Bevezetés

A csődeljárás menete egy olyan jogi, pénzügyi és számviteli folyamat, amelynek célja nem a cég megszüntetése, hanem a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás megmentése, illetve tartozásainak rendezett újrastrukturálása. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap, és ez idő alatt csődegyezséget próbál kötni a hitelezőivel. A csődeljárás törvényi meghatározása szerint az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és egyezség megkötésére tesz kísérletet.

A csődeljárás tehát nem azonos a felszámolással. Míg a felszámolás jellemzően a fizetésképtelen cég megszüntetésére irányul, addig a csődeljárás célja az, hogy a cég időt nyerjen, egyezséget kössön, és lehetőség szerint helyreállítsa működőképességét.

Ez az eljárás csak akkor lehet eredményes, ha a cégvezetés gyorsan, átláthatóan és szakmailag megalapozottan jár el. Szükség van pontos könyvelésre, reális pénzügyi tervre, hitelezői kommunikációra, jogi előkészítésre és olyan egyezségi ajánlatra, amely a hitelezők számára is elfogadhatóbb lehet, mint egy esetleges későbbi felszámolás.

Mit jelent a csődeljárás menete?

A csődeljárás menete azt mutatja meg, hogyan jut el egy fizetési nehézséggel küzdő cég a csődeljárás iránti kérelemtől a fizetési haladékon és hitelezői tárgyalásokon át a csődegyezségig vagy az eljárás sikertelen lezárásáig.

A folyamat főbb szakaszai:

• a fizetési helyzet felismerése,
• döntés a csődeljárás kezdeményezéséről,
• csődeljárási kérelem előkészítése,
• kérelem benyújtása a bírósághoz,
• a csődeljárás elrendelése,
• vagyonfelügyelő kirendelése,
• fizetési haladék, vagyis moratórium kezdete,
• hitelezői igények bejelentése,
• hitelezői igények nyilvántartása és besorolása,
• egyezségi javaslat és reorganizációs program elkészítése,
• csődegyezségi tárgyalás,
• hitelezői szavazás,
• egyezség bírósági jóváhagyása vagy az eljárás megszüntetése.

A csődeljárás sikere nagyrészt azon múlik, hogy az adós a fizetési haladék időszakát nem passzív várakozásra, hanem aktív rendezésre, tárgyalásra és pénzügyi újratervezésre használja.

1. lépés: A fizetési nehézség felismerése

A csődeljárás menetének első, gyakorlati lépése nem a bírósági kérelem, hanem annak felismerése, hogy a cég pénzügyi helyzete már nem kezelhető egyszerű fizetési átütemezéssel vagy belső likviditásmenedzsmenttel.

Csődeljárás akkor merülhet fel, ha a társaság még működőképes, de lejárt tartozásai vannak, hitelezői nyomás alatt áll, likviditási problémákkal küzd, vagy fennáll a veszélye annak, hogy hitelezői felszámolási kérelmet nyújtanak be ellene.

A csődeljárás akkor lehet érdemi lehetőség, ha:

• a cég üzleti modellje még működőképes,
• van vagy várható bevétel,
• a hitelezők számára is jobb lehet az egyezség, mint a felszámolás,
• van reális pénzügyi rendezési terv,
• a cég könyvelése és vagyoni helyzete áttekinthető,
• a tulajdonosok vagy külső finanszírozók képesek forrást biztosítani.

Ha a cégnek már nincs működő tevékenysége, nincs vagyona, nincs bevétele és nincs reális egyezségi ajánlata, a csődeljárás gyakran nem jelent valódi megoldást.

2. lépés: Döntés a csődeljárás kezdeményezéséről

A csődeljárást az adós kezdeményezheti. A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének előzetes egyetértése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a cég tulajdonosi szintjén is dönteni kell arról, hogy a társaság csődeljárást kíván kezdeményezni.

