Rövid válasz: mi a különbség a felszámolás és a végelszámolás között?

A végelszámolás alapvetően akkor jöhet szóba, ha a cég jogutód nélkül meg akar szűnni, de nem fizetésképtelen.
A felszámolás ezzel szemben fizetésképtelen adós cég esetén merül fel, és célja, hogy a cég jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A csődeljárás nem megszüntetési eljárásként indul, hanem fizetési haladékot adhat az adósnak csődegyezség megkötése érdekében.
A rosszul megválasztott eljárás komoly jogi, számviteli és ügyvezetői felelősségi kockázatot okozhat.

Miért nem mindegy, hogy felszámolásról vagy végelszámolásról beszélünk?

Sok cégvezető akkor találkozik ezekkel a kifejezésekkel, amikor már baj van.

• A könyvelő jelzi, hogy nem rendezettek a tartozások.
• A NAV-folyószámlán hátralék látszik.
• A szállítók türelmetlenek.
• A cég már nem termel nyereséget.
• A tulajdonosok szeretnék bezárni a vállalkozást.
• Vagy éppen egy hitelező felszámolással fenyeget.

Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés:


Ez nem egyszerű adminisztratív választás. A két eljárás teljesen más helyzetre való.

• A végelszámolás alapvetően rendezett lezárás.
• A felszámolás fizetésképtelenségi helyzet.
• A csődeljárás pedig olyan válságkezelési eljárás, amelyben az adós fizetési haladékot kaphat, és egyezséget próbálhat kötni a hitelezőkkel.

A legfontosabb üzenet:
Fizetőképes cég esetén végelszámolás, fizetésképtelen cég esetén felszámolás merülhet fel. A rosszul választott út komoly problémákat okozhat.

Mit jelent a végelszámolás?

A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszüntetésének rendezett módja akkor, ha a cég nem fizetésképtelen.
A jogszabály szerint a cég jogutód nélküli megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és eltérő szabály nincs – végelszámolásnak van helye.

Egyszerűen megfogalmazva:
végelszámolás akkor való a cégnek, ha a tulajdonosok meg akarják szüntetni a társaságot, és a cég vagyona várhatóan fedezi a tartozásokat.

Ez jellemzően olyan helyzet lehet, amikor:

• a tulajdonosok már nem akarják tovább működtetni a céget,
• a társaság üzleti célja megszűnt,
• nincs szükség a cégre,
• a cég már nem aktív,
• a tulajdonosok rendezett lezárást szeretnének,
• a tartozások kifizethetők,
• a hitelezők kielégítésére van fedezet,
• a könyvelés és az iratanyag rendezhető.

A végelszámolás tehát nem „menekülőút” tartozások elől. Nem arra való, hogy egy fizetésképtelen cég tartozásait elkerüljék. Arra való, hogy egy fizetőképes cég szabályosan megszűnjön.

Mit jelent a felszámolás?

A felszámolási eljárás fizetésképtelen adós esetén merül fel.
A csődtörvény szerint a felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Egyszerűen megfogalmazva:
felszámolás akkor kerül előtérbe, ha a cég nem tudja rendezni a tartozásait, és a fizetésképtelenségi helyzet már jogi eljárásban is megjelenik.

Felszámolási helyzetre utalhat például:

• lejárt, nem rendezett szállítói tartozás,
• hitelezői fizetési felszólítás,
• felszámolási kérelem,
• eredménytelen végrehajtás,
• tartós NAV-tartozás,
• bér- vagy járuléktartozás,
• fedezet nélküli működés,
• a cég vagyona már nem fedezi a hitelezői igényeket,
• a végelszámolás során kiderül, hogy nincs elég vagyon a tartozásokra.

A felszámolás nem egyszerű „cégbezárás”. Ez már hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi eljárás.

Mit jelent a csődeljárás?

A csődeljárás nem ugyanaz, mint a felszámolás.

A csődeljárás olyan eljárás, amelyben az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Egyszerűen:
a csődeljárás célja nem a cég azonnali megszüntetése, hanem az, hogy a cég időt és jogi keretet kapjon a hitelezőkkel való egyezséghez.

