Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Jogi és számviteli szakértők felszámolási ügyekben
Felszámolás alatt van a cége? Ezeket a lépéseket nem szabad elmulasztani
2026. 05. 17.
Rövid válasz: mit nem szabad elmulasztani felszámolás alatt?
Ha a cég felszámolás alatt áll, az ügyvezetőnek azonnal tisztáznia kell a felszámolás kezdő időpontját, a kijelölt felszámoló adatait, a futó határidőket, az iratátadási kötelezettségeket, a könyvelési zárási feladatokat, a hitelezői és tartozáslistát, valamint a cég vagyonának pontos helyzetét. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint már a felszámoló teheti meg, de az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége továbbra is fennáll.
Miért fontos ez a cikk?
Ha egy ügyvezető megtudja, hogy a cége felszámolás alatt áll, gyakran két rossz reakció jelenik meg.
Az egyik a pánik.
A másik a bénultság.
„Most már úgyis mindegy.”
„Majd a felszámoló intézi.”
„A könyvelőnél biztosan minden megvan.”
„Ha nincs pénz, nincs mit tenni.”
„Majd válaszolok, ha újra keresnek.”
Ezek a mondatok veszélyesek.
Felszámolás alatt nemcsak az számít, mekkora a tartozás. Az is számít, hogy az ügyvezető hogyan reagál, mit ad át, mit dokumentál, hogyan működik együtt, és mennyire tudja igazolni, hogy a cég vagyonát, iratait és tartozásait átláthatóan kezelte.
Ez a cikk gyors ellenőrzőként készült azoknak az ügyvezetőknek, akik érintettek, és nem akarják elmulasztani a kritikus lépéseket.
1. lépés: tisztázza, pontosan milyen szakaszban van az eljárás
Az első kérdés nem az, hogy „nagy-e a baj”, hanem az, hogy pontosan hol tart az ügy.
Nem mindegy, hogy:
csak felszámolási kérelmet kapott a cég,
már elrendelték a felszámolást,
már kijelölték a felszámolót,
már megérkezett a felszámoló első iratbekérése,
már zajlik a hitelezői igénybejelentés,
már vagyonértékesítés vagy zárás közelében van az ügy.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a naptól több fontos joghatás és határidő indul.
Mit kell azonnal ellenőrizni?
Mikor tették közzé a felszámolást elrendelő végzést?
Ki a kijelölt felszámoló?
Ki a felszámolóbiztos?
Milyen iratokat kapott eddig a cég?
Van-e felszámolói megkeresés?
Van-e bírósági határidő?
Van-e hitelezői igénybejelentési szakasz?
Van-e már vagyonértékesítés vagy zárómérleg-közeli helyzet?
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak annyit tud: „felszámolás van”.
Ez nem elég. Minden szakaszban más a teendő, más a határidő és más a kockázat.
2. lépés: állítsa le az önálló vagyoni döntéseket
A felszámolás elrendelése után a cég nem működik tovább normál üzleti logika szerint.
A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg.
Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek különösen óvatosnak kell lennie minden vagyoni döntéssel.
Mit nem szabad önállóan megtenni?
céges pénzt átutalni,
készpénzt felvenni,
kiválasztott hitelezőt kifizetni,
tagi kölcsönt visszafizetni,
kapcsolt vállalkozásnak fizetni,
céges eszközt átadni,
készletet értékesíteni,
járművet vagy gépet eladni,
követelést engedményezni,
szerződést vagyoni hatással módosítani,
pénztárat utólag „rendezni”.
Miért veszélyes?
Mert felszámolás alatt már nem az ügyvezető személyes döntési sorrendje számít, hanem a felszámolási eljárás rendje, a felszámoló jogköre és a hitelezői érdekek védelme.
Tipikus hiba
Az ügyvezető „még gyorsan” megpróbál lezárni egy ügyletet, mert úgy érzi, ezzel menti a helyzetet.
Felszámolás alatt egy rosszkor meghozott vagyoni döntés később sokkal nagyobb problémát okozhat, mint maga a tartozás.