Kft. esetén ez jellemzően taggyűlési vagy egyszemélyes kft. esetén alapítói/tagi döntést jelent. A döntés előtt célszerű áttekinteni:

• a hitelezői állományt,
• a lejárt tartozásokat,
• a vitatott és elismert követeléseket,
• a biztosított és nem biztosított hitelezőket,
• a bankszámlahelyzetet,
• az adótartozásokat,
• a munkavállalói kötelezettségeket,
• a cash-flow tervet,
• az egyezségi ajánlat realitását.

A csődeljárás nem lehet pusztán időhúzás. Ha a cég nem tud hiteles programot bemutatni, a hitelezők valószínűleg nem fogják támogatni az egyezséget.

3. lépés: A csődeljárási kérelem előkészítése

A csődeljárási kérelem komoly dokumentációt igényel. A kérelemhez csatolni kell többek között a legfőbb szerv előzetes egyetértését igazoló okiratot, a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatását igazoló dokumentumot, három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget, hitelezői listát, tartozáslistát, valamint az elismert és vitatott követelések bemutatását.

A kérelem előkészítésekor különösen fontos a pontos hitelezői lista. Ebben célszerű feltüntetni:

• a hitelező nevét és azonosító adatait,
• a követelés összegét,
• a követelés jogcímét,
• az esedékességet,
• azt, hogy a követelés elismert vagy vitatott,
• van-e biztosíték,
• zálogjoggal vagy más biztosítékkal érintett-e a követelés,
• folyamatban van-e per vagy végrehajtás.

A csődeljárás előkészítésekor a könyvelésnek kiemelt szerepe van. A hitelezők és a bíróság felé csak akkor lehet hiteles képet mutatni, ha a főkönyv, analitikák, adófolyószámla, banki adatok, követelés- és kötelezettséglisták rendezettek.

4. lépés: A kérelem benyújtása a bírósághoz

A csődeljárási kérelmet az adós nyújtja be a bírósághoz. A bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Ha a kérelem hiányos vagy a törvényi feltételek nem állnak fenn, a bíróság elutasíthatja azt.

A csődeljárás megindítása ezért nem egyszerű formai lépés. Már a benyújtás előtt érdemes jogi, számviteli és pénzügyi oldalról ellenőrizni a dokumentumokat.

A gyakorlatban különösen fontos, hogy:

• a döntéshozó határozat megfelelő legyen,
• a beszámoló vagy közbenső mérleg ne legyen elavult,
• a hitelezői lista teljes legyen,
• a vitatott követelések elkülönítetten szerepeljenek,
• a biztosított hitelezők megfelelően legyenek besorolva,
• a pénzforgalmi számlák adatai pontosak legyenek,
• a vezetői nyilatkozatok összhangban legyenek a könyveléssel.

5. lépés: A csődeljárás elrendelése és közzététele

Ha a bíróság a kérelmet megfelelőnek találja, elrendeli a csődeljárást, vagyonfelügyelőt rendel ki, és intézkedik a végzés közzétételéről a Cégközlönyben. A csődeljárás kezdő időpontja a bírósági végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja. Ettől kezdve a cég neve mellett a „csődeljárás alatt”, rövidítve „cs. a.” toldat szerepel.

Ez a közzététel kulcsfontosságú, mert ettől az időponttól számítanak a hitelezői igénybejelentési határidők, és ekkortól illeti meg az adóst a fizetési haladék.

A Bíróságok tájékoztatója szerint a fizetési haladék időtartama alatt az adós megkísérel csődegyezséget kötni a hitelezőivel, ennek érdekében csődegyezségi tárgyalást tart, ahol a hitelezők az egyezségi javaslatról szavaznak.

6. lépés: A vagyonfelügyelő kirendelése

A csődeljárásban a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata az adós gazdálkodásának felügyelete, a csődvagyon védelme, a hitelezői igények kezelésének ellenőrzése, valamint az egyezségi folyamatban való közreműködés.

