A felszámolás időtartamára nincs minden cégre azonos, biztos időtartam. Egy egyszerűbb, kevés vagyonnal és rendezett iratokkal rendelkező cég felszámolása gyorsabban lezárulhat, míg egy vagyonnal, hitelezői vitákkal, peres ügyekkel, hiányos könyveléssel vagy nehezen értékesíthető eszközökkel érintett eljárás akár évekig is tarthat. A törvény szerint a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, de vannak kivételek, például folyamatban lévő per, hatósági eljárás, vitatott igény elbírálása vagy más, a törvényben meghatározott eljárások esetén.

Miért nehéz előre megmondani a felszámolás pontos időtartamát?

Az ügyvezetők egyik leggyakoribb kérdése felszámolás esetén:

„Meddig fog ez tartani?”

Ez érthető kérdés.
A bizonytalanság sokszor legalább annyira megterhelő, mint maga az eljárás.

A cégvezető szeretné tudni:

• mikor zárul le végleg a cég ügye,
• meddig kell együttműködni a felszámolóval,
• meddig kerülhetnek elő hitelezők,
• mikor értékesítik a vagyont,
• mikor készül el a felszámolási zárómérleg,
• mikor szűnik meg a cég,
• meddig maradhat fenn ügyvezetői kockázat.

A válasz azonban nem egyszerű naptári szám.

A felszámolás időtartama nagyban függ attól, hogy a cég vagyona, könyvelése, iratanyaga, tartozáslistája és folyamatban lévő ügyei mennyire rendezettek.

A fő üzenet:

A felszámolás időtartama nagyban függ attól, mennyire rendezett a cég vagyona, könyvelése és iratanyaga.

1. Mitől indul az időszámítás?

A felszámolás időtartamának megértéséhez először azt kell tisztázni, mikor kezdődik hivatalosan a felszámolás.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a naptól kezdve több fontos határidő is elindul: az ügyvezető iratátadási feladatai, a hitelezői igénybejelentések, a felszámoló vagyonfeltárási munkája és a későbbi beszámolási kötelezettségek.

Miért fontos ez?
Mert az ügyvezető sokszor nem pontosan ettől a dátumtól számol.

Előfordul, hogy azt gondolja:

• a felszámolási kérelem napjától kell számolni,
• a bírósági értesítés napjától kell számolni,
• attól a naptól kell számolni, amikor ő személyesen olvasta az iratot,
• vagy attól, amikor a felszámoló először megkereste.

Ez hibás gondolkodás lehet.

A hivatalos felszámolási határidők szempontjából a felszámolás kezdő időpontja a kulcsdátum.

2. Van-e törvényi „végső határidő” a felszámolásra?

A felszámolásnál fontos szabály, hogy a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden felszámolás pontosan két év alatt automatikusan lezárul. A törvény kivételeket is tartalmaz: például ha az adós ellen indított folyamatban lévő per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése szükséges a hitelezői igény megállapításához, vagy még nem fejeződtek be bizonyos felelősségi, fedezetelvonási, vitatott igényhez kapcsolódó vagy kifogás alapján indult eljárások.

Ez a gyakorlatban azt jelenti:

• egyszerű ügyek lezárulhatnak korábban,
• összetettebb ügyek elhúzódhatnak,
• a két év fontos mérföldkő,
• de nem minden esetben jelenti az eljárás tényleges végét.

Ügyvezetői szempontból a lényeg

Nem érdemes csak azt kérdezni, hogy „mennyi ideig tart”.

A pontosabb kérdés:
Mi az, ami az adott cég felszámolását gyorsíthatja vagy lassíthatja?

3. Mikor zárható gyorsabban egy felszámolás?

Egy felszámolás jellemzően akkor haladhat gyorsabban, ha a cég helyzete átlátható.

Gyorsabb lehet az eljárás, ha:

• kevés hitelező van,
• nincs jelentős vita a követelésekről,
• nincs folyamatban lévő per,
• nincs hatósági eljárás,
• nincs nehezen értékesíthető vagyon,
• nincs ingatlan vagy speciális eszköz,
• nincs jelentős készlet,
• nincs vitatott vevőkövetelés,
• rendezett a könyvelés,
• teljes az iratanyag,
• nincs pénztárhiány,
• nincs rendezetlen tagi kölcsön,
• nincsenek problémás kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• az ügyvezető együttműködik a felszámolóval.