Csődeljárás akkor lehet vizsgálható, ha:

• a cég még működőképes,
• van reális esély hitelezői egyezségre,
• a társaságnak van bevétele vagy működési alapja,
• a fizetési nehézség kezelhető lehet,
• a cél nem a bezárás, hanem a túlélés vagy rendezett reorganizáció,
• a cégvezetés időben lép.

Fontos azonban, hogy a csődeljárás sem általános csodaszer.
Ha a cég ellen már felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról, valamint a felszámolás elrendeléséről már végzés született, a csődeljárási kérelem elutasításának is helye lehet.

Ezért a csődeljárás kérdését időben kell vizsgálni, nem akkor, amikor már minden lehetőség beszűkült.

Felszámolás, végelszámolás és csődeljárás egyszerű összehasonlítása

Milyen cégnél merül fel?
Fizetőképes cégnél
Fizetésképtelen cégnél
Fizetési nehézséggel küzdő, de egyezségre törekvő cégnél

Mi a cél?
Rendezett megszüntetés
Fizetésképtelen cég megszüntetése és hitelezők kielégítése
Fizetési haladék és csődegyezség

Ki kezdeményezi jellemzően?
A cég legfőbb szerve
Hitelező, adós vagy más jogosult
Az adós

Van-e fizetésképtelenség?
Nem lehet fizetésképtelen
Igen, ez a lényegi kérdés
Fizetési válság lehet, de a cél az egyezség

Mi történik a tartozásokkal?
Rendezni kell őket
Felszámolási rend szerint kezelik
Egyezség keretében rendezhetők

Ki veszi át a szerepet?
Végelszámoló
Felszámoló
Vagyonfelügyelő kapcsolódhat

Mi a legnagyobb kockázat?
Ha fizetésképtelen céget próbálnak végelszámolni
Ügyvezetői felelősség, vagyonvesztés, hitelezői eljárások
Ha nincs valós egyezségi és működési terv

Mikor jó út a végelszámolás?

A végelszámolás akkor lehet megfelelő út, ha a cég fizetőképes, és a tulajdonosok saját döntésükből szeretnék megszüntetni a társaságot.

A cég legfőbb szerve határozatot hoz a jogutód nélküli megszűnésről, a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót.
A végelszámolás kezdő időpontjától a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

A végelszámolás akkor lehet jó döntés, ha:

• a cégnek nincs kezelhetetlen tartozása,
• a hitelezők kielégíthetők,
• a NAV- és önkormányzati adótartozások rendezhetők,
• a munkavállalói kötelezettségek lezárhatók,
• a szerződések megszüntethetők vagy rendezhetők,
• van könyvelési és iratanyag-rend,
• a tulajdonosok rendezett megszűnést szeretnének,
• nincs folyamatban olyan eljárás, amely a befejezést akadályozza.

A végelszámolás legnagyobb előnye, hogy a cég saját döntéssel, szabályos keretek között zárható le.
A legnagyobb veszélye pedig az, ha a cég valójában nem fizetőképes, mégis végelszámolással próbálják megszüntetni.

Mikor nem jó út a végelszámolás?

A végelszámolás nem megfelelő út, ha a cég vagyona nem fedezi a hitelezői követeléseket.

Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezők követeléseinek fedezetére, és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani.
Ehhez a legfőbb szerv hozzájárulása nem szükséges.

Ez nagyon fontos.

Ha egy cég végelszámolásba kezd, de közben kiderül, hogy nincs elegendő vagyon a tartozásokra, akkor a végelszámolás nem folytatható úgy, mintha minden rendben lenne. Ilyenkor a folyamat felszámolásba fordulhat.

Kockázatos helyzet lehet, ha:

• a cégnek több tartozása van, mint vagyona,
• a NAV-tartozás jelentős,
• szállítói tartozások halmozódtak fel,
• munkabér- vagy járuléktartozás van,
• peres vagy végrehajtási ügyek vannak,
• a követelések behajthatósága bizonytalan,
• a készlet vagy eszköz valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték,
• a tagok nem tudják pótolni a hiányzó összeget.