Fontos különbség, hogy a vagyonfelügyelő nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint felszámolás esetén a felszámoló. Csődeljárás alatt a cég nem kerül automatikusan a vagyonfelügyelő teljes irányítása alá, de az adós mozgástere korlátozott. Új kötelezettséget főszabály szerint csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával lehet vállalni, és a fizetési haladék szabályait szigorúan be kell tartani.

A cégvezetőnek ezért a vagyonfelügyelővel folyamatosan együtt kell működnie, különösen:

• szerződéskötések,
• új kötelezettségvállalások,
• bankszámlamozgások,
• hitelezői igények,
• egyezségi javaslat,
• pénzügyi terv,
• működés fenntartása esetén.

7. lépés: A fizetési haladék, vagyis moratórium

A csődeljárás egyik legfontosabb eleme a fizetési haladék. Ennek célja, hogy az adós átmeneti védelmet kapjon, és a csődvagyon megőrzése mellett legyen lehetősége egyezséget kötni a hitelezőivel. A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése, és a moratórium ideje alatt az érintetteknek tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt a célt veszélyeztetné.

A fizetési haladék azonban nem jelent teljes fizetési mentességet. Bizonyos kötelezettségeket a moratórium alatt is teljesíteni kell, különösen olyan tételeket, amelyek a működéshez, munkavállalókhoz vagy közterhekhez kapcsolódhatnak.

A moratórium alatt jellemzően:

• szünetelhetnek egyes pénzkövetelések végrehajtásai,
• a hitelezők nem érvényesíthetnek korlátlanul követeléseket,
• az adós nem fizethet tetszőlegesen régi tartozásokat,
• új kötelezettségvállalás csak korlátozottan történhet,
• a vagyonfelügyelő szerepe megerősödik.

A fizetési haladék főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, és megfelelő hitelezői támogatás esetén meghosszabbítható. Meghosszabbítással együtt a fizetési haladék legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napig tarthat.

8. lépés: A hitelezői igények bejelentése

A hitelezőknek a csődeljárás során különösen gyorsan kell reagálniuk. A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

A hitelezői igénybejelentéshez célszerű csatolni:

• szerződést,
• számlát,
• teljesítési igazolást,
• fizetési felszólítást,
• kamatszámítást,
• biztosítéki dokumentumokat,
• zálogszerződést,
• kezességi dokumentumot,
• bírósági vagy végrehajtási iratokat,
• folyamatban lévő peres dokumentumokat.

A hitelezői igények bejelentése nem pusztán adminisztráció. Ez alapozza meg, hogy a hitelező részt vehet-e az egyezségi folyamatban, milyen besorolást kap, és milyen szavazati pozícióval rendelkezhet.

9. lépés: A hitelezői igények nyilvántartása és besorolása

A bejelentett hitelezői igényeket nyilvántartásba kell venni, majd el kell különíteni több szempont szerint. Különösen fontos, hogy a követelés:

• elismert vagy vitatott,
• biztosított vagy nem biztosított,
• a csődeljárás kezdő időpontja előtt vagy után keletkezett,
• határidőben vagy késedelmesen került bejelentésre,
• kapcsolódik-e zálogjoghoz vagy más biztosítékhoz.

Ez azért lényeges, mert a hitelezői osztályok és a követelések jellege befolyásolhatják a csődegyezségről történő szavazást. A csődegyezség elfogadásához a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokban is megfelelő támogatás szükséges.

A vitatott követelések kezelése különös körültekintést igényel. Egy pontatlanul kezelt vagy vitatott igény később az egyezség jóváhagyását, a szavazati arányokat vagy a hitelezők bizalmát is befolyásolhatja.

10. lépés: Reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítése

A csődeljárás nem lehet sikeres reális reorganizációs program nélkül. Az adósnak olyan tervet kell készítenie, amely bemutatja, hogyan kívánja helyreállítani vagy megőrizni fizetőképességét, milyen forrásból fizeti a hitelezőket, milyen ütemezésben teljesít, és milyen biztosítékokat tud nyújtani.

