Rövid válasz: mikor jelentkeznek a hitelezők felszámolás során?

Felszámolás során a hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül célszerű bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló még nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítése hátrányosabb helyzetbe kerülhet: főszabály szerint csak akkor történhet meg, ha a korábban figyelembe veendő tartozások kiegyenlítése után marad rá fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Miért fontos ez az adós cégvezetőnek?

Sok ügyvezető a felszámolás előtt még abban gondolkodik, hogy a tartozások kezelése személyes egyeztetések, telefonok, részígéretek és különalkuk alapján történik.

• „Ezzel a szállítóval majd megegyezem.”
• „A NAV-val külön próbálunk rendezni.”
• „A régi partnernek előbb fizetünk.”
• „Aki hangosabb, annak adunk valamit.”
• „A vitatott számlát majd szóban tisztázzuk.”

Felszámolás alatt ez a logika megváltozik.

A hitelezők követelései már nem informális egyeztetések alapján jelennek meg, hanem hitelezői igénybejelentés, felszámolói nyilvántartás, határidők, dokumentumok és jogi besorolás alapján.


A felszámolásban a hitelezők követelései szabályozott rendben jelennek meg, és a cégvezetőnek fel kell készülnie arra, hogy minden tartozás dokumentumok alapján kerül vizsgálatra.

Ezért az adós ügyvezetőjének már a felszámolás elején pontosan tudnia kell:

• kik a hitelezők,
• mennyi a tartozás,
• melyik követelés elismert,
• melyik vitatott,
• milyen szerződés vagy számla kapcsolódik hozzá,
• volt-e részfizetés,
• van-e per, fizetési meghagyás vagy végrehajtás,
• van-e kapcsolt vállalkozási érintettség,
• milyen dokumentumokat kell átadni a felszámolónak.

1. Mit jelent a hitelezői igény felszámolásban?

A hitelezői igény az a követelés, amelyet a hitelező a felszámolás alatt álló céggel szemben érvényesíteni kíván.

Ez lehet például:

• ki nem fizetett szállítói számla,
• szolgáltatási díj,
• bérleti díj,
• hitel- vagy kölcsöntartozás,
• lízingtartozás,
• munkabér jellegű követelés,
• NAV- vagy más köztartozás,
• kártérítési igény,
• peres követelés,
• végrehajtásból eredő követelés,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
• késedelmi kamat,
• pótlék,
• bírság,
• eljárási költség.

A felszámolás kezdő időpontjától a cég ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést főszabály szerint már csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a hitelezői igények a felszámolási rendbe kerülnek.

Mit jelent ez az ügyvezetőnek?

Az ügyvezetőnek nem elég annyit mondania, hogy „ezeknek tartozunk”.

A felszámoló számára áttekinthető, dokumentált tartozáslistára van szükség.

A listában célszerű szerepeltetni:

• hitelező neve,
• követelés összege,
• jogcím,
• számlaszám,
• esedékesség,
• tőke, kamat, pótlék, bírság és költség bontása,
• elismert vagy vitatott státusz,
• részfizetések,
• szerződéses háttér,
• biztosíték,
• peres vagy végrehajtási előzmény,
• kapcsolt vállalkozási érintettség.

2. Mikor jelentkeznek a hitelezők?

A hitelezők jellemzően a felszámolást elrendelő végzés közzététele után jelentik be igényüket a felszámolónak.

A határidők szempontjából három időszakot kell megkülönböztetni.


Ez a legfontosabb hitelezői határidő.

A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak. Ez a határidő az adós cégvezetője szempontjából is kulcsfontosságú, mert ekkor kezd kirajzolódni, hogy ténylegesen kik és milyen összeggel lépnek be az eljárásba.

Mit lát ebből az ügyvezető?

Az ügyvezető ebben az időszakban szembesülhet azzal, hogy:

• olyan hitelező is jelentkezik, akire már nem számított,
• régi tartozások is előkerülnek,
• kamatokkal és költségekkel növelt igények jelennek meg,
• vitatott követeléseket is bejelentenek,
• kapcsolt céges követelések is felmerülnek,
• korábbi peres vagy végrehajtási ügyek felszámolási igényként jelennek meg.

