Rövid válasz: mi történik a cégben, amikor elrendelik a felszámolást?

Amikor a bíróság elrendeli a felszámolást, a cég működésének jogi kerete alapvetően megváltozik. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől az időponttól a cég nevét a „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni, a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint már csak a felszámoló tehet, és a felszámoló bejelenti kijelölését a cég pénzforgalmi szolgáltatóinak. Az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül, de az iratátadási, számviteli, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségei nem szűnnek meg.

Miért fontos ezt pontosan érteni?

A felszámolás elrendelése az egyik legnagyobb fordulópont egy cég életében.

Eddig az ügyvezető döntött a napi működésről.
Ő tárgyalt a hitelezőkkel.
Ő döntött a számlákról.
Ő kezelte a szerződéseket.
Ő rendelkezett a bankszámláról.
Ő döntött a készletről, eszközökről, kifizetésekről.

A felszámolás elrendelése után azonban ez a helyzet megváltozik.

Sok ügyvezető ilyenkor két hibás végletbe esik.

• Az egyik azt gondolja, hogy még mindig mindent ő irányít.
• A másik azt gondolja, hogy neki már semmi dolga nincs.

Mindkettő veszélyes.

A pontos helyzet ez:

A felszámolás elrendelésével az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül, de a felelőssége és több fontos kötelezettsége nem szűnik meg.

1. Mit jelent a felszámolás kezdő időpontja?

A felszámolás kezdő időpontja nem egyszerű technikai dátum.

Ez az a nap, amelytől kezdve a cég már felszámolás alatt áll, és ettől a naptól több fontos joghatás is beáll.

A törvény szerint a bíróság akkor rendeli el a felszámolást, ha megállapítja az adós fizetésképtelenségét. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Ez azért fontos, mert ettől a dátumtól számítódnak bizonyos ügyvezetői, hitelezői és felszámolói határidők.

Mit kell az ügyvezetőnek azonnal tisztáznia?

• Mikor született a felszámolást elrendelő végzés?
• Jogerős-e a végzés?
• Mikor történt a közzététel?
• Ki a kijelölt felszámoló?
• Ki a felszámolóbiztos?
• Milyen határidők indulnak a közzétételtől?
• Ki kapta meg a bírósági vagy felszámolói iratokat?
• Milyen könyvelési és iratátadási feladatok indulnak el?

Az ügyvezető csak annyit tud, hogy „elrendelték a felszámolást”, de nem tudja pontosan, mikor van a felszámolás kezdő időpontja.

Ez komoly hiba lehet, mert a határidők ettől a dátumtól indulhatnak.

2. Mit jelent az „f. a.” toldat?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég nevét a „felszámolás alatt” vagy röviden „f. a.” toldattal kell használni.

Ez azt jelenti, hogy a cég neve például így jelenhet meg:

Minta Kft. „felszámolás alatt”
vagy
Minta Kft. f. a.

Ez nem puszta formai részlet.

Az „f. a.” toldat jelzi a partnerek, hitelezők, hatóságok és minden érintett számára, hogy a társaság felszámolási eljárás alatt áll.

Hol lehet ennek jelentősége?

• levelezésben,
• számlázásban,
• szerződéses kommunikációban,
• cégkapus ügyintézésben,
• hatósági iratokban,
• felszámolóval való kommunikációban,
• hitelezők tájékoztatásában,
• bankszámlával kapcsolatos ügyintézésben.

A cég továbbra is a korábbi nevét használja, mintha semmi nem változott volna.

Ez félrevezető lehet, és azt mutathatja, hogy az ügyvezetés nem megfelelően kezeli a felszámolási helyzetet.

3. Ki rendelkezik a cég vagyonával?

Ez a legfontosabb kontrollvesztési pont.

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló tehet.

Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető már nem járhat el úgy, mintha a cég normál üzleti működésben lenne.