A felszámoló a felszámolás során behajtja az adós követeléseit, érvényesíti az igényeit és értékesíti a vagyonát. Minél egyszerűbb ezeknek a vagyoni elemeknek a feltárása, behajtása és értékesítése, annál kisebb az esélye annak, hogy az eljárás elhúzódik.

4. Mitől húzódhat el a felszámolás?

1. Hiányos vagy rendezetlen iratanyag

Ez az egyik leggyakoribb ok.

Ha az ügyvezető nem tudja átadni a szükséges iratokat, a felszámoló nehezebben tudja megállapítani:

• milyen vagyona volt a cégnek,
• milyen tartozások álltak fenn,
• kik a hitelezők,
• milyen szerződések voltak érvényben,
• milyen követelései voltak a cégnek,
• milyen munkavállalói kötelezettségek vannak,
• történt-e gyanús vagyonmozgás.

Az ügyvezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell átadnia, továbbá iratjegyzéket kell készítenie, és a vagyont leltár szerint át kell adnia.

Tipikus elhúzódási ok:
Az ügyvezető csak részben ad át iratokat, nincs átadási jegyzék, nem egyezik a könyvelés a valósággal, vagy később derül ki, hogy hiányzik egy szerződés, bankszámlakivonat, számla vagy teljesítési igazolás.

2. Rendezetlen könyvelés

A felszámolás időtartamát jelentősen befolyásolja, hogy a könyvelésből mennyire állapítható meg a cég valós pénzügyi helyzete.

Elhúzódást okozhat, ha:

• nincs friss főkönyvi kivonat,
• nincs vevő-szállító analitika,
• nem egyezik a főkönyv és az analitika,
• hiányoznak számlák,
• nem rendezett a NAV-folyószámla,
• nem tisztázott a pénztár,
• nincs tagi kölcsön kimutatás,
• nem azonosíthatók a kapcsolt vállalkozási tételek,
• hiányzik a tárgyi eszköz lista,
• bizonytalan a készlet valós értéke.

Miért húzza ez az eljárást?
Mert a felszámoló nem tud gyorsan dönteni a vagyonról, követelésekről, hitelezői igényekről és záró dokumentumokról, ha a könyvelés hiányos vagy ellentmondásos.

3. Nehezen értékesíthető vagyon

A felszámolás egyik központi része a vagyon értékesítése.

A felszámoló a vagyont nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron, és az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi.

Elhúzódást okozhat például:

• ingatlanértékesítés,
• speciális gépek értékesítése,
• piacképtelen készlet,
• vitatott tulajdonjogú vagyontárgy,
• lízingelt eszközök,
• zálogjoggal terhelt vagyontárgyak,
• elővásárlási joggal érintett vagyon,
• környezeti teherrel érintett ingatlan,
• hiányos eszközdokumentáció,
• sikertelen pályázat vagy árverés.

Ügyvezetői szempont

Ha az ügyvezető pontos vagyonlistát, fényképes dokumentációt, helyszínadatot, lízingszerződést, zálogjogi iratot és eszköznyilvántartást ad át, az segítheti a felszámoló munkáját.

4. Be nem hajtott vevőkövetelések

A felszámolást nemcsak az értékesítendő eszközök, hanem a cég követelései is elhúzhatják.

Ilyen lehet például:

• ki nem fizetett vevőszámla,
• vitatott vevőkövetelés,
• külföldi partnerrel szembeni követelés,
• részben behajtható tartozás,
• elévülési kérdés,
• peres úton érvényesíthető követelés,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés.

A felszámoló feladata az adós követeléseinek behajtása és igényeinek érvényesítése is.

Miért lassítja ez az eljárást?
Mert amíg nem látható, hogy a követelésekből mennyi folyik be, addig nehezebb végleges vagyonfelosztást készíteni.

5. Hitelezői igények és vitatott követelések

A hitelezői igények kezelése önmagában is időigényes lehet.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítése hátrányosabb helyzetbe kerülhet; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a határidőben bejelentett követeléseket, valamint a határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket. A határidőben bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, és a hitelezőket írásban tájékoztatja arról, hogy az igény nyilvántartásba vehető-e.

Mi húzhatja el?

• sok hitelező,
• vitatott követelések,
• hiányos hitelezői dokumentáció,
• kamat- és költségviták,
• kapcsolt vállalkozási követelések,
• munkavállalói igények,
• NAV- vagy más hatósági követelések,
• peres úton eldöntendő viták.