Az ügyvezető nem készít előre hitelezői listát, ezért a felszámoló megkeresésekor csak kapkodva próbálja összeszedni, kinek mennyivel tartozott a cég.

Ez rossz helyzetet teremt, mert a felszámolásban a pontatlan vagy hiányos tartozáslista később vitákat okozhat.


Ha a hitelező a 40 napos határidő után, de 180 napon belül jelentkezik, a felszámoló a követelést nyilvántartásba veszi, de a hitelező kielégítési helyzete kedvezőtlenebb lehet. A törvény szerint az ilyen követelés kielégítésére főszabály szerint akkor kerülhet sor, ha a korábbi, törvényben meghatározott tartozások kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet.

Mit jelent ez gyakorlatban?

A későn jelentkező hitelező nem feltétlenül esik ki automatikusan, de hátrányosabb pozícióba kerülhet.

Az adós ügyvezetője szempontjából ez azért fontos, mert a felszámolás során a hitelezői kör nem feltétlenül zárul le azonnal a 40. napon. A késedelmes igények még később is megjelenhetnek, és ezekre is reagálni kellhet, különösen akkor, ha a követelés vitatott vagy hiányosan dokumentált.


Az ügyvezető azt gondolja, hogy a 40 nap után már biztosan nem jön új hitelező.

Ez tévedés. A 40 nap után is érkezhetnek igények a 180 napos határidőn belül, csak ezek kielégítési pozíciója lehet más.


A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ez azt jelenti, hogy a hitelező a felszámolási eljárásban már nem tudja ugyanúgy érvényesíteni a követelését, ha elmulasztja ezt a határidőt.

Mit jelent ez az adós ügyvezetőjének?

Az ügyvezetőnek ettől még nem szabad pontatlanul kezelnie a tartozásokat. A felszámolóval szemben a teljes tartozásállományt, ismert hitelezőket és dokumentumokat át kell adni akkor is, ha egyes hitelezők esetleg késve vagy egyáltalán nem jelentkeznek.


Az ügyvezető azt gondolja, hogy ha egy hitelező nem jelentkezik időben, akkor az adott tartozást nem is kell feltüntetni vagy dokumentálni.

Ez nem biztonságos hozzáállás. Az ügyvezetőnek a cég ismert kötelezettségeit valósághűen kell bemutatnia.

3. Mit kell tartalmaznia egy hitelezői igénynek?

A hitelezői igénynek nem elég annyit tartalmaznia, hogy „a cég tartozik”.

A hitelezőnek jellemzően dokumentumokkal kell alátámasztania a követelését.

A hitelezői igényhez kapcsolódhat:

• hitelező pontos neve és adatai,
• adós cég adatai,
• követelés összege,
• követelés jogcíme,
• esedékesség,
• tőkeösszeg,
• kamat,
• költség,
• pótlék vagy bírság,
• szerződés,
• számla,
• teljesítési igazolás,
• szállítólevél,
• banki bizonylat,
• egyenlegközlő,
• tartozáselismerés,
• fizetési felszólítás,
• fizetési meghagyás,
• peres irat,
• végrehajtási irat,
• biztosítéki dokumentum,
• nyilvántartásba vételi díj és költségátalány igazolása.

A hitelezői igények egy részénél a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a hitelező a követelés tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot befizessen a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, és ezt a felszámolónak igazolja; emellett a törvény költségátalányra vonatkozó szabályt is tartalmaz.

Mit jelent ez ügyvezetőként?

Az ügyvezetőnek fel kell készülnie arra, hogy a hitelezői követeléseket a felszámoló dokumentumok alapján vizsgálja.

Ezért érdemes minden tartozáshoz előkészíteni:

• szerződést,
• számlát,
• teljesítési igazolást,
• banki fizetési bizonylatot,
• levelezést,
• reklamációt,
• vitató nyilatkozatot,
• részfizetés igazolását,
• könyvelési kartont.

4. Mit csinál a felszámoló a bejelentett igényekkel?

A felszámoló nem automatikusan fogad el minden hitelezői igényt.