Az ügyvezető nem dönthet szabadon például:

• a céges bankszámláról,
• céges pénzek kifizetéséről,
• hitelezők kiválasztott rendezéséről,
• készlet értékesítéséről,
• gépek, járművek, eszközök eladásáról,
• céges ingatlanról,
• követelések engedményezéséről,
• szerződések vagyoni hatású módosításáról,
• biztosíték adásáról,
• kapcsolt vállalkozásokkal történő vagyoni ügyletekről.

A felszámolási eljárás körébe a cég minden olyan vagyona tartozik, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, és az a vagyon is, amelyet az eljárás tartama alatt szerez.


Az ügyvezető a felszámolás elrendelése után még „gyorsan” megpróbál kifizetni egy hitelezőt, átadni egy eszközt, lezárni egy kapcsolt céges elszámolást, vagy visszafizetni tagi kölcsönt.

Ez rendkívül kockázatos lehet.

4. Mi történik a bankszámlával?

A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló bejelenti a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a kijelölését tartalmazó jogerős végzést és az igazolt aláírását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető bankszámla feletti korábbi mozgástere jelentősen beszűkül.

A cég pénze már nem úgy kezelhető, mint korábban. A kifizetések, beérkező összegek, követelések és bankszámlaműveletek a felszámolási eljárás rendjébe kerülnek.

Mire kell figyelni?

• Nem szabad önállóan pénzt mozgatni.
• Nem szabad kiválasztott hitelezőt saját döntésből kifizetni.
• Nem szabad kapcsolt céges tartozást rendezni szakértői kontroll nélkül.
• Nem szabad a bankszámlát „kiüríteni”.
• Nem szabad magán- vagy tulajdonosi célra pénzt kivenni.

Az ügyvezető azt gondolja, hogy ami még a cég bankszámláján van, arról gyorsan dönthet.

Felszámolás elrendelése után ez már nem így működik.

5. Mi történik a cég tartozásaival?

A felszámolás kezdő időpontjában a cég valamennyi tartozása lejárttá, azaz esedékessé válik. A pénztartozások után a törvény meghatározza, milyen kamat, késedelmi pótlék, pótlék vagy bírság jellegű követelés érvényesíthető.

Ez azt jelenti, hogy a tartozások kezelése már nem az ügyvezető egyedi döntései szerint történik.

A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónak.

Mit jelent ez ügyvezetőként?

Az ügyvezetőnek pontos tartozáslistát kell átadnia.

Ebben szerepeljen:

• hitelező neve,
• követelés összege,
• jogcíme,
• esedékessége,
• tőke-kamat-költség bontás,
• vitatott vagy elismert státusz,
• részfizetések,
• kapcsolódó szerződések,
• peres vagy végrehajtási előzmények,
• kapcsolt vállalkozási érintettség.

Az ügyvezető csak a „fontosabb” hitelezőket említi, vagy nem jelzi pontosan a vitatott, kapcsolt vagy munkavállalói követeléseket.

Ez később komoly együttműködési és felelősségi problémát okozhat.

6. Mi történik a folyamatban lévő végrehajtásokkal és pénzkövetelésekkel?

A felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a még ki nem fizetett pénzeszközöket a felszámolónak kell átadni. A felszámolás kezdő időpontja után a cég ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést főszabály szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

Ez azt jelenti, hogy a hitelezői követelések kezelése központosodik.

A hitelezők nem külön utakon, egyedi alkukkal, végrehajtási nyomással vagy ügyvezetői megállapodásokkal jutnak pénzhez, hanem a felszámolási eljárás szabályai szerint.


Az ügyvezető továbbra is egyenként próbál tárgyalni és teljesíteni hitelezőknek, mintha a felszámolási rend nem létezne.

Ez félreviszi a folyamatot és kockázatos döntésekhez vezethet.

7. Mi történik az ügyvezető szerepével?

A felszámolás elrendelése után az ügyvezető szerepe alapvetően megváltozik.

Korábban ő vezette a céget.
A felszámolás kezdő időpontjától viszont a cég vagyonával kapcsolatos döntések a felszámolóhoz kerülnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvezetőnek már nincs feladata.

