Rövid válasz: mit nem szabad elmulasztani felszámolás alatt?

Ha a cég felszámolás alatt áll, az ügyvezetőnek azonnal tisztáznia kell a felszámolás kezdő időpontját, a kijelölt felszámoló adatait, a futó határidőket, az iratátadási kötelezettségeket, a könyvelési zárási feladatokat, a hitelezői és tartozáslistát, valamint a cég vagyonának pontos helyzetét. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint már a felszámoló teheti meg, de az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége továbbra is fennáll.

Miért fontos ez a cikk?

Ha egy ügyvezető megtudja, hogy a cége felszámolás alatt áll, gyakran két rossz reakció jelenik meg.
Az egyik a pánik.
A másik a bénultság.



Ezek a mondatok veszélyesek.
Felszámolás alatt nemcsak az számít, mekkora a tartozás. Az is számít, hogy az ügyvezető hogyan reagál, mit ad át, mit dokumentál, hogyan működik együtt, és mennyire tudja igazolni, hogy a cég vagyonát, iratait és tartozásait átláthatóan kezelte.
Ez a cikk gyors ellenőrzőként készült azoknak az ügyvezetőknek, akik érintettek, és nem akarják elmulasztani a kritikus lépéseket.

1. lépés: tisztázza, pontosan milyen szakaszban van az eljárás

Az első kérdés nem az, hogy „nagy-e a baj”, hanem az, hogy pontosan hol tart az ügy.
Nem mindegy, hogy:

• csak felszámolási kérelmet kapott a cég,
• már elrendelték a felszámolást,
• már kijelölték a felszámolót,
• már megérkezett a felszámoló első iratbekérése,
• már zajlik a hitelezői igénybejelentés,
• már vagyonértékesítés vagy zárás közelében van az ügy.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a naptól több fontos joghatás és határidő indul.

Mit kell azonnal ellenőrizni?

• Mikor tették közzé a felszámolást elrendelő végzést?
• Ki a kijelölt felszámoló?
• Ki a felszámolóbiztos?
• Milyen iratokat kapott eddig a cég?
• Van-e felszámolói megkeresés?
• Van-e bírósági határidő?
• Van-e hitelezői igénybejelentési szakasz?
• Van-e már vagyonértékesítés vagy zárómérleg-közeli helyzet?

Az ügyvezető csak annyit tud: „felszámolás van”.
Ez nem elég. Minden szakaszban más a teendő, más a határidő és más a kockázat.

2. lépés: állítsa le az önálló vagyoni döntéseket

A felszámolás elrendelése után a cég nem működik tovább normál üzleti logika szerint.
A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg.
Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek különösen óvatosnak kell lennie minden vagyoni döntéssel.

Mit nem szabad önállóan megtenni?

• céges pénzt átutalni,
• készpénzt felvenni,
• kiválasztott hitelezőt kifizetni,
• tagi kölcsönt visszafizetni,
• kapcsolt vállalkozásnak fizetni,
• céges eszközt átadni,
• készletet értékesíteni,
• járművet vagy gépet eladni,
• követelést engedményezni,
• szerződést vagyoni hatással módosítani,
• pénztárat utólag „rendezni”.

Miért veszélyes?

Mert felszámolás alatt már nem az ügyvezető személyes döntési sorrendje számít, hanem a felszámolási eljárás rendje, a felszámoló jogköre és a hitelezői érdekek védelme.


Az ügyvezető „még gyorsan” megpróbál lezárni egy ügyletet, mert úgy érzi, ezzel menti a helyzetet.
Felszámolás alatt egy rosszkor meghozott vagyoni döntés később sokkal nagyobb problémát okozhat, mint maga a tartozás.

3. lépés: vegye komolyan a 30 napos iratátadási feladatokat

A felszámolás egyik legfontosabb ügyvezetői kötelezettsége az iratátadás.
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, illetve átadnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Mit kell előkészíteni?

• záróleltár,
• tevékenységet lezáró mérleg,
• zárómérleg,
• adóbevallások,
• iratjegyzék,
• irattári anyag,
• vagyonleltár,
• folyamatban lévő ügyek listája,
• szerződéslista,
• hitelezői lista,
• vevőkövetelés-lista,
• könyvelési analitikák.

Az ügyvezető azt gondolja, hogy „a könyvelő majd megoldja”.
A könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető kötelezettsége nem szűnik meg. Az átadásnak határidőben, tételesen és bizonyíthatóan kell történnie.

4. lépés: készítsen tételes iratátadási jegyzéket

Nem elég átadni néhány doboz papírt vagy e-mailben elküldeni pár fájlt.
A kérdés később az lesz:
Mit adott át az ügyvezető, mikor, kinek, milyen formában, és mi hiányzott?
Ezért minden átadásról készüljön átadási jegyzék.