3. lépés: vegye komolyan a 30 napos iratátadási feladatokat
A felszámolás egyik legfontosabb ügyvezetői kötelezettsége az iratátadás.
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, illetve átadnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.
Mit kell előkészíteni?
záróleltár,
tevékenységet lezáró mérleg,
zárómérleg,
adóbevallások,
iratjegyzék,
irattári anyag,
vagyonleltár,
folyamatban lévő ügyek listája,
szerződéslista,
hitelezői lista,
vevőkövetelés-lista,
könyvelési analitikák.
Tipikus hiba
Az ügyvezető azt gondolja, hogy „a könyvelő majd megoldja”.
A könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető kötelezettsége nem szűnik meg. Az átadásnak határidőben, tételesen és bizonyíthatóan kell történnie.
4. lépés: készítsen tételes iratátadási jegyzéket
Nem elég átadni néhány doboz papírt vagy e-mailben elküldeni pár fájlt.
A kérdés később az lesz:
Mit adott át az ügyvezető, mikor, kinek, milyen formában, és mi hiányzott?
Ezért minden átadásról készüljön átadási jegyzék.
Az átadási jegyzék tartalmazza:
átadó neve,
átvevő neve,
felszámoló neve,
átadás dátuma,
átadás módja,
iratcsoport megnevezése,
érintett időszak,
darabszám vagy fájllista,
formátum,
elektronikus hozzáférések listája,
hiányzó iratok listája,
hiány okának rövid magyarázata,
pótlás várható ideje.
Különösen fontos iratcsoportok
könyvelési iratok,
számlák,
szerződések,
bankkivonatok,
pénztárbizonylatok,
NAV-folyószámla,
vevő-szállító analitika,
tárgyi eszköz lista,
készletlista,
munkavállalói iratok,
béranyagok,
peres és végrehajtási dokumentumok,
kapcsolt vállalkozási iratok.
Tipikus hiba
Az ügyvezető átadja az iratokat, de nincs róla lista.
Ha később vita lesz, nehéz bizonyítani, hogy mit teljesített.
5. lépés: tegye rendbe a könyvelési képet
Felszámolás alatt a könyvelés nem háttérmunka. Ez az egyik legfontosabb bizonyítási alap.
A könyvelésből látszik:
mennyi a cég tartozása,
kik a hitelezők,
kik tartoznak a cégnek,
milyen vagyona van a cégnek,
van-e pénztárhiány,
van-e tagi kölcsön,
van-e kapcsolt vállalkozási elszámolás,
volt-e nagyobb pénzmozgás,
egyezik-e a könyvelés a valósággal.
Mit kérjen le azonnal a könyvelőtől?
főkönyvi kivonat,
vevő analitika,
szállító analitika,
NAV-folyószámla,
bankszámlakivonatok,
pénztárjelentés,
tárgyi eszköz lista,
készletnyilvántartás,
tagi kölcsön kimutatás,
bér- és járulékadatok,
kapcsolt vállalkozási elszámolások,
adóbevallások,
beszámolók.
Mit kell külön ellenőrizni?
egyezik-e a főkönyv a vevő-szállító analitikával,
valós-e a pénztárállomány,
vannak-e hiányzó számlák,
vannak-e vitatott szállítói tételek,
vannak-e behajthatatlan vevőkövetelések,
van-e NAV-tartozás vagy túlfizetés,
dokumentált-e a tagi kölcsön,
elkülönülnek-e a kapcsolt vállalkozási tételek.
Tipikus hiba
A könyvelés „papíron rendben van”, de a pénztár ténylegesen nincs meg, a tagi kölcsön nincs dokumentálva, a készlet nem egyezik, vagy a szállítói lista nem pontos.
Felszámolásban ezek a hibák gyorsan kockázati ponttá válhatnak.
6. lépés: készítsen pontos hitelezői és tartozáslistát
A felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem informális egyeztetés kérdése.
A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük követeléseiket a felszámolónak.
