csődegyezségi ajánlatot gazdasági és jogi szempontból is értékelni kell.

Érdemes megvizsgálni:

• mekkora megtérülést kínál az adós,
• milyen határidővel fizetne,
• van-e biztosíték,
• van-e tulajdonosi vagy befektetői forrás,
• reális-e a cash-flow terv,
• milyen kockázata van a nemteljesítésnek,
• van-e ellenőrzési mechanizmus,
• mi történik, ha az adós nem teljesít,
• felszámolás esetén mennyi lenne a várható megtérülés,
• a hitelező pozíciója biztosított vagy nem biztosított.

A hitelezői döntés lényege az összehasonlítás: az egyezség várható megtérülése jobb-e, mint a csődeljárás sikertelensége után esetlegesen meginduló felszámolásban elérhető megtérülés.

Mit jelent ez az adós cég számára?

Az adós cég számára a hitelezői igények pontos kezelése a csődeljárás sikerének egyik feltétele. Ha a hitelezői lista hiányos, pontatlan, vagy az adós nem különíti el megfelelően az elismert és vitatott követeléseket, az az egész egyezségi folyamatot veszélyeztetheti.

Az adósnak különösen figyelnie kell:

• a hitelezői lista pontosságára,
• a követelések jogcím szerinti bontására,
• a biztosított és nem biztosított követelések elkülönítésére,
• a vitatott követelések dokumentálására,
• a vagyonfelügyelővel való egyeztetésre,
• az egyezségi ajánlat hitelezői osztályonkénti hatására,
• a hitelezők korrekt tájékoztatására.

Egy jól előkészített hitelezői nyilvántartás növeli a csődegyezség esélyét, mert átláthatóbbá teszi a tárgyalási helyzetet.

Mit jelent ez a hitelező számára?

Hitelezőként a csődeljárásban a legfontosabb teendő a gyors és szabályos igénybejelentés. Ezt követően figyelni kell arra, hogy a követelést az adós és a vagyonfelügyelő hogyan kezeli, elismert vagy vitatott igényként tartják-e nyilván, és milyen szavazati jog kapcsolódik hozzá.

A hitelezőnek célszerű:

• figyelni a Cégközlöny közzétételeit,
• határidőben bejelenteni a követelést,
• mind az adósnak, mind a vagyonfelügyelőnek megküldeni az igényt,
• dokumentálni a követelés jogalapját,
• igazolni a biztosítékokat,
• ellenőrizni a nyilvántartásba vételt,
• értékelni az egyezségi javaslatot,
• részt venni az egyezségi tárgyaláson,
• szükség esetén szakértői segítséget kérni.

Hitelezői igények és számviteli/adózási kérdések

A hitelezői igények nemcsak jogi, hanem számviteli és adózási kérdéseket is felvetnek. A hitelező oldalán vizsgálni kell, hogy a követelés után szükséges-e értékvesztést elszámolni, hogyan kell kezelni az esetleges részleges elengedést, milyen adóhatása lehet az egyezségnek, és mikor válhat behajthatatlanná vagy részben behajthatatlanná a követelés.

Az adós oldalán a hitelezői igények befolyásolják:

• a kötelezettségállományt,
• a cash-flow tervet,
• a csődegyezségi ajánlatot,
• a tartozáselengedés számviteli kezelését,
• az adóalapot,
• a biztosítékok könyvviteli bemutatását,
• az egyezség teljesítésének nyilvántartását.

Különösen fontos lehet az adózási és számviteli vizsgálat, ha a csődegyezség tartozáselengedést, követeléselengedést, biztosítéknyújtást, kezességvállalást vagy részesedésszerzést tartalmaz.

Csődeljárás, felszámolás és végelszámolás: hitelezői szempontból

• Eljárás Hitelezői cél Bejelentés szerepe Kockázat
• Csődeljárás Egyezség, megtérülés, cég megmentése Szavazati jog és egyezségi részvétel alapja Sikertelen egyezség esetén felszámolás
• Felszámolás Kielégítés a vagyonból Kielégítési sorrend és nyilvántartás alapja Alacsony vagy nulla megtérülés
• Végelszámolás Fizetőképes cég tartozásainak rendezése Követelés figyelembevétele a lezárásnál Késői igényérvényesítés nehezebb

A csődeljárásban a hitelező aktív döntési szerepben van: nemcsak bejelenti a követelését, hanem az egyezség támogatásáról vagy elutasításáról is dönthet.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Hitelezőként szakértői segítség különösen indokolt, ha a követelés jelentős összegű, biztosítékkal fedezett, vitatott, peresített, vagy a csődegyezségi ajánlat értékelése komoly pénzügyi döntést igényel.