A felszámoló felülvizsgálja a bejelentett követeléseket, szükség esetén egyeztet az érdekeltekkel, és írásban tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy az igény nyilvántartásba vehető-e vagy sem. A törvény szerint a felszámoló a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja a követeléseket, majd a hitelezőket a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba nem vehető igényükről írásban tájékoztatja.

A felszámoló vizsgálhatja:

• a követelés jogcímét,
• az összeg helyességét,
• az esedékességet,
• a kamatok és költségek számítását,
• a teljesítés megtörténtét,
• a részfizetéseket,
• a vitatásokat,
• az ellenköveteléseket,
• a biztosítékokat,
• a kapcsolt vállalkozási érintettséget,
• a könyvelési nyilvántartásokkal való egyezést.

Mit kérhet ehhez az ügyvezetőtől?

A felszámoló kérhet:

• szállítói analitikát,
• hitelezői listát,
• szerződéseket,
• számlákat,
• banki bizonylatokat,
• levelezéseket,
• vitatott követelések listáját,
• peres és végrehajtási iratokat,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• tagi kölcsön dokumentumokat.

Az ügyvezető nem jelzi a felszámolónak, hogy egy adott követelés korábban vitatott volt, részben már megfizették, vagy hibás teljesítés miatt nem jogos teljes összegben.

Ez azért probléma, mert a felszámoló a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dolgozik. Ha az ügyvezető nem ad át lényeges iratot vagy információt, az később rosszabb helyzetet okozhat.

5. Mi az a vitatott követelés?

A vitatott követelés olyan hitelezői igény, amelyet az adós vagy a felszámoló nem fogad el teljes egészében vagy részben.

Egy követelés vitatott lehet például azért, mert:

• hibás az összeg,
• nem történt teljesítés,
• hibás teljesítés történt,
• a számla nem megfelelő jogcímen készült,
• a követelés nem esedékes,
• már részben vagy egészben megfizették,
• a cégnek ellenkövetelése van,
• beszámítási kérdés merül fel,
• a kamat vagy költség hibás,
• a hitelező nem tudja megfelelően igazolni a követelést,
• a szerződés megszűnt vagy módosult,
• peres vita van folyamatban.

A felszámoló a vitatott igényeket főszabály szerint elbírálásra megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak.

Mit kell tennie az ügyvezetőnek vitatott követelés esetén?

Nem elég azt mondani:

• „Ezzel nem értünk egyet.”
• „Szerintünk ez nem jogos.”
• „A hitelező túl sokat kér.”

Dokumentumok kellenek.

Vitatott követeléshez hasznos dokumentumok:

• vitató levél,
• reklamáció,
• hibás teljesítést igazoló iratok,
• fényképek,
• jegyzőkönyvek,
• teljesítésmegtagadás indokai,
• részfizetés banki bizonylata,
• beszámítási nyilatkozat,
• ellenkövetelés dokumentumai,
• szerződésmódosítás,
• peres iratok,
• ügyvédi levelezés,
• könyvelési karton.

Az ügyvezető csak emlékezetből állítja, hogy a követelés vitatott volt, de nem tud írásos bizonyítékot bemutatni.

Felszámolásban ez gyenge pozíciót jelenthet.

6. Miért nem informális egyeztetés kérdése a tartozások kezelése?

Felszámolás előtt a cégvezető sokszor közvetlenül beszél a hitelezőkkel.

Felszámolás alatt azonban a tartozások kezelése már más logika szerint működik.

A hitelezők:

• bejelentik az igényüket,
• dokumentumokat csatolnak,
• igazolják a díjfizetést, ha szükséges,
• a felszámoló nyilvántartásba veszi vagy vitatja az igényt,
• a követelés besorolást kap,
• a kielégítés törvényi sorrend szerint történhet.

Az adós cégvezetője már nem döntheti el saját belátása szerint, melyik hitelező „fontosabb”, kit kell előbb kifizetni, vagy kivel kell külön megállapodni a felszámolási rend megkerülésével.


Az ügyvezető továbbra is különalkukat próbál kötni, miközben nem egyeztet a felszámolóval, és nem veszi figyelembe a felszámolási rendet.

Ez különösen kockázatos lehet, ha vagyoni döntéssel, kifizetéssel vagy kapcsolt fél előnyben részesítésével jár.

7. Mit kell az ügyvezetőnek előkészítenie a hitelezői igényekhez?

Az ügyvezetőnek már a felszámolás elején célszerű összeállítania egy részletes hitelezői csomagot.


Tartalmazza:

• hitelező nevét,
• adószámát,
• címét,
• kapcsolattartóját,
• követelés összegét,
• jogcímét,
• esedékességét,
• kapcsolódó számlákat,
• elismert vagy vitatott státuszt.

Külön kell bontani:

• tőketartozást,
• kamatot,
• késedelmi kamatot,
• költséget,
• pótlékot,
• bírságot,
• perköltséget,
• végrehajtási költséget.

Jelölni kell:

• mit vitat a cég,
• milyen összegben,
• milyen jogcímen,
• mikor vitatta,
• milyen irattal bizonyítható,
• van-e per vagy ellenkövetelés.

Külön figyelni kell:

• tagi kölcsönre,
• tulajdonosi követelésre,
• ügyvezetőhöz kapcsolódó követelésre,
• kapcsolt vállalkozás követelésére,
• hozzátartozói vagy cégcsoportos érintettségre.

Szerepeljen:

• ügy megnevezése,
• ügyszám,
• érintett hitelező,
• követelés összege,
• eljárás állása,
• következő határidő,
• ügyvéd vagy képviselő neve,
• kapcsolódó dokumentumok.

8. Milyen hitelezők jelenhetnek meg?

Felszámolás során többféle hitelezői kör jelenhet meg.


Ők jellemzően ki nem fizetett számlák alapján jelentkeznek.


Hitelszerződés, lízing, faktoring vagy biztosítéki szerződés alapján jelenthetnek be igényt.


Adó-, járulék-, pótlék-, bírság- vagy más köztartozás alapján jelentkezhetnek.


Bér, szabadságmegváltás, végkielégítés vagy más munkaviszonyból eredő követelés alapján lehetnek érintettek.


Bérleti díj, üzemeltetési díj, kaució vagy szerződésszegési igény alapján jelentkezhetnek.


Folyamatban lévő vagy lezárt perből eredő igényeket jelenthetnek be.


Tagi kölcsön, cégcsoporton belüli elszámolás vagy kapcsolt szerződés alapján jelenhetnek meg.


Az ügyvezető csak a szállítói számlákra figyel, de nem számol a banki, munkavállalói, NAV-, peres, kapcsolt vállalkozási vagy biztosítéki követelésekkel.

9. Mi történik, ha egy hitelező már pert vagy végrehajtást indított?

Sok hitelező azt gondolja, hogy ha már pert, fizetési meghagyást vagy végrehajtást indított, akkor nincs további dolga a felszámolásban.

Ez nem feltétlenül igaz.

A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások folytatódhatnak, de a pénzkövetelés érvényesítésére indított eljárás nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási igénybejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Mit jelent ez az adós ügyvezetőjének?

Az ügyvezetőnek nem elég azt mondania, hogy „ez már perben van”.

A peres vagy végrehajtási előzményeket is át kell adni a felszámolónak:

• keresetlevelet,
• fizetési meghagyást,
• végrehajtási lapot,
• ítéletet,
• egyezséget,
• végrehajtói iratot,
• részfizetési adatokat,
• jogi képviselő elérhetőségét.

Az ügyvezető nem jelzi a felszámolónak a folyamatban lévő pereket vagy végrehajtásokat, mert azt gondolja, „azt már a bíróság intézi”.

Ez hiba, mert a felszámolónak teljes képet kell kapnia a cég jogi és pénzügyi helyzetéről.

10. Miért fontos a pontos dokumentáció az adós cégvezetőnek?

A hitelezői igények felszámolási kezelése során az ügyvezetőnek nem az a feladata, hogy egyesével alkudozzon a hitelezőkkel.

Az ügyvezető feladata az, hogy a felszámoló számára pontos, teljes és dokumentált képet adjon a cég tartozásairól.

Ez azért fontos, mert:

• a felszámoló csak dokumentumok alapján tud dönteni,
• a vitatott követeléseket bizonyítani kell,
• a hitelezői lista hiányossága bizalmatlanságot okozhat,
• a tartozások elhallgatása együttműködési problémát jelenthet,
• a kapcsolt vállalkozási követelések érzékenyebbek lehetnek,
• a tagi kölcsön és pénztár kérdése felelősségi kockázatot is felvethet,
• a hitelezők szelektív kezelése később vizsgálható lehet.

Az ügyvezető rendezetlen, hiányos vagy magyarázat nélküli dokumentációt ad át.

Ez később vitát okozhat arról, hogy melyik tartozás volt ismert, melyik volt vitatott, és mit tudott vagy mit kellett volna tudnia a vezetőnek.

11. Mit tegyen az ügyvezető, ha hitelezői igények várhatók?

• 1. Készítsen teljes hitelezői listát
• Ne csak a legnagyobb tartozásokat gyűjtse össze.
• 2. Bontsa szét a tartozásokat
• Tőke, kamat, költség, bírság és pótlék külön szerepeljen.
• 3. Jelölje a vitatott követeléseket
• Minden vitatott tételhez legyen bizonyíték.
• 4. Ellenőrizze a könyvelést
• A szállítói analitika, főkönyv és NAV-folyószámla egyezzen.
• 5. Adja át a szerződéseket és számlákat
• A felszámoló nem tud csak bemondás alapján dolgozni.
• 6. Jelezze a peres és végrehajtási ügyeket
• A folyamatban lévő ügyek külön figyelmet igényelnek.
• 7. Különítse el a kapcsolt követeléseket
• Tagi kölcsön, tulajdonosi követelés és kapcsolt vállalkozási tartozás legyen külön jelölve.
• 8. Dokumentálja az átadást
• Legyen átadási jegyzék arról, milyen iratokat adott át.

12. Tipikus hibák a hitelezői igények kezelésénél

• 1. Nincs teljes hitelezői lista
• Az ügyvezető csak a legnagyobb hitelezőkre emlékszik, a kisebb vagy régebbi tartozások kimaradnak.
• 2. Nem jelölik a vitatott követeléseket
• A felszámoló nem kap információt arról, mely számlákkal volt gond.
• 3. Nincs bizonyíték a vitatásra
• Az ügyvezető állítja, hogy a követelés vitatott, de nincs levél, reklamáció, jegyzőkönyv vagy peres irat.
• 4. A tőke, kamat és költség össze van keverve
• A követelés pontos besorolása és kezelése szempontjából fontos a bontás.
• 5. A NAV-tartozás nincs egyeztetve
• Az adófolyószámla hiánya miatt nem látszik pontosan a köztartozás.
• 6. Kapcsolt vállalkozási követelések nincsenek külön jelölve
• Ez különösen érzékeny terület lehet.
• 7. A peres és végrehajtási ügyeket nem adják át
• A felszámoló későn szerez tudomást fontos eljárásokról.
• 8. Az ügyvezető továbbra is informális alkukat próbál kötni
• Felszámolás alatt a tartozások kezelése már felszámolási rend szerint történik.

13. Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Van teljes hitelezői lista?
• 2. Szerepel benne minden szállító, bank, NAV, munkavállaló és kapcsolt vállalkozás?
• 3. Van külön lista a vitatott követelésekről?
• 4. Minden tartozáshoz van szerződés vagy számla?
• 5. Látszik a tőke, kamat, költség, bírság és pótlék bontása?
• 6. Történt részfizetés?
• 7. Van banki bizonylat a részfizetésről?
• 8. Van per, fizetési meghagyás vagy végrehajtási ügy?
• 9. A NAV-folyószámla naprakész?
• 10. Van tagi kölcsön vagy tulajdonosi követelés?
• 11. Van kapcsolt vállalkozási tartozás?
• 12. Tudja az ügyvezető, mely követelések elismertek és melyek vitatottak?
• 13. Minden dokumentum átadható a felszámolónak?
• 14. Készült átadási jegyzék?

Gyakori kérdések

Mikor kell a hitelezőknek bejelenteniük az igényüket felszámolásban?
A hitelezőknek főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló még nyilvántartásba veszi, de kielégítésük kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhet.

Mi történik, ha a hitelező 40 nap után jelentkezik?
A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelést a felszámoló nyilvántartásba veszi, de azt főszabály szerint csak akkor elégíti ki, ha a korábbi tartozások kiegyenlítése után marad rá vagyoni fedezet.

Mi történik, ha a hitelező elmulasztja a 180 napos határidőt?
A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, vagyis a hitelező a felszámolási eljárásban elveszítheti az igény érvényesítésének lehetőségét.

Mit jelent a vitatott követelés?
A vitatott követelés olyan hitelezői igény, amelyet az adós vagy a felszámoló nem fogad el teljes egészében vagy részben. Vitatott lehet például hibás összeg, hibás teljesítés, részfizetés, ellenkövetelés, hiányos dokumentáció vagy peres vita miatt.

Mit csinál a felszámoló a bejelentett követelésekkel?
A felszámoló felülvizsgálja a bejelentett követeléseket, szükség esetén egyeztet az érintettekkel, majd tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy az igény nyilvántartásba vehető-e. A vitatott igényeket főszabály szerint a felszámolást elrendelő bíróságnak küldi meg elbírálásra.

Kell hitelezői igényt bejelenteni akkor is, ha már per vagy végrehajtás indult?
Igen. A felszámolás kezdő időpontja előtt indított peres vagy nemperes eljárás nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási igénybejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Összegzés

Felszámolás során a hitelezői igények már nem informális megállapodások, telefonos egyeztetések és különalkuk alapján jelennek meg.

A hitelezők követelései szabályozott rendbe kerülnek.

A legfontosabb pontok:

• a hitelezők főszabály szerint 40 napon belül jelentik be igényüket,
• a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek,
• a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő,
• a felszámoló nyilvántartásba veszi és felülvizsgálja az igényeket,
• a vitatott követeléseket külön kell kezelni,
• a peres vagy végrehajtási előzmény nem helyettesíti automatikusan a felszámolási igénybejelentést,
• az ügyvezetőnek pontos hitelezői listát, dokumentumokat és vitatott követelési nyilvántartást kell átadnia.

Az adós cégvezető számára a legfontosabb felismerés:


Aki pontosan tudja, kinek, mennyivel és milyen jogcímen tartozik a cég, az kevesebb hibát követ el.
Aki nem készít hitelezői listát, nem jelöli a vitatott követeléseket, vagy nem ad át bizonyítékokat, később nehezebb helyzetbe kerülhet.

CTA blokk

Felszámolás alatt hitelezői igények jelentek meg? Ne kezelje találgatás alapján.

Ha a cég felszámolás alatt áll, vagy már várható, hogy hitelezők jelentik be igényeiket, fontos, hogy az ügyvezető pontosan lássa a tartozásokat, vitatott követeléseket, peres előzményeket és a kapcsolódó dokumentumokat.

Segítünk gyorsan átlátni:

• kik a hitelezők,
• mely követelések elismertek,
• mely követelések vitatottak,
• milyen dokumentumokat kell átadni,
• van-e peres vagy végrehajtási előzmény,
• hogyan kell kezelni a NAV- és munkavállalói követeléseket,
• hogyan kell elkülöníteni a tőke, kamat, bírság és költség tételeket,
• milyen kockázatot jelenthetnek a kapcsolt vállalkozási követelések,
• hogyan kell a felszámoló felé dokumentáltan együttműködni.

Ne akkor derüljön ki, hogy egy követelés vitatott volt, amikor már nincs kéznél a bizonyíték.

Küldje el nekünk a hitelezői listát, szállítói analitikát, NAV-folyószámlát, felszámolói megkeresést vagy vitatott követeléseket, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

A pontos hitelezői nyilvántartás nem adminisztrációs teher, hanem az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi eszköze felszámolás alatt.

• 180 napos jogvesztő határidő
• 40 napos bejelentési határidő
• hitelezői igény
• hitelezői lista
• vitatott követelések