A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények még nyilvántartásba vehetők, de hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhetnek; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő következménnyel járhat.
Mit tartalmazzon a hitelezői lista?
hitelező neve,
követelés összege,
jogcím,
számlaszám,
esedékesség,
tőke, kamat, költség bontása,
elismert vagy vitatott státusz,
részfizetés,
szerződéses háttér,
peres vagy végrehajtási előzmény,
kapcsolt vállalkozási érintettség.
Mit jelöljön külön?
NAV-tartozás,
munkavállalói követelések,
banki és lízingkövetelések,
kapcsolt vállalkozási tartozások,
tagi kölcsön,
vitatott szállítói követelések,
peres követelések,
végrehajtással érintett tartozások.
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak a „nagy hitelezőkre” emlékszik, de kimaradnak kisebb szállítók, munkavállalói igények, NAV-tételek, kamatok, költségek vagy kapcsolt vállalkozási követelések.
7. lépés: készítsen vagyonlistát és ellenőrizze a tényleges állapotot
A felszámolónak pontosan látnia kell, milyen vagyon tartozik a céghez.
Nem elég a könyvelési eszközlista. A valóságot is be kell mutatni.
A vagyonlista tartalmazza:
bankszámlapénz,
pénztár,
vevőkövetelések,
készlet,
áruk,
alapanyagok,
gépek,
berendezések,
járművek,
ingatlanok,
informatikai eszközök,
szoftverek,
licencek,
domainnevek,
márkanevek,
peres követelések,
kapcsolt vállalkozással szembeni követelések.
Minden vagyontárgynál legyen meg:
megnevezés,
leltári szám,
könyv szerinti érték,
becsült piaci érték,
tényleges helyszín,
használó személy vagy cég,
állapot,
fénykép, ha indokolt,
van-e lízing, zálogjog vagy biztosíték,
kapcsolódó szerződés.
Tipikus hiba
A könyvelésben van eszköz, de senki nem tudja, hol van.
Ez különösen veszélyes járművek, gépek, készlet, informatikai eszközök és készpénz esetén.
8. lépés: válaszoljon minden felszámolói megkeresésre írásban
A felszámolóval való együttműködés nem udvariasság, hanem kötelezettség.
Ha a vezető nem teljesíti törvényben meghatározott kötelezettségeit, késedelmesen teljesít, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, bírságolási kockázat merülhet fel.
Mit jelent a jó együttműködés?
átveszi a felszámoló iratait,
határidőben válaszol,
írásban kommunikál,
tételes dokumentumokat csatol,
jelzi a hiányokat,
magyarázatot ad az eltérésekre,
nem hallgat el vagyont,
nem ad valótlan adatot,
átadja az elektronikus hozzáféréseket,
dokumentálja az összes teljesítést.
Tipikus hiba
Az ügyvezető szóban beszél a felszámolóval, de nem marad nyoma annak, mit adott át, mire válaszolt, mit jelzett hiányként, és milyen határidőt kért.
Felszámolás alatt az írásos nyom védelem.
9. lépés: külön kezelje a pénztárt, tagi kölcsönt és kapcsolt ügyleteket
Ezek a felszámolási ügyek legérzékenyebb pontjai közé tartoznak.
Pénztár
Ellenőrizni kell:
mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
mennyi a tényleges pénztár,
van-e eltérés,
ki kezelte a pénztárt,
milyen készpénzfelvételek történtek,
vannak-e bizonylatok.
Tagi kölcsön
Ellenőrizni kell:
van-e szerződés,
mikor keletkezett,
ki nyújtotta,
történt-e visszafizetés,
milyen bizonylatok igazolják,
volt-e fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a visszafizetéskor.
Kapcsolt vállalkozási ügyletek
Külön listázni kell:
kapcsolt cégek felé történt kifizetések,
kapcsolt cégektől kapott pénzek,
eszközátadások,
készletmozgások,
követelésengedményezések,
tulajdonosi vagy ügyvezetői érintettségű ügyletek.