Az ügyvezetőnek továbbra is kötelessége:

• iratokat átadni,
• könyvelési zárási feladatokat teljesíteni,
• adóbevallásokat elkészíteni vagy elkészíttetni,
• záróleltárt készíteni,
• tevékenységet lezáró mérleget készíteni,
• zárómérleget készíteni,
• vagyont leltár szerint átadni,
• folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást adni,
• a felszámoló munkáját elősegíteni,
• a munkavállalókat és egyes érintetteket tájékoztatni.

A törvény szerint a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget és az adóbevallást a felszámolónak és az adóhatóságnak, továbbá iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.


Az ügyvezető azt gondolja:

„Most már a felszámoló dolga minden.”

Ez tévedés.

A felszámoló dönt a cég vagyonáról, de az ügyvezetőnek aktívan és dokumentáltan együtt kell működnie.

8. Mit kell átadni a felszámolónak?

Az átadás nem egy doboz irat leadását jelenti.

Az ügyvezetőnek és a könyvelőnek rendszerezett, ellenőrizhető, dokumentált átadást kell előkészítenie.

Átadandó dokumentumok lehetnek:

• társasági iratok,
• alapító okirat, társasági szerződés,
• taggyűlési vagy tulajdonosi határozatok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• főkönyvi kivonatok,
• vevő-szállító analitikák,
• NAV-folyószámlák,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• béranyagok,
• munkaszerződések,
• szabadságnyilvántartások,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön dokumentumok,
• kapcsolt vállalkozási szerződések,
• peres és végrehajtási iratok,
• hatósági ügyek iratai,
• elektronikus hozzáférések,
• folyamatban lévő ügyek listája,
• vagyontárgyak helyének bemutatása.

Miért fontos az átadási jegyzék?

Mert később bizonyítani kell tudni, hogy az ügyvezető mit, mikor és milyen formában adott át.

A jó átadási jegyzék tartalmazza:

• az irat megnevezését,
• az időszakot,
• a formátumot,
• az átadás dátumát,
• az átvevő személyét,
• az esetleges hiányokat,
• a hiány okának magyarázatát.

Az ügyvezető rendezetlenül, bizonyíthatatlanul ad át iratokat, majd később vita alakul ki arról, mi került átadásra és mi hiányzik.

9. Mi történik a munkavállalókkal?

A felszámolás elrendelése után a munkavállalói kérdések különösen érzékenyek.

A törvény előírja, hogy a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, szövetkezeti tagokat, szakszervezeteket és üzemi tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell.

A munkavállalókkal kapcsolatban át kell adni:

• munkaszerződéseket,
• béradatokat,
• jelenléti íveket,
• szabadságnyilvántartást,
• felmondási adatokat,
• járulékadatokat,
• bérszámfejtési dokumentumokat,
• munkáltatói igazolásokhoz szükséges adatokat.

Az ügyvezető nem készíti elő a munkavállalói iratokat, nem tisztázza a bér- és járuléktartozásokat, vagy nem tudja pontosan megmondani, kik állnak munkaviszonyban.

Ez nemcsak adminisztratív probléma, hanem emberi és jogi kockázat is.

10. Mi történik a korábbi ügyletekkel?

A felszámolás elrendelése után nemcsak a jövőbeli döntések számítanak.

Előkerülhetnek a korábbi ügyletek is.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, a felszámolási eljárás iránti kérelem bíróságra érkezése előtti időszakban vagy azt követően kötött ügyleteket megtámadjanak. Ilyen lehet például a hitelezők kijátszására irányuló vagyoncsökkentő ügylet, az ingyenes vagy feltűnően aránytalan értékkülönbözetű ügylet, illetve a hitelezőt előnyben részesítő ügylet.

Ez különösen fontos, ha a felszámolás előtt történt:

• céges autó átírása,
• készlet átadása,
• gép vagy eszköz eladása,
• kapcsolt cég kifizetése,
• tagi kölcsön visszafizetése,
• tulajdonoshoz köthető ügylet,
• követelés engedményezése,
• ingyenes vagy alulárazott vagyonátadás,
• hitelező kiválasztott előnyben részesítése.