Az átadási jegyzék tartalmazza:

• átadó neve,
• átvevő neve,
• felszámoló neve,
• átadás dátuma,
• átadás módja,
• iratcsoport megnevezése,
• érintett időszak,
• darabszám vagy fájllista,
• formátum,
• elektronikus hozzáférések listája,
• hiányzó iratok listája,
• hiány okának rövid magyarázata,
• pótlás várható ideje.

Különösen fontos iratcsoportok

• könyvelési iratok,
• számlák,
• szerződések,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• NAV-folyószámla,
• vevő-szállító analitika,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• munkavállalói iratok,
• béranyagok,
• peres és végrehajtási dokumentumok,
• kapcsolt vállalkozási iratok.

Az ügyvezető átadja az iratokat, de nincs róla lista.
Ha később vita lesz, nehéz bizonyítani, hogy mit teljesített.

5. lépés: tegye rendbe a könyvelési képet

Felszámolás alatt a könyvelés nem háttérmunka. Ez az egyik legfontosabb bizonyítási alap.
A könyvelésből látszik:

• mennyi a cég tartozása,
• kik a hitelezők,
• kik tartoznak a cégnek,
• milyen vagyona van a cégnek,
• van-e pénztárhiány,
• van-e tagi kölcsön,
• van-e kapcsolt vállalkozási elszámolás,
• volt-e nagyobb pénzmozgás,
• egyezik-e a könyvelés a valósággal.

Mit kérjen le azonnal a könyvelőtől?

• főkönyvi kivonat,
• vevő analitika,
• szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárjelentés,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön kimutatás,
• bér- és járulékadatok,
• kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• adóbevallások,
• beszámolók.

Mit kell külön ellenőrizni?

• egyezik-e a főkönyv a vevő-szállító analitikával,
• valós-e a pénztárállomány,
• vannak-e hiányzó számlák,
• vannak-e vitatott szállítói tételek,
• vannak-e behajthatatlan vevőkövetelések,
• van-e NAV-tartozás vagy túlfizetés,
• dokumentált-e a tagi kölcsön,
• elkülönülnek-e a kapcsolt vállalkozási tételek.

A könyvelés „papíron rendben van”, de a pénztár ténylegesen nincs meg, a tagi kölcsön nincs dokumentálva, a készlet nem egyezik, vagy a szállítói lista nem pontos.
Felszámolásban ezek a hibák gyorsan kockázati ponttá válhatnak.

6. lépés: készítsen pontos hitelezői és tartozáslistát

A felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem informális egyeztetés kérdése.
A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük követeléseiket a felszámolónak.
A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények még nyilvántartásba vehetők, de hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhetnek; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő következménnyel járhat.

Mit tartalmazzon a hitelezői lista?

• hitelező neve,
• követelés összege,
• jogcím,
• számlaszám,
• esedékesség,
• tőke, kamat, költség bontása,
• elismert vagy vitatott státusz,
• részfizetés,
• szerződéses háttér,
• peres vagy végrehajtási előzmény,
• kapcsolt vállalkozási érintettség.

Mit jelöljön külön?

• NAV-tartozás,
• munkavállalói követelések,
• banki és lízingkövetelések,
• kapcsolt vállalkozási tartozások,
• tagi kölcsön,
• vitatott szállítói követelések,
• peres követelések,
• végrehajtással érintett tartozások.

Az ügyvezető csak a „nagy hitelezőkre” emlékszik, de kimaradnak kisebb szállítók, munkavállalói igények, NAV-tételek, kamatok, költségek vagy kapcsolt vállalkozási követelések.

7. lépés: készítsen vagyonlistát és ellenőrizze a tényleges állapotot

A felszámolónak pontosan látnia kell, milyen vagyon tartozik a céghez.
Nem elég a könyvelési eszközlista. A valóságot is be kell mutatni.

A vagyonlista tartalmazza:

• bankszámlapénz,
• pénztár,
• vevőkövetelések,
• készlet,
• áruk,
• alapanyagok,
• gépek,
• berendezések,
• járművek,
• ingatlanok,
• informatikai eszközök,
• szoftverek,
• licencek,
• domainnevek,
• márkanevek,
• peres követelések,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések.

Minden vagyontárgynál legyen meg:

• megnevezés,
• leltári szám,
• könyv szerinti érték,
• becsült piaci érték,
• tényleges helyszín,
• használó személy vagy cég,
• állapot,
• fénykép, ha indokolt,
• van-e lízing, zálogjog vagy biztosíték,
• kapcsolódó szerződés.

A könyvelésben van eszköz, de senki nem tudja, hol van.
Ez különösen veszélyes járművek, gépek, készlet, informatikai eszközök és készpénz esetén.