Tipikus hiba
Az ügyvezető belső ügyként kezeli a tagi kölcsönt vagy kapcsolt vállalkozási elszámolást.
Felszámolás alatt ezek nem belső ügyek. Ezek a hitelezői érdekek és a vagyonfeltárás szempontjából kiemelten vizsgálható tételek lehetnek.
10. lépés: gyűjtse össze a folyamatban lévő ügyeket
A felszámolónak tudnia kell minden olyan ügyről, amely a cég vagyonát, tartozásait vagy követeléseit érinti.
Ide tartozhatnak:
peres ügyek,
fizetési meghagyások,
végrehajtások,
NAV-eljárások,
önkormányzati adóügyek,
munkaügyi viták,
vevői reklamációk,
szállítói viták,
garanciális ügyek,
biztosítási ügyek,
támogatási elszámolások,
hatósági eljárások.
A lista tartalmazza:
ügy megnevezése,
érintett fél,
ügyszám,
eljáró bíróság vagy hatóság,
követelés összege,
ügy állása,
következő határidő,
jogi képviselő neve,
kapcsolódó dokumentumok helye.
Tipikus hiba
Az ügyvezető nem jelzi a folyamatban lévő pereket vagy végrehajtási ügyeket, mert úgy gondolja, „azokat már a bíróság intézi”.
A felszámolónak ezekről akkor is tudnia kell.
11. lépés: őrizze meg a saját bizonyítékait is
Felszámolás alatt nemcsak átadni kell az iratokat, hanem az ügyvezetőnek saját oldalán is meg kell őriznie az együttműködés bizonyítékait.
Mit érdemes megőrizni?
felszámolói megkeresések,
saját válaszok,
átadási jegyzékek,
könyvelővel folytatott egyeztetések,
hiányzó iratok jelzése,
vagyonlisták,
hitelezői listák,
szerződéslisták,
banki és pénztári magyarázatok,
tagi kölcsön dokumentáció,
kapcsolt ügyletek listája,
elektronikus hozzáférések átadásának igazolása.
Miért fontos?
Mert később nem az lesz a kérdés, hogy az ügyvezető „úgy emlékszik-e”, hogy együttműködött.
Hanem az, hogy ezt tudja-e bizonyítani.
Gyors ellenőrzőlista ügyvezetőknek
1. Tudja, mikor van a felszámolás kezdő időpontja?
2. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
3. Használja a cég az „f. a.” toldatot?
4. Megállította az önálló vagyoni döntéseket?
5. Felvette a kapcsolatot a könyvelővel?
6. Készül a záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg?
7. Készül a zárómérleg és az adóbevallás?
8. Van iratátadási jegyzék?
9. Megvan a teljes könyvelési anyag?
10. Van friss főkönyvi kivonat?
11. Van vevő-szállító analitika?
12. Van NAV-folyószámla?
13. Van pontos hitelezői lista?
14. Van pontos követeléslista?
15. Van vagyonleltár?
16. Tisztázott a pénztár?
17. Dokumentált a tagi kölcsön?
18. Listázva vannak a kapcsolt vállalkozási ügyletek?
19. Átadta a szerződéseket?
20. Átadta a folyamatban lévő ügyek listáját?
21. Dokumentált minden felszámolói kommunikáció?
A legfontosabb 7 dolog, amit nem szabad elmulasztani
1. A határidők azonosítása
A felszámolásban minden határidő számít. Különösen a bírósági, felszámolói, iratátadási, adózási és hitelezői határidők.
2. Az iratok rendszerezése
A könyvelési anyagot, szerződéseket, számlákat, bankkivonatokat és munkaügyi iratokat nem kapkodva kell összeszedni.
3. Az átadási jegyzék elkészítése
A jegyzék nélküli iratátadás később vitát okozhat.
4. A vagyon tényleges feltárása
Nem elég, mi van a könyvelésben. Azt is tudni kell, mi hol található.
5. A hitelezői lista pontosítása
A tartozásokat jogcím, összeg, esedékesség, vitatottság és dokumentáció szerint kell kezelni.