Egy jól előkészített egyezségi javaslat tartalmazhatja:

• a hitelezői követelések összesítését,
• a biztosított és nem biztosított hitelezők elkülönítését,
• a fizetési ajánlatot,
• a fizetési ütemezést,
• részleges elengedés vagy átütemezés feltételeit,
• tulajdonosi vagy befektetői forrást,
• eszközértékesítési tervet,
• működési költségcsökkentést,
• bevételnövelő intézkedéseket,
• cash-flow tervet,
• biztosítékokat,
• teljesítési garanciákat.

A Cstv. alapján a csődegyezség keretében a felek megállapodhatnak például fizetési könnyítésekben, engedményekben, követelések elengedésében vagy átvállalásában, biztosítékokban, illetve az adós fizetőképességét helyreállító program elfogadásában.

11. lépés: Egyezségi tárgyalás összehívása

Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást kell összehívnia. A tárgyalásra meg kell hívni a hitelezőket és a vagyonfelügyelőt, az adósnak pedig előzetes egyezségi javaslatot és fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot kell készítenie.

Ez az eljárás egyik legfontosabb pontja. A hitelezők itt mérlegelik, hogy az adós ajánlata jobb-e számukra, mint egy esetleges felszámolás.

A tárgyaláson a hitelezők általában azt vizsgálják:

• mennyit kapnak vissza a követelésükből,
• milyen határidővel történik a fizetés,
• milyen biztosítékot kapnak,
• mennyire reális a cash-flow terv,
• van-e tulajdonosi vagy befektetői forrás,
• mennyire hiteles az adós vezetése,
• mi történik nemteljesítés esetén.

12. lépés: Hitelezői szavazás a csődegyezségről

A csődegyezséghez hitelezői támogatás szükséges. Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt megszerzi a szükséges többséget.

A hitelezői szavazásnál nemcsak az számít, hány hitelező támogatja az egyezséget, hanem az is, hogy ezek a hitelezők mekkora követelésállományt képviselnek, és melyik hitelezői osztályba tartoznak.

Ezért az adósnak már az egyezségi javaslat elkészítése előtt célszerű felmérnie:

• kik a legnagyobb hitelezők,
• mely követelések biztosítottak,
• van-e olyan hitelező, akinek támogatása nélkül nincs reális egyezség,
• mely hitelezők lehetnek nyitottak részletfizetésre vagy átütemezésre,
• van-e szükség előzetes tárgyalásokra.

13. lépés: A csődegyezség bírósági jóváhagyása

Ha a hitelezők elfogadják az egyezséget, azt a bíróságnak is jóvá kell hagynia. A bíróság azt vizsgálja, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és nem tartalmaz-e a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Ez fontos garanciális szabály. A csődegyezség nem lehet olyan megállapodás, amely egyes hitelezői csoportokat indokolatlanul hátrányos helyzetbe hoz, vagy a törvényi kereteket megkerülve rendezi a tartozásokat.

Ha a bíróság jóváhagyja az egyezséget, az adósnak az egyezségben vállalt feltételek szerint kell teljesítenie. A csődeljárás ilyenkor a cég megmentésének irányába fordulhat, de az egyezség teljesítése továbbra is fegyelmezett pénzügyi működést igényel.

14. lépés: Mi történik, ha nincs egyezség?

Ha az egyezség nem jön létre, ha azt nem hagyják jóvá, vagy ha az nem felel meg a törvényi feltételeknek, a csődeljárás sikertelenné válhat. Ilyenkor a cég számára megnő a felszámolási eljárás kockázata.

A Cstv. alapján az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül kell a bíróságnak bejelenteni, egyezség esetén az egyezségi megállapodást is mellékelni kell.

Ha nincs elfogadott egyezség, az adós elveszítheti azt az átmeneti védelmet, amelyet a fizetési haladék biztosított. Ezért a csődeljárás alatt minden napnak jelentősége van: az adósnak aktívan kell tárgyalnia, dokumentálnia, terveznie és teljesíthető ajánlatot készítenie.

