Bevezetés

A csődeljárás menete egy olyan jogi, pénzügyi és számviteli folyamat, amelynek célja nem a cég megszüntetése, hanem a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás megmentése, illetve tartozásainak rendezett újrastrukturálása. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap, és ez idő alatt csődegyezséget próbál kötni a hitelezőivel. A csődeljárás törvényi meghatározása szerint az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és egyezség megkötésére tesz kísérletet.
A csődeljárás tehát nem azonos a felszámolással. Míg a felszámolás jellemzően a fizetésképtelen cég megszüntetésére irányul, addig a csődeljárás célja az, hogy a cég időt nyerjen, egyezséget kössön, és lehetőség szerint helyreállítsa működőképességét.
Ez az eljárás csak akkor lehet eredményes, ha a cégvezetés gyorsan, átláthatóan és szakmailag megalapozottan jár el. Szükség van pontos könyvelésre, reális pénzügyi tervre, hitelezői kommunikációra, jogi előkészítésre és olyan egyezségi ajánlatra, amely a hitelezők számára is elfogadhatóbb lehet, mint egy esetleges későbbi felszámolás.

Mit jelent a csődeljárás menete?

A csődeljárás menete azt mutatja meg, hogyan jut el egy fizetési nehézséggel küzdő cég a csődeljárás iránti kérelemtől a fizetési haladékon és hitelezői tárgyalásokon át a csődegyezségig vagy az eljárás sikertelen lezárásáig.

• a fizetési helyzet felismerése,
• döntés a csődeljárás kezdeményezéséről,
• csődeljárási kérelem előkészítése,
• kérelem benyújtása a bírósághoz,
• a csődeljárás elrendelése,
• vagyonfelügyelő kirendelése,
• fizetési haladék, vagyis moratórium kezdete,
• hitelezői igények bejelentése,
• hitelezői igények nyilvántartása és besorolása,
• egyezségi javaslat és reorganizációs program elkészítése,
• csődegyezségi tárgyalás,
• hitelezői szavazás,
• egyezség bírósági jóváhagyása vagy az eljárás megszüntetése.

A csődeljárás sikere nagyrészt azon múlik, hogy az adós a fizetési haladék időszakát nem passzív várakozásra, hanem aktív rendezésre, tárgyalásra és pénzügyi újratervezésre használja.

1. lépés: A fizetési nehézség felismerése

A csődeljárás menetének első, gyakorlati lépése nem a bírósági kérelem, hanem annak felismerése, hogy a cég pénzügyi helyzete már nem kezelhető egyszerű fizetési átütemezéssel vagy belső likviditásmenedzsmenttel.
Csődeljárás akkor merülhet fel, ha a társaság még működőképes, de lejárt tartozásai vannak, hitelezői nyomás alatt áll, likviditási problémákkal küzd, vagy fennáll a veszélye annak, hogy hitelezői felszámolási kérelmet nyújtanak be ellene.
A csődeljárás akkor lehet érdemi lehetőség, ha:

• a cég üzleti modellje még működőképes,
• van vagy várható bevétel,
• a hitelezők számára is jobb lehet az egyezség, mint a felszámolás,
• van reális pénzügyi rendezési terv,
• a cég könyvelése és vagyoni helyzete áttekinthető,
• a tulajdonosok vagy külső finanszírozók képesek forrást biztosítani.

Ha a cégnek már nincs működő tevékenysége, nincs vagyona, nincs bevétele és nincs reális egyezségi ajánlata, a csődeljárás gyakran nem jelent valódi megoldást.

2. lépés: Döntés a csődeljárás kezdeményezéséről

A csődeljárást az adós kezdeményezheti. A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének előzetes egyetértése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a cég tulajdonosi szintjén is dönteni kell arról, hogy a társaság csődeljárást kíván kezdeményezni.
Kft. esetén ez jellemzően taggyűlési vagy egyszemélyes kft. esetén alapítói/tagi döntést jelent. A döntés előtt célszerű áttekinteni:

• a hitelezői állományt,
• a lejárt tartozásokat,
• a vitatott és elismert követeléseket,
• a biztosított és nem biztosított hitelezőket,
• a bankszámlahelyzetet,
• az adótartozásokat,
• a munkavállalói kötelezettségeket,
• a cash-flow tervet,
• az egyezségi ajánlat realitását.