Az ügyvezető azt gondolja, hogy ami a felszámolás előtt történt, azt már nem vizsgálhatják.

Ez nem biztonságos feltételezés.

11. Mikor lehet személyes kockázat az ügyvezetőnek?

A felszámolás elrendelése nem jelenti automatikusan azt, hogy az ügyvezető személyesen felel minden céges tartozásért.

De bizonyos hibák növelhetik a személyes kockázatot.

A törvény szerint, ha a vezető nem teljesíti a beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, illetve tájékoztatási kötelezettségeit, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. A vezető mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után megtette az elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek elkerülése vagy csökkentése érdekében.

Személyes kockázatot növelhet:

• iratátadás elmulasztása,
• késedelmes átadás,
• hiányos könyvelés,
• pénztárhiány,
• tagi kölcsön rendezetlensége,
• kapcsolt vállalkozási kifizetés,
• vagyontárgyak eltűnése,
• hitelezők szelektív kezelése,
• valótlan adatközlés,
• felszámolóval való együttműködés hiánya,
• döntések dokumentálásának elmulasztása.

Az ügyvezető azt gondolja:

„A cég tartozása a cég problémája, engem már nem érint.”

Ez csak részben igaz. A cég tartozásaiért nincs automatikus ügyvezetői felelősség, de a vezetői magatartás, mulasztás és dokumentáció hiánya személyes kockázatot teremthet.

Mit tegyen az ügyvezető azonnal, ha elrendelték a felszámolást?

• 1. Azonosítsa a felszámolás kezdő időpontját
• Ez minden határidő alapja.
• 2. Mentse le és rendszerezze az összes bírósági és felszámolói iratot
• Ne maradjon semmi csak e-mailben, cégkapuban vagy könyvelői továbbításban.
• 3. Vegye fel a kapcsolatot a könyvelővel
• Azonnal szükség lesz záróleltárra, tevékenységet lezáró mérlegre, zárómérlegre, adóbevallásokra és analitikákra.
• 4. Készítsen iratátadási tervet
• Ne kapkodva történjen az átadás, hanem jegyzékkel, felelősen, dokumentálva.
• 5. Készítsen vagyonlistát
• Legyen pontos lista a bankszámláról, pénztárról, készletről, eszközökről, járművekről, követelésekről és szerződéses jogokról.
• 6. Ne mozgasson vagyont
• Sem bankszámlapénzt, sem készletet, sem céges eszközt, sem követelést ne kezeljen önállóan.
• 7. Dokumentáljon minden kommunikációt
• Felszámolóval, könyvelővel, munkavállalókkal, hitelezőkkel és jogi képviselővel is írásos nyomot kell hagyni.

Tipikus hibák a felszámolás elrendelése után

• 1. Az ügyvezető továbbra is vezetni próbálja a céget
• Ez különösen kockázatos, ha vagyoni döntéseket hoz.
• 2. Az ügyvezető teljesen eltűnik
• A felszámolóval való együttműködés hiánya bírságolási és felelősségi kockázatot okozhat.
• 3. Nincs rendezett iratátadás
• A „majd a könyvelő intézi” nem elég.
• 4. Nincs pontos vagyonleltár
• Ha nem látható, hol van a cég vagyona, az komoly kérdéseket vethet fel.
• 5. Nem jelzik a hiányokat
• Ha egy irat, eszköz vagy bizonylat hiányzik, azt írásban kell jelezni és magyarázni.
• 6. Kiválasztott hitelezőket fizetnek
• A felszámolás alatt a hitelezők kezelése már nem egyedi alku alapján történik.
• 7. Nem vizsgálják a korábbi ügyleteket
• Kapcsolt céges kifizetések, tagi kölcsön, eszközátadás és alulárazott értékesítés különösen érzékeny lehet.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Tudja pontosan, mikor van a felszámolás kezdő időpontja?
• 2. Ismeri a kijelölt felszámoló és felszámolóbiztos adatait?
• 3. Használja a cég az „f. a.” vagy „felszámolás alatt” toldatot?
• 4. Megállította az önálló vagyoni döntéseket?
• 5. Egyeztetett a könyvelővel a 30 napos feladatokról?
• 6. Készül a záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg?
• 7. Készül a zárómérleg és adóbevallás?
• 8. Van iratátadási jegyzék?
• 9. Van vagyonleltár?
• 10. Pontos a hitelezői és tartozáslista?
• 11. Elérhetők a szerződések, számlák, banki iratok?
• 12. Tisztázott a pénztár és a tagi kölcsön?
• 13. Dokumentáltak a kapcsolt vállalkozási ügyletek?
• 14. Tudja, hol vannak a cég eszközei, készletei és járművei?
• 15. Dokumentálja a felszámolóval való kommunikációt?