A rosszul elindított végelszámolás ilyenkor nem oldja meg a problémát, hanem késlelteti a szükséges lépéseket, és növelheti a vezetői vagy végelszámolói kockázatot.

Mikor merül fel felszámolás?

Felszámolás akkor merülhet fel, ha a cég fizetésképtelen, vagy a hitelezők követeléseinek rendezésére nincs elegendő vagyon.

Ez lehet:

• hitelező által kezdeményezett felszámolás,
• adós által kezdeményezett felszámolás,
• végelszámolásból átforduló felszámolás,
• eredménytelen végrehajtást követő felszámolási helyzet,
• olyan cégjogi helyzet, amikor a cég már nem tudja rendezni a tartozásait.

Felszámolás esetén a hitelezők már nem egyedi alku alapján jutnak pénzhez, hanem a felszámolási eljárás szabályai szerint.
A cég vagyonát a felszámoló kezeli, a hitelezői igényeket be kell jelenteni, és a kielégítés törvényi sorrend szerint történik.

Az ügyvezető szempontjából a felszámolás különösen érzékeny, mert nemcsak a cég megszűnése a kérdés.
Vizsgálhatóvá válhat az is, hogy a vezető mikor látta a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet, hogyan kezelte a hitelezőket, történt-e vagyonmozgatás, és rendben volt-e az iratátadás.

Mikor merülhet fel csődeljárás?

A csődeljárás akkor lehet megfontolandó, ha a cég fizetési nehézséggel küzd, de még van esély arra, hogy a hitelezőkkel egyezség szülessen.

A csődeljárás lényege, hogy az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
Ez más logika, mint a felszámolás, mert itt a cél nem feltétlenül a cég megszüntetése, hanem a fizetési helyzet rendezése egyezségi keretek között.

Csődeljárás akkor lehet érdemben vizsgálható, ha:

• a cég működése még fenntartható,
• van reális árbevételi vagy finanszírozási terv,
• a hitelezők egy része nyitott lehet egyezségre,
• a cégvezetés időben lép,
• a könyvelés alapján felmérhető a tartozásállomány,
• nincs már olyan előrehaladott felszámolási helyzet, amely kizárja vagy ellehetetleníti ezt az utat.

Ha a cég már teljesen kiürült, nincs működés, nincs vagyon, nincs egyezségi esély, akkor a csődeljárás nem valódi megoldás, csak időhúzásnak tűnhet.

Mi a helyzet a szerkezetátalakítással?

A felszámolás, végelszámolás és csődeljárás mellett bizonyos esetekben a szerkezetátalakítás is felmerülhet.
A szerkezetátalakításról szóló törvény külön szabályozza a szerkezetátalakítást és a hozzá kapcsolódó bírósági polgári nemperes eljárást.
Az ilyen eljárásban jogi képviselet kötelező, és a kapcsolódó nemperes eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

Ez azért fontos, mert egy pénzügyi nehézséggel küzdő cég esetén nem mindig csak az a kérdés, hogy végelszámolás vagy felszámolás.
Időben vizsgálva más reorganizációs vagy válságkezelési lehetőség is szóba jöhet.

A lényeg ugyanaz:
először pontos helyzetértékelés kell, és csak utána lehet eljárást választani.

Miért veszélyes rosszul választani?

1. Fizetésképtelen céget végelszámolással lezárni próbálni kockázatos
Ha a cég nem tudja kifizetni a hitelezőit, akkor a végelszámolás nem megfelelő út. Ilyenkor a folyamat felszámolásba fordulhat, a késlekedés pedig növelheti a kockázatokat.

Kockázat lehet:

• hitelezői kifogás,
• végelszámolói felelősség,
• ügyvezetői felelősségi kérdés,
• iratátadási probléma,
• bírság,
• vagyonmozgások utólagos vizsgálata,
• hitelezői veszteségek növekedése.

2. Fizetőképes céget felszámolási logikával kezelni felesleges károkat okozhat
Ha a cég valójában fizetőképes, de nincs pontos pénzügyi kép, a tulajdonosok indokolatlanul ijedhetnek meg.
Ilyenkor lehet, hogy a végelszámolás, szerződések rendezése, követelések behajtása vagy adózási lezárás lenne a jó út, nem pedig fizetésképtelenségi szemlélet.