8. lépés: válaszoljon minden felszámolói megkeresésre írásban

A felszámolóval való együttműködés nem udvariasság, hanem kötelezettség.
Ha a vezető nem teljesíti törvényben meghatározott kötelezettségeit, késedelmesen teljesít, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, bírságolási kockázat merülhet fel.

Mit jelent a jó együttműködés?

• átveszi a felszámoló iratait,
• határidőben válaszol,
• írásban kommunikál,
• tételes dokumentumokat csatol,
• jelzi a hiányokat,
• magyarázatot ad az eltérésekre,
• nem hallgat el vagyont,
• nem ad valótlan adatot,
• átadja az elektronikus hozzáféréseket,
• dokumentálja az összes teljesítést.

Az ügyvezető szóban beszél a felszámolóval, de nem marad nyoma annak, mit adott át, mire válaszolt, mit jelzett hiányként, és milyen határidőt kért.
Felszámolás alatt az írásos nyom védelem.

9. lépés: külön kezelje a pénztárt, tagi kölcsönt és kapcsolt ügyleteket

Ezek a felszámolási ügyek legérzékenyebb pontjai közé tartoznak.

Pénztár
Ellenőrizni kell:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• mennyi a tényleges pénztár,
• van-e eltérés,
• ki kezelte a pénztárt,
• milyen készpénzfelvételek történtek,
• vannak-e bizonylatok.

Tagi kölcsön
Ellenőrizni kell:

• van-e szerződés,
• mikor keletkezett,
• ki nyújtotta,
• történt-e visszafizetés,
• milyen bizonylatok igazolják,
• volt-e fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a visszafizetéskor.

Kapcsolt vállalkozási ügyletek
Külön listázni kell:

• kapcsolt cégek felé történt kifizetések,
• kapcsolt cégektől kapott pénzek,
• eszközátadások,
• készletmozgások,
• követelésengedményezések,
• tulajdonosi vagy ügyvezetői érintettségű ügyletek.

Az ügyvezető belső ügyként kezeli a tagi kölcsönt vagy kapcsolt vállalkozási elszámolást.
Felszámolás alatt ezek nem belső ügyek. Ezek a hitelezői érdekek és a vagyonfeltárás szempontjából kiemelten vizsgálható tételek lehetnek.

10. lépés: gyűjtse össze a folyamatban lévő ügyeket

A felszámolónak tudnia kell minden olyan ügyről, amely a cég vagyonát, tartozásait vagy követeléseit érinti.
Ide tartozhatnak:

• peres ügyek,
• fizetési meghagyások,
• végrehajtások,
• NAV-eljárások,
• önkormányzati adóügyek,
• munkaügyi viták,
• vevői reklamációk,
• szállítói viták,
• garanciális ügyek,
• biztosítási ügyek,
• támogatási elszámolások,
• hatósági eljárások.

A lista tartalmazza:

• ügy megnevezése,
• érintett fél,
• ügyszám,
• eljáró bíróság vagy hatóság,
• követelés összege,
• ügy állása,
• következő határidő,
• jogi képviselő neve,
• kapcsolódó dokumentumok helye.

Az ügyvezető nem jelzi a folyamatban lévő pereket vagy végrehajtási ügyeket, mert úgy gondolja, „azokat már a bíróság intézi”.
A felszámolónak ezekről akkor is tudnia kell.

11. lépés: őrizze meg a saját bizonyítékait is

Felszámolás alatt nemcsak átadni kell az iratokat, hanem az ügyvezetőnek saját oldalán is meg kell őriznie az együttműködés bizonyítékait.

Mit érdemes megőrizni?

• felszámolói megkeresések,
• saját válaszok,
• átadási jegyzékek,
• könyvelővel folytatott egyeztetések,
• hiányzó iratok jelzése,
• vagyonlisták,
• hitelezői listák,
• szerződéslisták,
• banki és pénztári magyarázatok,
• tagi kölcsön dokumentáció,
• kapcsolt ügyletek listája,
• elektronikus hozzáférések átadásának igazolása.

Miért fontos?

Mert később nem az lesz a kérdés, hogy az ügyvezető „úgy emlékszik-e”, hogy együttműködött.
Hanem az, hogy ezt tudja-e bizonyítani.

Gyors ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Tudja, mikor van a felszámolás kezdő időpontja?
• 2. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
• 3. Használja a cég az „f. a.” toldatot?
• 4. Megállította az önálló vagyoni döntéseket?
• 5. Felvette a kapcsolatot a könyvelővel?
• 6. Készül a záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg?
• 7. Készül a zárómérleg és az adóbevallás?
• 8. Van iratátadási jegyzék?
• 9. Megvan a teljes könyvelési anyag?
• 10. Van friss főkönyvi kivonat?
• 11. Van vevő-szállító analitika?
• 12. Van NAV-folyószámla?
• 13. Van pontos hitelezői lista?
• 14. Van pontos követeléslista?
• 15. Van vagyonleltár?
• 16. Tisztázott a pénztár?
• 17. Dokumentált a tagi kölcsön?
• 18. Listázva vannak a kapcsolt vállalkozási ügyletek?
• 19. Átadta a szerződéseket?
• 20. Átadta a folyamatban lévő ügyek listáját?
• 21. Dokumentált minden felszámolói kommunikáció?