Gyakori kérdések

Mikor kezdődik a felszámolás?

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a naptól indulnak a felszámoláshoz kapcsolódó fontos joghatások és határidők.

Mit jelent az „f. a.” toldat?

Az „f. a.” a „felszámolás alatt” rövidítése. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kiegészítve kell használni.

Ki dönt a cég vagyonáról felszámolás alatt?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló tehet. Ezért az ügyvezető nem rendelkezhet önállóan a cég pénzéről, eszközeiről, készletéről vagy vagyoni jogairól.

Megszűnik az ügyvezető felelőssége a felszámolás elrendelésével?

Nem. Az ügyvezető döntési mozgástere beszűkül, de iratátadási, számviteli, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségei továbbra is fennállnak. A 30 napos átadási és zárási feladatok különösen fontosak.

Mit kell átadni a felszámolónak?

Át kell adni többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallásokat, az iratjegyzéket, az irattári anyagot, a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adni a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Mi történik a cég tartozásaival?

A felszámolás kezdő időpontjában a cég valamennyi tartozása lejárttá válik, a hitelezőknek pedig a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónak.

Összegzés

Amikor elrendelik a felszámolást, a cég működésének logikája alapvetően megváltozik.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől kezdve a cég nevét „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni, a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint a felszámoló teheti meg, a tartozások felszámolási rendbe kerülnek, és a hitelezőknek a felszámoló felé kell bejelenteniük igényeiket.

Az ügyvezető szerepe azonban nem szűnik meg.

Továbbra is köteles:

• iratokat átadni,
• könyvelési zárást előkészíteni,
• záróleltárt készíteni,
• tevékenységet lezáró mérleget készíteni,
• zárómérleget és adóbevallásokat átadni,
• vagyont leltár szerint átadni,
• folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást adni,
• együttműködni a felszámolóval,
• dokumentálni minden lényeges átadást és kommunikációt.

A felszámolás elrendelése tehát nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek már nincs dolga.

Azt jelenti, hogy más dolga van.

Kevesebb döntési jogköre van, de több dokumentációs, átadási és együttműködési felelőssége.

CTA blokk

Elrendelték a cég felszámolását? Ne maradjon bizonytalanságban az első napokban.

A felszámolás elrendelése után gyorsan tisztázni kell, mikor van a felszámolás kezdő időpontja, ki a felszámoló, milyen iratokat kell átadni, milyen számviteli feladatok indulnak, és mit nem tehet már meg az ügyvezető.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mikor kezdődött hivatalosan a felszámolás,
• mit jelent az „f. a.” toldat,
• mit dönthet a felszámoló,
• mit tehet még az ügyvezető,
• milyen iratokat kell átadni,
• milyen 30 napos feladatok vannak,
• hogyan kell előkészíteni a könyvelési zárást,
• milyen hitelezői és vagyoni kérdések merülhetnek fel,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatokra kell figyelni.

Ne akkor kezdje el keresni az iratokat, amikor a felszámoló már kéri őket.

Küldje el nekünk a felszámolást elrendelő végzést, a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat vagy a tartozáslistát, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

A felszámolás elrendelése után az első napokban meghozott pontos, dokumentált lépések sokkal kevesebbe kerülhetnek, mint egy későbbi felelősségi vita.