3. Csődeljárást túl későn vizsgálni sokszor már kevés
A csődeljárás akkor lehet hasznos, ha még van reális esély egyezségre.
Ha a cégvezető csak akkor gondol rá, amikor már felszámolási döntés született, a mozgástér jelentősen beszűkülhet.

4. A könyvelési kép hiánya rossz döntést eredményezhet
A rossz eljárásválasztás gyakran abból indul, hogy nincs pontos kép a cég helyzetéről.

Nem látszik pontosan:

• mennyi a lejárt tartozás,
• milyen NAV-tartozás van,
• vannak-e bér- és járuléktartozások,
• mennyi a behajtható vevőkövetelés,
• mennyi a valós eszközérték,
• van-e tagi kölcsön,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• van-e per vagy végrehajtás,
• milyen kötelezettségek várhatók még.

Pontos számok nélkül nem lehet jól dönteni.

Milyen kérdéseket kell feltenni az eljárás kiválasztása előtt?

1. Fizetőképes a cég?
Ez az első kérdés.

Ha a cég minden hitelezőjét ki tudja fizetni, és a tulajdonosok meg akarják szüntetni, a végelszámolás lehet a természetes irány.

Ha a cég nem tudja rendezni a tartozásait, akkor már felszámolási vagy más válságkezelési kérdésről beszélünk.

2. Mennyi a valós tartozás?
Nem elég a főkönyvi számokat nézni.

Ellenőrizni kell:

• szállítói tartozásokat,
• NAV-folyószámlát,
• önkormányzati adókat,
• bér- és járuléktartozásokat,
• tagi kölcsönt,
• lízingeket,
• hiteleket,
• peres követeléseket,
• késedelmi kamatokat,
• bírságokat,
• kapcsolt vállalkozási tartozásokat.

3. Mennyi a valós vagyon?
Nem elég a könyv szerinti érték.

Vizsgálni kell:

• bankszámlapénzt,
• pénztárat,
• vevőköveteléseket,
• behajthatóságot,
• készlet valós értékét,
• tárgyi eszközök piaci értékét,
• ingatlanokat,
• gépeket,
• járműveket,
• immateriális javakat,
• vitatott vagy bizonytalan vagyonelemeket.

4. Van-e esély egyezségre?
Ha van hitelezői nyomás, de a cég még működhetne, fel kell mérni:

• hajlandók-e a hitelezők tárgyalni,
• van-e fizetési terv,
• van-e bevételi forrás,
• bevonható-e finanszírozás,
• lehetséges-e részletfizetés,
• reális-e csődegyezség,
• szóba jöhet-e szerkezetátalakítás.

5. Vannak-e személyes ügyvezetői kockázatok?
Ez különösen fontos, ha már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet állhat fenn.

Vizsgálni kell:

• történt-e vagyonkivonás,
• volt-e szelektív hitelezői kifizetés,
• visszafizettek-e tagi kölcsönt,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• vállalt-e a cég fedezet nélküli új tartozást,
• rendben vannak-e a beszámolók,
• átadható-e az iratanyag,
• dokumentáltak-e a döntések.

Tipikus hibák eljárásválasztáskor

1. „Indítsunk végelszámolást, aztán majd meglátjuk”
Ez veszélyes gondolkodás.

A végelszámolás előtt látni kell, hogy a cég vagyona fedezi-e a tartozásokat.
Ha nem, akkor a végelszámolás felszámolásba fordulhat.

2. „Nincs bevétel, tehát felszámolás kell”
Ez sem mindig igaz.

Lehet, hogy a cégnek nincs már aktív bevétele, de van elegendő vagyona minden tartozás rendezésére.
Ebben az esetben végelszámolás is szóba jöhet.

3. „A csődeljárás majd megmenti a céget”
Csak akkor, ha van valós egyezségi és működési alap.
Pénzügyi terv, hitelezői támogatás és rendezett adatok nélkül a csődeljárás nem megoldás, hanem kockázatos időhúzás lehet.