6. Peres és hatósági ügyek

A felszámolás akkor is elhúzódhat, ha a cégnek folyamatban lévő pere, hatósági ügye vagy vitatott igénye van.

A törvény kifejezetten kivételként említi a két év utáni zárómérleg-készítési kötelezettség alól többek között azt, ha az adós ellen indított folyamatban lévő per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése szükséges a hitelezői igény megállapításához, vagy még nem fejeződtek be bizonyos felelősségi, fedezetelvonási, vitatott igényhez kapcsolódó vagy kifogás alapján indult eljárások.

Elhúzódást okozhat például:

• hitelezői igény elbírálása,
• vitatott vevőkövetelés,
• munkavállalói per,
• NAV-eljárás,
• szerződéses jogvita,
• fedezetelvonási per,
• ügyvezetői felelősségi per,
• felszámolói intézkedéssel szembeni kifogás,
• vagyon tulajdonjogával kapcsolatos per.

7. Felszámolói intézkedés elleni kifogások

A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen bizonyos esetekben kifogás nyújtható be. A kifogás, az arra adott válasz, a bírósági elbírálás és esetleges fellebbezés mind növelheti az eljárás időtartamát. A Cstv. szerint a felszámoló jogszabálysértő vagy érdeksértő intézkedése, illetve mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül lehet kifogással élni; a kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezést 45 napon belül kell elbírálni.

Miért fontos ez?
Mert ha a hitelezők, az adós vagy más érintettek vitatják a felszámoló döntéseit, az jogi eljárásokat nyithat meg, amelyek lassíthatják a lezárást.

8. Közbenső mérlegek és részleges vagyonfelosztás

Ha a felszámolás nem zárul le gyorsan, közbenső mérlegek is készülhetnek.

A felszámolás kezdő időpontjától évente közbenső mérleg készítése kötelező. A közbenső mérleghez kapcsolódóan tartalékot kell képezni a várható felszámolási költségekre és a vitás hitelezői igények fedezetére, a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot pedig a hitelezőknek is meg kell küldeni, akik arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

Mit jelent ez az ügyvezetőnek?
Az eljárás nem feltétlenül áll le csak azért, mert még nincs végleges lezárás. A felszámoló közbenső beszámolókkal és részleges vagyonfelosztással is kezelheti az eljárás állását, de ez is dokumentációs és bírósági jóváhagyási lépésekkel jár.

5. Mikor készül el a felszámolási zárómérleg?

A felszámolási zárómérleg az eljárás lezárásának egyik kulcsdokumentuma.

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik az iratanyag elhelyezéséről.

A felszámolási zárómérleg tartalmazza többek között:

• a pénzeszközöket,
• a megmaradt, nem értékesített vagyontárgyakat piaci értéken,
• a be nem hajtott követeléseket,
• a ki nem egyenlített tartozásokat hitelezőnkénti bontásban,
• a fel nem osztható és a felosztható vagyont.

Mitől csúszhat a zárómérleg?

• nem értékesített vagyon,
• be nem hajtott követelés,
• vitatott hitelezői igény,
• folyamatban lévő per,
• hiányos könyvelés,
• adózási kérdés,
• irathiány,
• kifogás vagy fellebbezés,
• környezeti vagy hatósági probléma.

6. Mi történik a zárómérleg benyújtása után?

A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. A hitelezők a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban kifogásolhatják a zárómérlegben, zárójelentésben vagy vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat; ennek elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ez azt jelenti, hogy a zárómérleg elkészítése még nem feltétlenül azonnali lezárás.

Ha nincs kifogás, a folyamat gyorsabban haladhat tovább.
Ha van kifogás, újabb bírósági szakasz következhet.

7. Mi gyorsíthatja az eljárást ügyvezetői oldalról?

Az ügyvezető már nem irányítja a cég vagyonát, de sokat tehet azért, hogy az eljárás ne akadjon el feleslegesen.

1. Teljes iratátadás

Legyen átadva:

• főkönyv,
• analitikák,
• számlák,
• szerződések,
• bankkivonatok,
• pénztáradatok,
• NAV-folyószámla,
• munkavállalói iratok,
• peres ügyek iratai,
• eszközlista,
• készletlista,
• elektronikus hozzáférések.