A csődeljárás nem lehet pusztán időhúzás. Ha a cég nem tud hiteles programot bemutatni, a hitelezők valószínűleg nem fogják támogatni az egyezséget.

3. lépés: A csődeljárási kérelem előkészítése

A csődeljárási kérelem komoly dokumentációt igényel. A kérelemhez csatolni kell többek között a legfőbb szerv előzetes egyetértését igazoló okiratot, a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatását igazoló dokumentumot, három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget, hitelezői listát, tartozáslistát, valamint az elismert és vitatott követelések bemutatását.
A kérelem előkészítésekor különösen fontos a pontos hitelezői lista. Ebben célszerű feltüntetni:

• a hitelező nevét és azonosító adatait,
• a követelés összegét,
• a követelés jogcímét,
• az esedékességet,
• azt, hogy a követelés elismert vagy vitatott,
• van-e biztosíték,
• zálogjoggal vagy más biztosítékkal érintett-e a követelés,
• folyamatban van-e per vagy végrehajtás.

A csődeljárás előkészítésekor a könyvelésnek kiemelt szerepe van. A hitelezők és a bíróság felé csak akkor lehet hiteles képet mutatni, ha a főkönyv, analitikák, adófolyószámla, banki adatok, követelés- és kötelezettséglisták rendezettek.

4. lépés: A kérelem benyújtása a bírósághoz

A csődeljárási kérelmet az adós nyújtja be a bírósághoz. A bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Ha a kérelem hiányos vagy a törvényi feltételek nem állnak fenn, a bíróság elutasíthatja azt.
A csődeljárás megindítása ezért nem egyszerű formai lépés. Már a benyújtás előtt érdemes jogi, számviteli és pénzügyi oldalról ellenőrizni a dokumentumokat.
A gyakorlatban különösen fontos, hogy:

• a döntéshozó határozat megfelelő legyen,
• a beszámoló vagy közbenső mérleg ne legyen elavult,
• a hitelezői lista teljes legyen,
• a vitatott követelések elkülönítetten szerepeljenek,
• a biztosított hitelezők megfelelően legyenek besorolva,
• a pénzforgalmi számlák adatai pontosak legyenek,
• a vezetői nyilatkozatok összhangban legyenek a könyveléssel.

5. lépés: A csődeljárás elrendelése és közzététele

Ha a bíróság a kérelmet megfelelőnek találja, elrendeli a csődeljárást, vagyonfelügyelőt rendel ki, és intézkedik a végzés közzétételéről a Cégközlönyben. A csődeljárás kezdő időpontja a bírósági végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja. Ettől kezdve a cég neve mellett a „csődeljárás alatt”, rövidítve „cs. a.” toldat szerepel.
Ez a közzététel kulcsfontosságú, mert ettől az időponttól számítanak a hitelezői igénybejelentési határidők, és ekkortól illeti meg az adóst a fizetési haladék.
A Bíróságok tájékoztatója szerint a fizetési haladék időtartama alatt az adós megkísérel csődegyezséget kötni a hitelezőivel, ennek érdekében csődegyezségi tárgyalást tart, ahol a hitelezők az egyezségi javaslatról szavaznak.