4. „A könyvelő majd megmondja”
A könyvelő kulcsszereplő, de az eljárásválasztás nem csak könyvelési kérdés.
Jogi, adózási, számviteli, hitelezői és ügyvezetői felelősségi szempontokat együtt kell vizsgálni.

5. „A tartozásokat majd kiválogatjuk”
Fizetésképtelenségi helyzetben a szelektív hitelezőkezelés komoly kockázat.
Nem lehet csak azokat fizetni, akikkel jó a kapcsolat, miközben más hitelezők kielégítési esélye romlik.

Gyakorlati döntési segédlet

Ha a cég fizetőképes, de meg akar szűnni
Valószínű irány: végelszámolás

Ilyenkor a fő kérdések:

• minden tartozás rendezhető-e,
• a hitelezők kielégíthetők-e,
• van-e folyamatban lévő per vagy hatósági ügy,
• rendezett-e a könyvelés,
• megvannak-e az iratok,
• elkészíthető-e a tevékenységet lezáró beszámoló,
• ki legyen a végelszámoló.

Ha a cég nem tud fizetni
Valószínű irány: felszámolási kockázat vagy felszámolás

Ilyenkor a fő kérdések:

• ki kezdeményezheti vagy kezdeményezte a felszámolást,
• van-e fizetési vagy egyezségi lehetőség,
• van-e vitatható hitelezői követelés,
• milyen vagyona van a cégnek,
• történt-e kockázatos vagyonmozgás,
• hogyan csökkenthető az ügyvezetői felelősség.

Ha a cég fizetési nehézségben van, de még működőképes
Lehetséges irány: csődeljárás, szerkezetátalakítás, hitelezői megállapodás vagy más válságkezelés

Ilyenkor a fő kérdések:

• van-e reális működési terv,
• van-e hitelezői egyezségi esély,
• kérhető-e fizetési haladék,
• milyen hitelezői kör érintett,
• van-e elegendő adat a tárgyaláshoz,
• milyen gyorsan kell lépni.

Mit tegyen a cégvezető, mielőtt dönt?

1. Kérjen pénzügyi és számviteli helyzetképet
Legalább ezekre szükség lehet:

• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlaegyenlegek,
• pénztáradatok,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• tagi kölcsön kimutatás,
• munkabér- és járuléktartozások,
• peres és végrehajtási ügyek listája.

2. Ellenőrizze, fedezi-e a vagyon a tartozásokat
Ez a végelszámolás és felszámolás közötti egyik legfontosabb választóvonal.

Nem könyv szerinti értéken, hanem reálisan kell gondolkodni:

• a vevőkövetelés valóban behajtható?
• a készlet ténylegesen eladható?
• az eszközök piaci értéke mennyi?
• vannak-e rejtett kötelezettségek?
• várható-e bírság, pótlék, peres kockázat?

3. Vizsgálja meg, van-e hitelezői nyomás
Fontos kérdések:

• érkezett-e fizetési felszólítás?
• van-e felszámolási fenyegetés?
• indult-e végrehajtás?
• van-e fizetési meghagyás?
• van-e per?
• van-e NAV-végrehajtás vagy inkasszó?

4. Nézze meg, van-e még válságkezelési lehetőség
A cég helyzetétől függően szóba jöhet:

• hitelezői megállapodás,
• részletfizetés,
• fizetési haladék,
• csődeljárás,
• szerkezetátalakítás,
• követelés vitatása,
• jogi védekezés,
• rendezett végelszámolás,
• vagy felszámolási kockázatkezelés.

5. Kérjen szakértői helyzetértékelést
Az eljárás rossz megválasztása sokkal többe kerülhet, mint egy előzetes átvilágítás.

A jó kérdés nem az, hogy „melyik eljárás olcsóbb vagy gyorsabb?”, hanem az:
melyik eljárás jogilag, számvitelileg és felelősségi szempontból védhető az adott céghelyzetben?

Gyakori kérdések

Mi a különbség a végelszámolás és a felszámolás között?
A végelszámolás fizetőképes cég rendezett megszüntetésére szolgál, míg a felszámolás fizetésképtelen cég megszüntetésére és a hitelezők törvény szerinti kielégítésére irányul.
A végelszámolás alapja a tulajdonosi döntés, a felszámolás pedig fizetésképtelenségi helyzethez kapcsolódik.