Mit jelent a csődeljárás menete a cégvezető számára?

Cégvezetőként a csődeljárás lehetőséget adhat a vállalkozás megmentésére, de komoly felelősséggel jár. A vezetőnek nemcsak a bírósági eljárást kell kezelnie, hanem a hitelezői bizalom visszaszerzését, a pénzügyi terv elkészítését és a vagyonfelügyelővel való együttműködést is.

A cégvezető legfontosabb feladatai:

• a helyzet gyors felismerése,
• tulajdonosi döntés előkészítése,
• hitelezői lista összeállítása,
• közbenső mérleg vagy beszámoló biztosítása,
• pénzügyi program készítése,
• egyezségi ajánlat kidolgozása,
• vagyonfelügyelővel való együttműködés,
• moratóriumi szabályok betartása,
• hitelezők korrekt tájékoztatása,
• egyezség végrehajtása.

A csődeljárás nem véd meg minden következménytől. Ha a cégvezetés rosszhiszeműen, hiányos adatokkal vagy irreális tervvel kezdeményezi az eljárást, az a hitelezők bizalmát gyorsan lerombolhatja.

Mit jelent a csődeljárás menete a hitelezők számára?

Hitelezőként a csődeljárásban a legfontosabb az időben történő igénybejelentés és az egyezségi ajánlat alapos értékelése. A hitelezőnek mérlegelnie kell, hogy az egyezség várható megtérülése jobb-e, mint egy felszámolási eljárásban elérhető megtérülés.

A hitelezőnek figyelnie kell:

• a Cégközlöny közzétételére,
• a 30 napos igénybejelentési határidőre,
• a 8 munkanapos határidőre az új követeléseknél,
• a követelés megfelelő dokumentálására,
• a biztosítékok bejelentésére,
• az egyezségi javaslat realitására,
• a szavazati jogára,
• a bírósági jóváhagyásra.

Hitelezőként különösen fontos annak vizsgálata, hogy az adós egyezségi ajánlata mögött van-e valódi finanszírozás, működési terv és teljesítési képesség.

Jogi, számviteli és adózási feladatok a csődeljárás során

A csődeljárás jelentős számviteli és adózási előkészítést igényel. Az adósnak három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget kell csatolnia a kérelemhez, a vezetőnek pedig nyilatkoznia kell arról, hogy az valós és megbízható képet ad a társaság vagyoni helyzetéről.

Számviteli szempontból kiemelten fontos:

• vevőkövetelések egyeztetése,
• szállítói tartozások egyeztetése,
• adótartozások feltárása,
• banki hitelek és lízingek áttekintése,
• biztosítékok nyilvántartása,
• zálogjogok kezelése,
• munkavállalói kötelezettségek kimutatása,
• kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elszámolások rendezése,
• cash-flow terv készítése,
• elismert és vitatott követelések elkülönítése.

Adózási oldalról vizsgálni kell, hogy vannak-e lejárt közterhek, folyamatban lévő adóhatósági ügyek, fizetési könnyítési lehetőségek, illetve olyan adókötelezettségek, amelyeket a moratórium alatt is teljesíteni kell.

Csődeljárás, felszámolás és végelszámolás különbsége

Eljárás Kiindulási helyzet Cél Eredmény
Csődeljárás Fizetési nehézség, de reális megmentési esély Fizetési haladék és egyezség A cég fennmaradhat
Felszámolás Fizetésképtelenség Hitelezők kielégítése és megszüntetés Jellemzően cégmegszűnés
Végelszámolás Fizetőképes cég önkéntes lezárása Rendezett megszüntetés Jogutód nélküli megszűnés

A csődeljárás tehát nem megszüntetési forma, hanem reorganizációs eszköz. A cél az, hogy a cég a hitelezőkkel kötött egyezség alapján rendezze tartozásait, és elkerülje a felszámolást.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Csődeljárás esetén szakértői segítséget már a kérelem benyújtása előtt érdemes kérni. A csődeljárás sikere ugyanis nem a bírósági végzésnél, hanem az előkészítésnél dől el.