6. lépés: A vagyonfelügyelő kirendelése

A csődeljárásban a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata az adós gazdálkodásának felügyelete, a csődvagyon védelme, a hitelezői igények kezelésének ellenőrzése, valamint az egyezségi folyamatban való közreműködés.
Fontos különbség, hogy a vagyonfelügyelő nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint felszámolás esetén a felszámoló. Csődeljárás alatt a cég nem kerül automatikusan a vagyonfelügyelő teljes irányítása alá, de az adós mozgástere korlátozott. Új kötelezettséget főszabály szerint csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával lehet vállalni, és a fizetési haladék szabályait szigorúan be kell tartani.
A cégvezetőnek ezért a vagyonfelügyelővel folyamatosan együtt kell működnie, különösen:

• szerződéskötések,
• új kötelezettségvállalások,
• bankszámlamozgások,
• hitelezői igények,
• egyezségi javaslat,
• pénzügyi terv,
• működés fenntartása esetén.

7. lépés: A fizetési haladék, vagyis moratórium

A csődeljárás egyik legfontosabb eleme a fizetési haladék. Ennek célja, hogy az adós átmeneti védelmet kapjon, és a csődvagyon megőrzése mellett legyen lehetősége egyezséget kötni a hitelezőivel. A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése, és a moratórium ideje alatt az érintetteknek tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt a célt veszélyeztetné.
A fizetési haladék azonban nem jelent teljes fizetési mentességet. Bizonyos kötelezettségeket a moratórium alatt is teljesíteni kell, különösen olyan tételeket, amelyek a működéshez, munkavállalókhoz vagy közterhekhez kapcsolódhatnak.
A moratórium alatt jellemzően:

• szünetelhetnek egyes pénzkövetelések végrehajtásai,
• a hitelezők nem érvényesíthetnek korlátlanul követeléseket,
• az adós nem fizethet tetszőlegesen régi tartozásokat,
• új kötelezettségvállalás csak korlátozottan történhet,
• a vagyonfelügyelő szerepe megerősödik.

A fizetési haladék főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, és megfelelő hitelezői támogatás esetén meghosszabbítható. Meghosszabbítással együtt a fizetési haladék legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napig tarthat.

8. lépés: A hitelezői igények bejelentése

A hitelezőknek a csődeljárás során különösen gyorsan kell reagálniuk. A csődeljárás kezdő időpontja előtt keletkezett követeléseket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.
A hitelezői igénybejelentéshez célszerű csatolni:

• szerződést,
• számlát,
• teljesítési igazolást,
• fizetési felszólítást,
• kamatszámítást,
• biztosítéki dokumentumokat,
• zálogszerződést,
• kezességi dokumentumot,
• bírósági vagy végrehajtási iratokat,
• folyamatban lévő peres dokumentumokat.

A hitelezői igények bejelentése nem pusztán adminisztráció. Ez alapozza meg, hogy a hitelező részt vehet-e az egyezségi folyamatban, milyen besorolást kap, és milyen szavazati pozícióval rendelkezhet.

9. lépés: A hitelezői igények nyilvántartása és besorolása

A bejelentett hitelezői igényeket nyilvántartásba kell venni, majd el kell különíteni több szempont szerint. Különösen fontos, hogy a követelés:

• elismert vagy vitatott,
• biztosított vagy nem biztosított,
• a csődeljárás kezdő időpontja előtt vagy után keletkezett,
• határidőben vagy késedelmesen került bejelentésre,
• kapcsolódik-e zálogjoghoz vagy más biztosítékhoz.

Ez azért lényeges, mert a hitelezői osztályok és a követelések jellege befolyásolhatják a csődegyezségről történő szavazást. A csődegyezség elfogadásához a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokban is megfelelő támogatás szükséges.
A vitatott követelések kezelése különös körültekintést igényel. Egy pontatlanul kezelt vagy vitatott igény később az egyezség jóváhagyását, a szavazati arányokat vagy a hitelezők bizalmát is befolyásolhatja.

10. lépés: Reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítése

A csődeljárás nem lehet sikeres reális reorganizációs program nélkül. Az adósnak olyan tervet kell készítenie, amely bemutatja, hogyan kívánja helyreállítani vagy megőrizni fizetőképességét, milyen forrásból fizeti a hitelezőket, milyen ütemezésben teljesít, és milyen biztosítékokat tud nyújtani.
Egy jól előkészített egyezségi javaslat tartalmazhatja: