Rövid válasz: mit kell tenni, ha felszámolási eljárás indult a cég ellen?

Felszámolási eljárás indult a cégem ellen – miért kritikus az első 24 óra?

Amikor egy cégvezető megtudja, hogy felszámolási eljárás indult a cége ellen, az első reakció gyakran a pánik.

Megjelenik a félelem:

• elveszíthetem a cégemet?
• zárolják a bankszámlát?
• mit szólnak a partnerek?
• mi lesz a munkavállalókkal?
• felelősségre vonhatnak ügyvezetőként?
• lehet még valamit tenni?
• már késő?

Ezek teljesen érthető kérdések. A felszámolási eljárás nem egyszerű kellemetlenség, hanem olyan jogi és pénzügyi helyzet, amely gyorsan beszűkítheti a cégvezető mozgásterét.

A legfontosabb üzenet:



Az első 24 óra nem arról szól, hogy mindent azonnal meg kell oldani. Arról szól, hogy ne történjen visszafordíthatatlan hiba, ne múljon el fontos határidő, és minél hamarabb kiderüljön, milyen lehetőségek maradtak.

Egy felszámolási helyzetben még lehet szerepe:

• a követelés vitatásának,
• a tartozás rendezésének,
• részletfizetési vagy egyezségi tárgyalásnak,
• szakértői jogi és számviteli védekezésnek,
• az ügyvezetői felelősség csökkentésének,
• a könyvelési és iratátadási kötelezettségek rendezésének.

De ezek csak akkor működhetnek, ha időben történik a reakció.

Először tisztázni kell: felszámolási kérelmet kapott, vagy már elrendelték a felszámolást?

Ez az első és legfontosabb kérdés.

Nem mindegy, hogy a cég ellen:

• 1. felszámolási kérelmet nyújtottak be,
• vagy
• 2. a bíróság már elrendelte a felszámolást, és kijelölték a felszámolót.

A két helyzet között óriási különbség van.

Ha még csak felszámolási kérelem érkezett, akkor bizonyos esetekben még lehetőség lehet reagálni, a követelést vitatni, fizetést teljesíteni, egyezséget kötni vagy jogi védekezést előkészíteni.

Ha viszont a felszámolás már jogerősen elrendelésre került, akkor a cégvezető mozgástere jelentősen szűkül. A hatályos csődtörvény alapján a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, ettől kezdve pedig a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint már csak a felszámoló tehet.

Ezért az első feladat:

azonnal meg kell nézni, pontosan milyen irat érkezett, mikor vették át, milyen határidő van benne, és az ügy melyik szakaszban tart.

Mit tegyen az első 24 órában, ha felszámolási eljárás indult a cége ellen?

1. Ne tegye félre a bírósági iratot

Sokan ilyenkor ösztönösen elhalasztják a döntést. Azt mondják:

• „Majd holnap megnézem.”
• „Előbb beszélek a könyvelővel.”
• „Biztos csak valami felszólítás.”
• „Majd ha komoly, úgyis keresnek még.”

Ez veszélyes gondolkodás.

Felszámolási ügyben minden nap számíthat. A bírósági iratban szereplő határidők, nyilatkozattételi lehetőségek, fizetési vagy vitatási pozíciók gyorsan elveszhetnek.

Az első 24 órában ellenőrizni kell:

• pontosan ki kezdeményezte az eljárást,
• mekkora összegű követelés miatt indult az ügy,
• milyen jogcímen követelnek,
• mikor érkezett az irat,
• ki és mikor vette át,
• van-e határidő a nyilatkozatra,
• van-e lehetőség fizetésre vagy vitatásra,
• elrendelték-e már a felszámolást,
• kijelöltek-e már felszámolót.

Ezek nélkül nem lehet jó döntést hozni.

2. Azonnal küldje el az iratot szakértőnek

Felszámolási helyzetben nem elég „nagyjából érteni”, mi van az iratban.

Egyetlen kifejezés, dátum vagy határidő is döntő lehet.

Más stratégia kell akkor, ha:

• hitelezői felszámolási kérelem érkezett,
• a bíróság nyilatkozattételre hívta fel a céget,
• fizetésképtelenséget állapítottak meg,
• a felszámolást már elrendelték,
• felszámolót jelöltek ki,
• a hitelező követelése vitatható,
• a tartozás elismert, de fizethető,
• a cég már ténylegesen fizetésképtelen.

Az első 24 órában célszerű az iratot továbbítani:

• jogi szakértőnek,
• könyvelőnek,
• adótanácsadónak,
• felszámolási ügyekben jártas szakembernek.

A cél nem az, hogy pánikból azonnal válasz szülessen, hanem az, hogy pontos helyzetértékelés készüljön.

3. Ellenőrizze, jogos-e a követelés

A felszámolási eljárás egyik kulcskérdése, hogy a hitelező követelése valóban fennáll-e.

Nem minden követelés jogos csak azért, mert valaki felszámolási kérelmet nyújtott be.

Vizsgálni kell:

• valóban létezik-e a tartozás,
• megfelelő összeg szerepel-e a kérelemben,
• esedékes-e a követelés,
• megtörtént-e a teljesítés,
• volt-e minőségi vagy mennyiségi kifogás,
• történt-e részfizetés,
• történt-e beszámítás,
• van-e vitató levél vagy korábbi reklamáció,
• elévülhetett-e a követelés,
• a hitelező szabályszerűen járt-e el.

A jogszabály alapján a fizetésképtelenség megállapításánál a követelés vitatásának időpontja és tartalma kiemelten fontos lehet; a törvény szerint az érdemi vitatásnak a jogcímre, fennállásra, esedékességre, mértékre vagy összegre kell irányulnia, és a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételéhez képest időben releváns.

Ezért nem elég annyit mondani:



Bizonyíték kell.

4. Gyűjtse össze a bizonyítékokat

Az első 24 órában az egyik legfontosabb gyakorlati feladat az iratanyag gyors összegyűjtése.

Készítse elő:

• szerződéseket,
• megrendeléseket,
• számlákat,
• teljesítési igazolásokat,
• szállítóleveleket,
• levelezéseket,
• fizetési felszólításokat,
• vitató nyilatkozatokat,
• reklamációkat,
• banki utalási bizonylatokat,
• részletfizetési megállapodásokat,
• egyenlegközlőket,
• könyvelési analitikákat.

Minél gyorsabban összeáll a dokumentáció, annál hamarabb eldönthető, hogy:

• védekezni kell,
• fizetni kell,
• egyezséget kell keresni,
• részletfizetést kell kérni,
• vagy a felszámolás következményeire kell felkészülni.

5. Ne fizessen kapkodva, de ne is maradjon passzív

A cégvezetők gyakran két szélsőséges hibát követnek el.

Az egyik, hogy pánikból azonnal fizetnek, anélkül hogy ellenőriznék a követelést.

A másik, hogy nem csinálnak semmit.

Egyik sem jó.

Ha a tartozás valóban fennáll és rendezhető, akkor a gyors fizetés vagy megállapodás sok esetben megoldási irány lehet. Ha viszont a követelés hibás, vitatható vagy részben már teljesített, akkor a kapkodó fizetés később hátrányos lehet.

Az első kérdés mindig ez:



Ehhez tisztázni kell:

• mekkora a valós tartozás,
• van-e kamat vagy költség,
• fizethető-e egy összegben,
• kérhető-e részletfizetés,
• van-e hitelezői egyezségre esély,
• megszüntethető-e az eljárás,
• milyen további költségek merülhetnek fel.

6. Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül

Ez az egyik legnagyobb hiba, amit felszámolási helyzetben el lehet követni.

Amikor a cégvezető megijed, természetes ösztön lehet, hogy „menteni” próbálja a céges vagyont.

Például:

• átírná a céges autót,
• eladná a készletet,
• kimentené a pénzt a bankszámláról,
• átruházná az eszközöket egy másik cégre,
• gyorsan kiegyenlítene bizonyos kiválasztott tartozásokat,
• szerződéseket módosítana,
• követeléseket engedményezne.

Ezek a lépések rendkívül kockázatosak lehetnek.

Felszámolási helyzetben a hitelezői érdekeket sértő, vagyoncsökkentő, feltűnően aránytalan vagy egyes hitelezőket előnyben részesítő ügyletek később megtámadhatók lehetnek. Ha pedig már beállt a felszámolás kezdő időpontja, akkor a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint már a felszámoló teheti meg.

Ezért az első 24 órában a szabály egyszerű:



7. Vonja be azonnal a könyvelőt

Felszámolási eljárás esetén a könyvelő nem mellékszereplő.

A könyvelésből derül ki:

• milyen tartozásai vannak a cégnek,
• kik a hitelezők,
• mennyi a vevőkövetelés,
• milyen adótartozás áll fenn,
• milyen vagyona van a társaságnak,
• van-e negatív saját tőke,
• van-e lejárt kötelezettség,
• vannak-e hiányos bevallások,
• rendben vannak-e a beszámolók.

Az első 24 órában kérjen friss adatokat:

• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• adófolyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárjelentés,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön kimutatás,
• munkabér- és járuléktartozások,
• NAV-tartozások,
• önkormányzati adótartozások,
• folyamatban lévő szerződések listája.

Ha a felszámolás már elrendelésre került, a vezetőnek törvényben meghatározott kötelezettségei vannak, többek között záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg, adóbevallás és iratátadás tekintetében, meghatározott határidőn belül.

Ezért nem szabad megvárni, amíg a felszámoló keresi a céget. A könyvelési anyagot már az első napokban elő kell készíteni.

8. Mérje fel az ügyvezető személyes felelősségi kockázatát

Sok cégvezető ilyenkor kizárólag a cégre gondol.

Pedig felszámolási helyzetben az ügyvezető saját felelőssége is előtérbe kerülhet.

Kérdés lehet például:

• mikor alakult ki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet,
• a vezető figyelembe vette-e a hitelezők érdekeit,
• történt-e vagyonkivonás,
• volt-e indokolatlan kifizetés kapcsolt vállalkozásnak,
• egyes hitelezők előnyben részesültek-e,
• megfelelő volt-e a könyvelés,
• készültek-e beszámolók,
• átadható-e a teljes iratanyag,
• volt-e valótlan adatközlés,
• együttműködik-e a vezető a felszámolóval.

A csődtörvény alapján a vezető tisztségviselő bírságolható is, ha meghatározott felszámolási kötelezettségeit elmulasztja vagy valótlan adatot közöl.

Ezért az első 24 órában nemcsak azt kell megkérdezni, hogy „mi lesz a céggel?”, hanem azt is:

Mit ne tegyen, ha felszámolási eljárás indult a cége ellen?

Felszámolási helyzetben legalább annyira fontos tudni, mit nem szabad tenni, mint azt, hogy mit kell tenni.

• Ne várjon napokig.
• Ne hagyja olvasatlanul a cégkapus vagy bírósági iratokat.
• Ne válaszoljon kapkodva a bíróságnak.
• Ne ismerjen el automatikusan tartozást.
• Ne vitasson követelést bizonyíték nélkül.
• Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőket átgondolatlanul.
• Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül.
• Ne írjon át céges eszközöket másik cégre vagy magánszemélyre.
• Ne tüntessen el iratokat.
• Ne hagyja magára a könyvelőt.
• Ne gondolja azt, hogy „ez majd magától megoldódik”.

A felszámolási eljárásban a passzivitás nem védekezés. A passzivitás sokszor kockázatnövelés.

Az első 24 óra ellenőrzőlistája felszámolási eljárás esetén

Ha felszámolási eljárás indult a cége ellen, az első 24 órában tegye meg az alábbiakat:

• 1. Töltse le és mentse el az összes bírósági iratot.
• 2. Ellenőrizze az átvétel pontos dátumát.
• 3. Nézze meg, felszámolási kérelemről vagy már elrendelt felszámolásról van-e szó.
• 4. Azonosítsa a hitelezőt és a követelés összegét.
• 5. Küldje el az iratokat szakértőnek.
• 6. Gyűjtse össze a számlákat, szerződéseket, levelezéseket és banki bizonylatokat.
• 7. Kérjen friss könyvelési adatokat.
• 8. Ellenőrizze, jogos, vitatható vagy már rendezett követelésről van-e szó.
• 9. Ne mozgasson vagyont, ne írjon át eszközt, ne kössön szokatlan ügyletet.
• 10. Mérje fel az ügyvezetői felelősségi kockázatot.
• 11. Vizsgálja meg, van-e lehetőség fizetésre, egyezségre vagy részletfizetésre.
• 12. Kérjen azonnali jogi, számviteli és adózási átvilágítást.

Lehet még esély megállítani a felszámolást?

Bizonyos esetekben igen.

De ez attól függ, hogy az ügy melyik szakaszban van.

Más a helyzet, ha még csak felszámolási kérelem érkezett, és más, ha a felszámolást már jogerősen elrendelték.

Esély lehet például akkor, ha:

• a követelés nem jogos,
• a követelés összege hibás,
• a tartozást már részben vagy egészben megfizették,
• a hitelezővel egyezség köthető,
• a cég fizetési haladékot vagy részletfizetést tud elérni,
• a kérelem jogilag támadható,
• a bírósági szakaszban még van lehetőség nyilatkozattételre.

De ezek a lehetőségek időérzékenyek.

Minél tovább vár a cégvezető, annál kevesebb eszköz maradhat.

Mikor kell azonnal szakértőhöz fordulni?

Azonnali segítségre van szükség, ha:

• felszámolási kérelmet kapott a cég,
• bírósági irat érkezett a cégkapuba,
• hitelező felszámolással fenyeget,
• NAV-tartozás vagy nagyobb szállítói tartozás halmozódott fel,
• már kijelöltek felszámolót,
• nem tudja, jogos-e a követelés,
• nem tudja, hogyan kell válaszolni,
• nincs rendben a könyvelési anyag,
• nem készült el időben a beszámoló,
• tart attól, hogy ügyvezetőként személyes felelőssége merülhet fel.

Ilyenkor nem általános tanácsokra van szükség, hanem gyors, konkrét helyzetértékelésre.

Gyakori kérdések felszámolási eljárás esetén

Mit jelent, ha felszámolási eljárás indult a cégem ellen?

Azt jelenti, hogy valaki – jellemzően hitelező – a bíróságnál kezdeményezte a cég fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolását. Ez még nem minden esetben jelenti azt, hogy a cég felszámolását már jogerősen elrendelték, ezért az első lépés mindig az iratok pontos ellenőrzése.

Mennyi időm van reagálni felszámolási kérelem esetén?

Ez az irat tartalmától és az eljárás szakaszától függ. Ezért kell azonnal ellenőrizni az átvétel dátumát, a bírósági felhívást és a határidőket. A késlekedés súlyos jogi következményekkel járhat.

Meg lehet állítani a felszámolási eljárást?

Bizonyos esetekben igen, például ha a követelés vitatható, a tartozás rendezhető, vagy egyezség köthető a hitelezővel. Az esélyek azonban nagyban függnek attól, hogy az ügy melyik szakaszban van.

Kell fizetnem azonnal, ha felszámolási kérelmet kaptam?

Nem szabad kapkodva dönteni. Először meg kell vizsgálni, hogy a követelés jogos-e, pontos-e, esedékes-e, és milyen következménye lenne a fizetésnek vagy a nem fizetésnek.

Mit tehet az ügyvezető az első 24 órában?

Az ügyvezetőnek azonnal át kell néznie az iratokat, össze kell gyűjtenie a bizonyítékokat, be kell vonnia a könyvelőt és szakértőt, valamint tartózkodnia kell minden kockázatos vagyonmozgástól vagy megalapozatlan nyilatkozattól.

Felelhet személyesen az ügyvezető felszámolás esetén?

Bizonyos esetekben felmerülhet vezetői felelősség, különösen akkor, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a vezető nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, iratokat nem ad át, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval.

Mit ne tegyek felszámolási eljárás esetén?

Ne várjon, ne tüntessen el iratokat, ne mozgasson vagyont, ne fizessen kapkodva, ne ismerjen el automatikusan tartozást, és ne válaszoljon a bíróságnak szakértői egyeztetés nélkül.

Összegzés: az első 24 óra a kontroll visszaszerzéséről szól

Ha felszámolási eljárás indult a cége ellen, az első 24 óra döntő lehet.

Nem az a legfontosabb, hogy azonnal minden kérdésre legyen válasz. Hanem az, hogy ne történjen hiba, ne múljon el határidő, és gyorsan kiderüljön, milyen lehetőségek vannak.

A legfontosabb kérdések:

• Milyen irat érkezett?
• Milyen szakaszban van az ügy?
• Jogos a követelés?
• Van lehetőség vitatásra, fizetésre vagy egyezségre?
• Milyen állapotban van a könyvelés?
• Milyen kötelezettségei vannak az ügyvezetőnek?
• Felmerülhet személyes felelősség?
• Mit kell megtenni azonnal, és mit tilos elkövetni?

A felszámolási eljárásban a várakozás gyakran a legdrágább döntés.

Az első napokban még lehet mozgástér.

Később már sokszor csak a következmények kezelése marad.

• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• válságkezelés
• számvitel