6. A felszámolóval való dokumentált együttműködés
A passzivitás nem védekezés. A felszámoló megkereséseire gyorsan, pontosan és írásban kell reagálni.
7. A kényes tételek külön kezelése
Pénztárhiány, tagi kölcsön, kapcsolt vállalkozási ügyletek, szelektív kifizetések és korábbi vagyonmozgások külön figyelmet igényelnek.
Gyakori kérdések
Mit kell először tenni, ha a cég felszámolás alatt áll?
Először tisztázni kell a felszámolás kezdő időpontját, a kijelölt felszámoló adatait, a futó határidőket, az iratátadási kötelezettségeket és azt, hogy milyen vagyoni döntéseket nem hozhat már meg az ügyvezető.
Dönthet még az ügyvezető a cég vagyonáról felszámolás alatt?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg, ezért az ügyvezető nem kezelheti a céges vagyont úgy, mintha normál működésben lenne.
Mennyi idő van az iratok átadására?
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több fontos dokumentumot el kell készítenie és át kell adnia, többek között a záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallásokat.
Miért fontos a hitelezői lista?
Azért, mert a felszámolás alatt a tartozások már szabályozott rendben jelennek meg. A hitelezőknek a közzétételtől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak.
Mi történik, ha az ügyvezető nem működik együtt a felszámolóval?
Ha a vezető elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségeit, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt, bírságolási és felelősségi kockázat merülhet fel.
Elég, ha a könyvelő mindent elküld?
Nem. A könyvelő segíthet az iratok előkészítésében, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.
Összegzés
Ha a cég felszámolás alatt áll, az ügyvezetőnek nem szabad passzívan várnia.
A legfontosabb lépések:
eljárási szakasz tisztázása,
felszámolás kezdő időpontjának azonosítása,
önálló vagyoni döntések megállítása,
könyvelő bevonása,
iratok összegyűjtése,
átadási jegyzék készítése,
vagyonlista összeállítása,
hitelezői lista elkészítése,
pénztár, tagi kölcsön és kapcsolt ügyletek külön vizsgálata,
felszámolóval való írásos együttműködés,
saját bizonyítékok megőrzése.
A felszámolás alatt nem az a legnagyobb veszély, hogy az ügyvezető már nem dönthet mindenről.
A legnagyobb veszély az, ha nem tudja, mit kell mégis megtennie.
CTA blokk
Felszámolás alatt áll a cége? Ne hagyja ki a kritikus lépéseket.
Ha felszámoló kereste meg, bírósági iratot kapott, vagy már elrendelték a felszámolást, nem érdemes találgatni, hogy mit kell átadni, mire kell válaszolni, és milyen döntéseket nem hozhat már meg az ügyvezető.
Segítünk gyorsan átlátni:
milyen szakaszban van az eljárás,
milyen határidők futnak,
mit kérhet a felszámoló,
milyen iratokat kell átadni,
hogyan kell átadási jegyzéket készíteni,
rendezett-e a könyvelés,
van-e pénztárhiány vagy tagi kölcsön kockázat,
vannak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek,
milyen ügyvezetői felelősségi pontokra kell figyelni.
Ne akkor derüljön ki egy elmulasztott lépés, amikor a felszámoló, a hitelező vagy a bíróság már számon kéri.
Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a bírósági iratot, a könyvelési adatokat, a hitelezői listát vagy a vagyonlistát, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.
Felszámolás alatt a gyors, pontos és dokumentált lépések sokkal többet érnek, mint a késői magyarázatok.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Egyezségi ajánlatot kapott hitelezőként? Ne az ígéretet értékelje, hanem azt, hogy az ajánlat valóban jobb, gyorsabb és biztosabb megtérülést ad-e, mint a felszámolás folytatása.
A felszámolási egyezség csak akkor valódi kiút, ha pénz, átlátható adatok és a hitelezők számára is jobb ajánlat áll mögötte. Ha ezek hiányoznak, az egyezség többnyire nem megoldás, csak drága időhúzás.