Szakértő bevonása javasolt, ha:

• nem egyértelmű a bejelentési határidő,
• a követelést az adós vitatja,
• zálogjog vagy kezesség kapcsolódik az igényhez,
• banki vagy lízingkövetelésről van szó,
• a hitelező jelentős szavazati joggal rendelkezhet,
• nem világos a biztosított/nem biztosított besorolás,
• az egyezségi ajánlat megtérülését kell összehasonlítani a felszámolási alternatívával,
• kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn,
• a követelés számviteli vagy adózási kezelése bizonytalan.

Adósként szakértő bevonása akkor indokolt, ha a hitelezői lista összetett, sok a vitatott követelés, jelentős biztosított hitelezők vannak, vagy az egyezségi javaslat kialakításához pénzügyi modellezésre van szükség.

Összefoglalás

A hitelezői igények a csődeljárásban az egész eljárás egyik legfontosabb alapját jelentik. A hitelezőnek a követelését határidőben, megfelelő tartalommal, dokumentumokkal alátámasztva kell bejelentenie az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követelések esetén a fő határidő 30 nap, míg a kezdő időpont után keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

A bejelentés nemcsak a követelés nyilvántartása miatt fontos, hanem a szavazati jog, a hitelezői osztályba sorolás, az egyezségi tárgyaláson való részvétel és a csődegyezség hatálya miatt is. Ha a hitelező elmulasztja a bejelentést, az súlyosan korlátozhatja az igényérvényesítési lehetőségeit.

Ha cége csődeljárásban hitelezőként érintett, vagy adósként hitelezői igényeket kell kezelnie, érdemes időben jogi, pénzügyi és számviteli szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mennyi időn belül kell bejelenteni a hitelezői igényt csődeljárásban?

A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

Kinek kell megküldeni a hitelezői igénybejelentést?

A hitelezői igényt az adósnak és a vagyonfelügyelőnek is meg kell küldeni. A Kúria gyakorlata szerint nem elegendő csak az egyik címzett részére bejelenteni az igényt.

Mi történik, ha a hitelező elmulasztja a bejelentési határidőt?

A határidő elmulasztása súlyos következményekkel járhat. A nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja nem vehet részt az egyezségkötésben, és az adóssal szemben követelését nem érvényesítheti, bár más által kezdeményezett felszámolásban az el nem évült követelését bejelentheti.

Be kell jelenteni a követelést, ha már per vagy végrehajtás van folyamatban?

Igen, célszerű a csődeljárás szabályai szerint külön bejelenteni a követelést. A folyamatban lévő per vagy végrehajtás önmagában nem helyettesíti automatikusan a csődeljárási hitelezői igénybejelentést.

Mit jelent a biztosított hitelezői igény?

Biztosított hitelezői igény lehet például az a követelés, amelyhez zálogjog, óvadék, kezesség, garancia vagy más biztosíték kapcsolódik. A biztosított követelések elkülönítése fontos, mert a csődegyezségi szavazásnál a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokat külön kell kezelni.

Mit jelent a vitatott hitelezői igény?

Vitatott hitelezői igény az, amelynek jogalapját, összegét, esedékességét vagy biztosítottságát az adós nem fogadja el. A vitatott követelés befolyásolhatja a hitelező szavazati jogát és egyezségi pozícióját.

Miért fontos a hitelezői szavazati jog?

A csődegyezséget a hitelezők szavazással fogadják el vagy utasítják el. A szavazati jog lehetőséget ad arra, hogy a hitelező befolyásolja az adós egyezségi ajánlatának elfogadását és feltételeit.

Érdemes szakértőt bevonni a hitelezői igénybejelentéshez?

Igen, különösen jelentős összegű, vitatott vagy biztosítékkal fedezett követelés esetén. Egy hibás vagy hiányos bejelentés a szavazati jogot, az egyezségi részvételt és a későbbi igényérvényesítést is veszélyeztetheti.

• fizetésképtelenség
• hitelezői kérelem
• hitelezővédelem
• csődeljárás
• hitelezői egyezség