2. Pontos vagyonlista

A felszámoló akkor tud gyorsabban dolgozni, ha világos:

• milyen vagyontárgy van,
• hol található,
• ki használja,
• milyen állapotban van,
• van-e rajta zálogjog vagy lízing,
• van-e fénykép, leltári szám, szerződés.

3. Vevőkövetelések áttekintése

Külön jelölni kell:

• mely vevők tartoznak,
• mely követelés vitatott,
• mely követelés behajthatatlan,
• van-e per vagy fizetési meghagyás,
• van-e részfizetés.

4. Hitelezői lista elkészítése

A hitelezőket nem emlékezetből kell összeszedni, hanem könyvelési és szerződéses dokumentumok alapján.

5. Hiányzó iratok írásos jelzése

Ha valami hiányzik, azt nem elhallgatni kell, hanem dokumentáltan jelezni:

• mi hiányzik,
• miért hiányzik,
• hol lehet,
• hogyan pótolható,
• milyen alternatív dokumentum igazolja az ügyletet.

6. Felszámolóval való gyors, írásos együttműködés

Minden megkeresésre határidőben, dokumentumokkal együtt célszerű válaszolni.

8. Mi lassíthatja leginkább az eljárást?

1. Hiányos könyvelés

Ha nincs használható könyvelési kép, a felszámoló nem tud gyorsan haladni.

2. Nem azonosítható vagyon

Ha nem tudni, hol van a készlet, gép, jármű vagy pénztár, az eljárás elhúzódhat.

3. Nehezen értékesíthető eszközök

Az ingatlan, speciális gép, piacképtelen készlet vagy terhelt eszköz értékesítése hosszabb időt vehet igénybe.

4. Vitatott hitelezői igények

A hitelezői igények elbírálása, vitatása és bírósági kezelése jelentősen hosszabbíthat.

5. Peres és hatósági ügyek

Amíg egy per vagy hatósági eljárás eredménye szükséges a követelés vagy vagyon sorsának eldöntéséhez, a lezárás késhet.

6. Felszámolói intézkedésekkel szembeni kifogások

A kifogások és fellebbezések jogi eljárásokat nyithatnak meg.

7. Zárómérleggel kapcsolatos kifogások

A zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat ellen benyújtott kifogás a lezárást késleltetheti.

9. Gyakorlati idővonal ügyvezetőknek

1. szakasz: felszámolás kezdő időpontja
Ettől indulnak a kulcshatáridők.

2. szakasz: első 30 nap
Az ügyvezetőnek át kell adnia a záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallásokat, iratjegyzéket, irattári anyagot és vagyont leltár szerint.

3. szakasz: hitelezői igények bejelentése
A hitelezői igények 40 napos és 180 napos határidőkhöz kapcsolódnak.

4. szakasz: követelések felülvizsgálata
A felszámoló nyilvántartja és felülvizsgálja az igényeket, szükség esetén vitatottként kezeli azokat.

5. szakasz: vagyonfeltárás és vagyonértékesítés
A felszámoló behajtja a követeléseket, érvényesíti az igényeket és értékesíti a vagyont.

6. szakasz: közbenső mérleg, ha az eljárás hosszabb
A felszámolás kezdő időpontjától évente közbenső mérleg készítése kötelező.

7. szakasz: zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat
A felszámoló a befejezéskor elkészíti a zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot.

8. szakasz: hitelezői kifogási lehetőség
A bíróság megküldi a záró dokumentumokat a hitelezőknek, akik meghatározott határidőn belül kifogással élhetnek.

10. Ellenőrzőlista: mi befolyásolja a felszámolás hosszát?

• 1. Van teljes iratanyag?
• 2. Rendezett a könyvelés?
• 3. Van pontos hitelezői lista?
• 4. Van pontos vevőkövetelés-lista?
• 5. Vannak vitatott követelések?
• 6. Van folyamatban lévő per?
• 7. Van hatósági eljárás?
• 8. Van ingatlan vagy nehezen értékesíthető vagyontárgy?
• 9. Van készlet vagy speciális eszköz?
• 10. Van be nem hajtott követelés?
• 11. Van pénztárhiány vagy tagi kölcsön probléma?
• 12. Vannak kapcsolt vállalkozási ügyletek?
• 13. Van munkavállalói igény vagy bérvita?
• 14. Várható felszámolói intézkedés elleni kifogás?
• 15. Várható zárómérleggel kapcsolatos kifogás?

11. Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart egy felszámolási eljárás?
Nincs minden ügyre azonos időtartam. Egy egyszerűbb, kevés vagyonnal és rendezett dokumentációval rendelkező cég felszámolása gyorsabb lehet, míg egy vagyonnal, hitelezői vitákkal, peres ügyekkel vagy hiányos iratanyaggal érintett eljárás akár évekig is eltarthat. A törvény szerint a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, de a törvény kivételeket is tartalmaz.

Mitől húzódhat el leggyakrabban a felszámolás?
Leggyakrabban a hiányos iratanyag, rendezetlen könyvelés, nehezen értékesíthető vagyon, be nem hajtott követelések, vitatott hitelezői igények, peres vagy hatósági ügyek, valamint a zárómérleggel kapcsolatos kifogások húzhatják el az eljárást.

Miért húzhatja el az eljárást a vagyonértékesítés?
Azért, mert a felszámolónak a cég követeléseit be kell hajtania, igényeit érvényesítenie kell, és a vagyont értékesítenie kell. A vagyontárgyak értékesítése különösen akkor lehet hosszú, ha ingatlanról, speciális eszközről, terhelt vagyontárgyról vagy sikertelen pályázatról van szó.

Miért számítanak a hitelezői igények az időtartamnál?
A hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele, felülvizsgálata és esetleges vitatása időt igényel. A késedelmesen, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell venni, a vitatott igények pedig további eljárásokat nyithatnak meg.

Mi az a felszámolási zárómérleg?
A felszámolási zárómérleg a felszámolás befejezéséhez kapcsolódó dokumentum, amely tartalmazza többek között a pénzeszközöket, megmaradt vagyontárgyakat, be nem hajtott követeléseket, ki nem egyenlített tartozásokat és a felosztható vagyont. A felszámoló a zárómérleg mellett zárójelentést, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot is készít.

Mit tehet az ügyvezető, hogy ne húzódjon feleslegesen az eljárás?
Az ügyvezető akkor segítheti leginkább az eljárás átláthatóságát, ha időben és rendezetten átadja az iratokat, készít hitelezői és követeléslistát, pontos vagyonleltárt ad, jelzi a vitatott tételeket, dokumentálja a hiányokat, és gyorsan válaszol a felszámoló megkereséseire.



A felszámolás időtartama nemcsak jogi kérdés.

Gyakorlati kérdés is.

Az eljárás akkor húzódik el leginkább, ha:

• hiányos az iratanyag,
• rendezetlen a könyvelés,
• nem világos a cég vagyona,
• sok a hitelező,
• vannak vitatott követelések,
• nehezen értékesíthető a vagyon,
• be nem hajtott vevőkövetelések vannak,
• peres vagy hatósági ügyek futnak,
• kifogások merülnek fel,
• a felszámolási zárómérleggel kapcsolatban vita keletkezik.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:

a felszámolás hosszát nem mindig lehet lerövidíteni, de a felesleges elhúzódás sokszor megelőzhető rendezett könyveléssel, teljes iratátadással, pontos vagyonlistával és dokumentált együttműködéssel.



Nem tudja, meddig tarthat a cég felszámolása?

A felszámolás időtartama nagyban függ attól, mennyire rendezett a cég vagyona, könyvelése, hitelezői listája, szerződésállománya és iratanyaga. Ha ezek hiányosak, az eljárás elhúzódhat, és az ügyvezető helyzete is bizonytalanabbá válhat.

Segítünk gyorsan átlátni:

• milyen szakaszban van a felszámolás,
• milyen határidők futnak,
• milyen iratokat kell átadni,
• rendezett-e a könyvelés,
• milyen vagyon értékesíthető,
• vannak-e vitatott hitelezői igények,
• van-e peres vagy hatósági ügy,
• mi akadályozhatja a zárómérleg elkészítését,
• mit tehet az ügyvezető a felesleges elhúzódás megelőzéséért.

Ne várja meg, amíg a hiányos iratok vagy vitatott tételek miatt hónapokkal tovább húzódik az eljárás.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a hitelezői listát, a könyvelési adatokat, a vagyonlistát vagy a folyamatban lévő ügyek dokumentumait, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

A felszámolás ideje sokszor nem csak a felszámolón múlik. Az ügyvezető felkészültsége is számít.

• Rendezetlen könyvelés
• felszámolási zárómérleg
• hiányos iratanyag
• hitelezői igénybejelentés
• nehezen értékesíthető vagyon