Cégvezetőként szakértő bevonása indokolt, ha:

• több hitelező követelése lejárt,
• felszámolási kérelem kockázata merül fel,
• van esély a cég működésének helyreállítására,
• egyezségi javaslatot kell készíteni,
• befektető vagy tulajdonosi forrás bevonása merül fel,
• jelentős adótartozás vagy banki tartozás van,
• biztosított hitelezők is érintettek,
• a könyvelés nem teljesen rendezett.

Hitelezőként szakértői segítség javasolt, ha:

• jelentős összegű követelésről van szó,
• biztosíték vagy zálogjog kapcsolódik a követeléshez,
• csődegyezségi ajánlatot kell értékelni,
• nem egyértelmű a szavazati jog vagy a hitelezői besorolás,
• mérlegelni kell az egyezség és a felszámolás közötti megtérülési különbséget.

Összefoglalás

A csődeljárás menete a fizetési nehézséggel küzdő, de még megmenthető cég reorganizációs folyamata. A cég döntést hoz a csődeljárás kezdeményezéséről, előkészíti a kérelmet, a bíróság elrendelheti az eljárást, vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, majd megindul a fizetési haladék időszaka.

A hitelezők bejelentik követeléseiket, az adós egyezségi javaslatot és pénzügyi programot készít, majd egyezségi tárgyaláson próbálja megszerezni a szükséges hitelezői támogatást. Ha az egyezség létrejön és a bíróság jóváhagyja, a cég esélyt kap a működés folytatására. Ha nincs egyezség, a felszámolás kockázata jelentősen megnő.

Ha cége csődeljárással érintett, vagy hitelezőként csődegyezségi ajánlatot kapott, érdemes időben jogi, pénzügyi és számviteli szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Hogyan indul a csődeljárás?
A csődeljárást az adós kezdeményezi a bíróságnál. A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének előzetes egyetértése szükséges, és több mellékletet is csatolni kell, például hitelezői listát, tartozáslistát és három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget.

Mikor kezdődik a csődeljárás?
A csődeljárás kezdő időpontja a bírósági végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja. Ettől az időponttól számítanak a legfontosabb hitelezői határidők, és ettől kezdve illeti meg az adóst a fizetési haladék.

Mit jelent a fizetési haladék?
A fizetési haladék, más néven moratórium, átmeneti védelmet biztosít az adósnak bizonyos pénzkövetelések érvényesítésével szemben. Célja, hogy az adós a csődvagyon megőrzése mellett egyezséget próbáljon kötni hitelezőivel.

Meddig tart a fizetési haladék?
A fizetési haladék főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart. Megfelelő hitelezői támogatással meghosszabbítható, de a teljes időtartam legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 nap lehet.

Mit kell tennie a hitelezőnek?
A hitelezőnek a csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követelését a közzétételtől számított 30 napon belül kell bejelentenie az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

Mi a vagyonfelügyelő szerepe?
A vagyonfelügyelő felügyeli az adós gazdálkodását, közreműködik a hitelezői igények kezelésében, ellenőrzi a csődvagyon védelmét, és részt vesz az egyezségi folyamatban. Az adós új kötelezettséget főszabály szerint csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat.

Mikor kell egyezségi tárgyalást tartani?
Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást kell összehívnia. Erre egyezségi javaslatot és a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot kell készítenie.

Mi történik, ha nem jön létre csődegyezség?
Ha nem jön létre egyezség, vagy azt a bíróság nem hagyja jóvá, a csődeljárás sikertelenné válhat, és jelentősen megnőhet a felszámolási eljárás kockázata. Az egyezségi tárgyalás eredményét a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

• fizetésképtelenség
• csődeljárás
• fizetési moratórium
• hitelezői egyezség
• vállalati reorganizáció