A legfontosabb 7 dolog, amit nem szabad elmulasztani

• 1. A határidők azonosítása
• A felszámolásban minden határidő számít. Különösen a bírósági, felszámolói, iratátadási, adózási és hitelezői határidők.
• 2. Az iratok rendszerezése
• A könyvelési anyagot, szerződéseket, számlákat, bankkivonatokat és munkaügyi iratokat nem kapkodva kell összeszedni.
• 3. Az átadási jegyzék elkészítése
• A jegyzék nélküli iratátadás később vitát okozhat.
• 4. A vagyon tényleges feltárása
• Nem elég, mi van a könyvelésben. Azt is tudni kell, mi hol található.
• 5. A hitelezői lista pontosítása
• A tartozásokat jogcím, összeg, esedékesség, vitatottság és dokumentáció szerint kell kezelni.
• 6. A felszámolóval való dokumentált együttműködés
• A passzivitás nem védekezés. A felszámoló megkereséseire gyorsan, pontosan és írásban kell reagálni.
• 7. A kényes tételek külön kezelése
• Pénztárhiány, tagi kölcsön, kapcsolt vállalkozási ügyletek, szelektív kifizetések és korábbi vagyonmozgások külön figyelmet igényelnek.

Gyakori kérdések

Mit kell először tenni, ha a cég felszámolás alatt áll?
Először tisztázni kell a felszámolás kezdő időpontját, a kijelölt felszámoló adatait, a futó határidőket, az iratátadási kötelezettségeket és azt, hogy milyen vagyoni döntéseket nem hozhat már meg az ügyvezető.

Dönthet még az ügyvezető a cég vagyonáról felszámolás alatt?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg, ezért az ügyvezető nem kezelheti a céges vagyont úgy, mintha normál működésben lenne.

Mennyi idő van az iratok átadására?
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több fontos dokumentumot el kell készítenie és át kell adnia, többek között a záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallásokat.

Miért fontos a hitelezői lista?
Azért, mert a felszámolás alatt a tartozások már szabályozott rendben jelennek meg. A hitelezőknek a közzétételtől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak.

Mi történik, ha az ügyvezető nem működik együtt a felszámolóval?
Ha a vezető elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségeit, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt, bírságolási és felelősségi kockázat merülhet fel.

Elég, ha a könyvelő mindent elküld?
Nem. A könyvelő segíthet az iratok előkészítésében, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.

Összegzés

Ha a cég felszámolás alatt áll, az ügyvezetőnek nem szabad passzívan várnia.
A legfontosabb lépések:

• eljárási szakasz tisztázása,
• felszámolás kezdő időpontjának azonosítása,
• önálló vagyoni döntések megállítása,
• könyvelő bevonása,
• iratok összegyűjtése,
• átadási jegyzék készítése,
• vagyonlista összeállítása,
• hitelezői lista elkészítése,
• pénztár, tagi kölcsön és kapcsolt ügyletek külön vizsgálata,
• felszámolóval való írásos együttműködés,
• saját bizonyítékok megőrzése.

A felszámolás alatt nem az a legnagyobb veszély, hogy az ügyvezető már nem dönthet mindenről.
A legnagyobb veszély az, ha nem tudja, mit kell mégis megtennie.

CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cége? Ne hagyja ki a kritikus lépéseket.
Ha felszámoló kereste meg, bírósági iratot kapott, vagy már elrendelték a felszámolást, nem érdemes találgatni, hogy mit kell átadni, mire kell válaszolni, és milyen döntéseket nem hozhat már meg az ügyvezető.
Segítünk gyorsan átlátni:

• milyen szakaszban van az eljárás,
• milyen határidők futnak,
• mit kérhet a felszámoló,
• milyen iratokat kell átadni,
• hogyan kell átadási jegyzéket készíteni,
• rendezett-e a könyvelés,
• van-e pénztárhiány vagy tagi kölcsön kockázat,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• milyen ügyvezetői felelősségi pontokra kell figyelni.

Ne akkor derüljön ki egy elmulasztott lépés, amikor a felszámoló, a hitelező vagy a bíróság már számon kéri.
Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a bírósági iratot, a könyvelési adatokat, a hitelezői listát vagy a vagyonlistát, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.
Felszámolás alatt a gyors, pontos és dokumentált lépések sokkal többet érnek, mint a késői magyarázatok.

• Vagyonleltár
• felszámolás kezdő időpontja
• hitelezői lista
• iratátadási jegyzék
• könyvelési anyag