Felszámolási egyezségnél már nem elég a „fizetni fogunk” ígéret: a hitelezők számokat, forrást, ütemezést és biztosítékot akarnak látni. Az egyezség csak akkor lehet meggyőző, ha világosan bizonyítja, hogy a hitelezők jobban járnak vele, mint a felszámolás folytatásával.
Felszámolás alatt sem feltétlenül zárul be minden ajtó: egyezség még köthető, de csak szűk időablakban, komoly előkészítéssel és hitelezői támogatással. Az ügyvezető számára a legnagyobb kockázat nem mindig a felszámolás ténye, hanem az, ha túl későn kezd lépni.
Felszámolás alatt sem feltétlenül dőlt el a cég sorsa: jól előkészített egyezséggel még megmenthető a vállalkozás. Ehhez azonban nem remény, hanem gyorsan felmutatható pénzügyi terv, fedezet és a hitelezők számára is jobb ajánlat kell.
A felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne? Ez még nem a vég: az ügyvezető gyors, írásban is bizonyítható lépései most még csökkenthetik a felelősségi kockázatot és feltárhatják a rejtett vagyont, követeléseket.
A hiányos könyvelés felszámoláskor nem puszta adminisztrációs hiba: ha a felszámoló emiatt nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az eljárás akár egyszerűsített felszámolásba fordulhat. Ez az ügyvezetőnek is komoly kockázat, mert később azt is bizonyítania kell, mit tett a hiányok pótlásáért.
Attól, hogy egy cégben már nincs vagyon, a felszámolás még messze nem tét nélküli: ilyenkor kezdődik igazán a vizsgálat, hová lett a vagyon, megvannak-e az iratok, és mit tud bizonyítani az ügyvezető. Az egyszerűsített felszámolás ezért könnyen személyes kockázattá válhat.
Az egyszerűsített felszámolás nem megkönnyebbülés, hanem vészjelzés az ügyvezetőnek: a hiányos iratok, rendezetlen könyvelés és elmulasztott válaszok személyes kockázattá válhatnak. Ilyenkor a gyors, írásban is bizonyítható együttműködés döntő lehet.
Az „egyszerűsített felszámolás” neve félrevezető: attól, hogy nincs vagyon, az ügyvezető kötelezettségei és kockázatai nem tűnnek el. Sőt, a hiányos könyvelés, az eltűnt iratok vagy a rendezetlen pénztár ilyenkor még súlyosabb következményeket hozhat.
Felszámolásnál hitelezőként nem elég, hogy „jogos” a követelése: a közzétételtől számított 40 nap elmulasztása drasztikusan ronthatja a pénze megtérülési esélyét. Egyetlen csúszás, hiányzó irat vagy elmaradt díjfizetés is súlyos veszteségbe kerülhet.
A felszámoló megkeresése nem adminisztratív formalitás: az ügyvezetőnek szigorú határidőkkel, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia az iratokra, vagyonra és a cég múltbeli működésére vonatkozó kérdésekre. Egy hiányos vagy elhamarkodott válasz akár bírsághoz és komoly felelősségi kockázathoz is vezethet.
A felszámolás elrendelése után az ügyvezető feladatai nem érnek véget: az első 30 napban záróleltártól az adóbevallásokon át a szerződéslistáig mindent rendezetten és bizonyíthatóan kell átadnia. Egyetlen elmulasztott irat vagy rosszul számolt határidő is komoly kockázatot jelenthet.
Felszámolási kérelmet kapott a cége? A kézhezvételtől számított 8 nap dönthet arról, hogy még van-e esély vitatni a követelést, haladékot kérni, vagy a bíróság már a fizetésképtelenséget vélelmezi.
Felszámolásban nem elég tudni, hogy „fut egy eljárás” – az a kérdés, melyik naptól indul a saját határideje. Egyetlen rosszul számolt nap is védekezést, jobb hitelezői pozíciót vagy akár teljes igényérvényesítést sodorhat veszélybe.