Lehet végelszámolást indítani, ha a cégnek tartozása van?
Önmagában a tartozás nem feltétlenül zárja ki a végelszámolást, ha a cég vagyona fedezi a hitelezők követeléseit.
Ha azonban a cég vagyona nem elegendő a tartozások fedezetére, a végelszámolás nem megfelelő út, és felszámolási kötelezettség merülhet fel.

Mi történik, ha végelszámolás közben kiderül, hogy nincs elég vagyon?
Ha a végelszámoló megállapítja, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok 30 napon belül nem fizetik meg a hiányzó összeget, a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni.

Ki vezeti a céget végelszámolás alatt?
A végelszámolás kezdő időpontjától a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Mi a csődeljárás lényege?
A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
Nem azonos a felszámolással, mert elsődleges célja nem a cég megszüntetése, hanem az egyezség és a fizetési helyzet rendezése.

Mikor veszélyes végelszámolást választani?
A végelszámolás akkor veszélyes, ha a cég valójában fizetésképtelen, vagy a vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit.
Ilyenkor a folyamat felszámolásba fordulhat, és ügyvezetői vagy végelszámolói felelősségi kérdések is felmerülhetnek.

Lehet-e a rossz eljárásválasztásból ügyvezetői kockázat?
Igen.
Ha a cégvezető vagy végelszámoló késlekedik a fizetésképtelenségi helyzet felismerésével, nem kezdeményez időben megfelelő eljárást, egyes hitelezőket előnyben részesít, vagy nem dokumentálja a döntéseit, az felelősségi kockázatot okozhat.

Összegzés

A felszámolás, végelszámolás és csődeljárás nem felcserélhető fogalmak.

Végelszámolás akkor jöhet szóba, ha a cég fizetőképes, és a tulajdonosok rendezett módon szeretnék megszüntetni.

Felszámolás akkor merül fel, ha a cég fizetésképtelen, és a hitelezők kielégítése már törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárásban történik.

Csődeljárás akkor lehet vizsgálható, ha a cég fizetési nehézségben van, de még van reális esély hitelezői egyezségre és működési rendezésre.

A legfontosabb döntési pont:
van-e elegendő vagyon a hitelezők teljes kielégítésére?

Ha igen, a végelszámolás lehet megfelelő irány.
Ha nem, felszámolási kockázattal kell számolni.
Ha a cég még működőképes és egyezségre van esély, válságkezelési megoldásokat is vizsgálni kell.

A rosszul választott út komoly problémát okozhat: eljárási késedelmet, hitelezői konfliktust, bírságot, végelszámolói vagy ügyvezetői felelősségi kockázatot.

Ezért nem sablonválaszra van szükség, hanem pontos helyzetértékelésre.

CTA blokk

Nem tudja, hogy végelszámolás, felszámolás vagy más megoldás kell a cégének?

A rosszul megválasztott eljárás komoly következményekkel járhat.
Nem mindegy, hogy a cég fizetőképesen zárható le, fizetésképtelenségi helyzetben van, vagy még van esély hitelezői megállapodásra.

Segítünk gyorsan átlátni:

• fizetőképes-e a cég,
• fedezi-e a vagyon a tartozásokat,
• indítható-e végelszámolás,
• fennáll-e felszámolási kockázat,
• szóba jöhet-e csődeljárás vagy szerkezetátalakítás,
• milyen tartozásokat és vagyonelemeket kell vizsgálni,
• milyen számviteli és adózási feladatok vannak,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel,
• hogyan lehet jogszerűen és biztonságosan dönteni.

Ne csak azt kérdezze, hogyan lehet megszüntetni a céget.
Azt is vizsgálja meg, milyen eljárás védhető az adott helyzetben.

Küldje el nekünk a cég tartozáslistáját, főkönyvi kivonatát, NAV-folyószámláját vagy a hitelezői iratokat, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

Egy pontos döntés az elején sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy rosszul elindított eljárás következményeinek kezelése.

• felszámolás
• cégmegszüntetés
• vezetői felelősség
• válságkezelés
• csődeljárás