Rövid válasz: lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

Miért fontos ez azoknak, akik már felszámolás alatt vannak?

Sokan úgy érzik, hogy ha a felszámolást már elrendelték, akkor minden lehetőség lezárult.
Ez érthető érzés.

• A cég neve mellé bekerül az „f. a.” toldat.
• A felszámoló belép az eljárásba.
• A hitelezők bejelentik az igényeiket.
• A bankszámla és a vagyon feletti rendelkezés már nem az ügyvezető kezében van.
• Az ügyvezető mozgástere beszűkül.

De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy semmilyen megoldás nem maradt.

A felszámolás elrendelése után is lehetnek mozgásterek. Ezek azonban már nem telefonos ígéretekre, részleges megállapodásokra vagy „majd valahogy rendezünk” típusú gondolkodásra épülnek, hanem jogi, pénzügyi, könyvelési és hitelezői szinten előkészített egyezségi javaslatra.

1. Mit jelent a felszámolási egyezség?

A felszámolási egyezség olyan megállapodás az adós és a hitelezők között, amelynek célja, hogy a felszámolási eljárás ne feltétlenül a cég vagyonának teljes értékesítésével és a társaság megszüntetésével záruljon, hanem a felek egy elfogadható rendezési megoldásban állapodjanak meg.

Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak például a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, valamint minden olyan intézkedésben, amelyet a fizetőképesség helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak.

Egyszerűbben fogalmazva: a felszámolási egyezség nem pusztán annyi, hogy „fizetünk majd valamennyit”.

Egy valódi egyezségnek meg kell mutatnia:

• miből lesz pénz,
• mikor lesz pénz,
• kik kapnak pénzt,
• milyen arányban kapnak pénzt,
• milyen határidővel történik a teljesítés,
• hogyan áll helyre a fizetőképesség,
• milyen hitelezői csoportokat érint az egyezség,
• hogyan kezelik a vitatott követeléseket,
• milyen fedezet vagy finanszírozás áll rendelkezésre.

2. Mikor lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

A felszámolási egyezség időzítése kulcskérdés.

A hatályos szabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet helye egyezségnek az adós és a hitelezők között.

Ez azért fontos, mert a 40 napos időszak alatt a hitelezői igények bejelentése zajlik. A hitelezőknek főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak.


Azért, mert érdemi egyezséget csak akkor lehet előkészíteni, ha látható:

• kik a hitelezők,
• milyen összegű követelések vannak,
• mely követelések elismertek,
• melyek vitatottak,
• milyen besorolásúak az igények,
• mennyi pénz kellene az egyezséghez,
• mely hitelezői csoportok támogatása szükséges.

Azért, mert a felszámolás alatt az idő ellen dolgozhat az adósnak.

Közben:

• a felszámoló feltárja és értékesítheti a vagyont,
• nőhetnek a felszámolási költségek,
• romolhat a cég piaci értéke,
• megszűnhetnek szerződések,
• elveszhetnek vevők,
• munkavállalói és hitelezői igények növekedhetnek,
• nehezebbé válhat a finanszírozás.

Ezért az egyezséget nem az utolsó pillanatban kell elkezdeni előkészíteni.

3. Ki kezdeményezheti az egyezséget?

Az egyezségi folyamat jellemzően az adós oldaláról indul, mert az adósnak kell olyan javaslatot letennie, amely a hitelezők számára elfogadható és a fizetőképesség helyreállítására alkalmas.

A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi. A tárgyaláshoz a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot, az egyezségi javaslatot és a hitelezők felsorolását is kézbesítik.


Az ügyvezetőnek vagy tulajdonosi körnek nem elég azt mondania:

• „Szeretnénk egyezséget.”
• „Megpróbálunk pénzt szerezni.”
• „A hitelezőknek jobb lenne, ha megegyeznénk.”

Konkrét egyezségi csomag kell.

Ennek részei lehetnek:

• hitelezői lista,
• követelések összege és besorolása,
• fizetőképesség helyreállítására alkalmas program,
• finanszírozási terv,
• egyezségi ajánlat,
• teljesítési ütemezés,
• fedezeti terv,
• könyvelési és vagyonkimutatás,
• vitatott követelések kezelése,
• felszámolói jelentéshez szükséges adatok.

4. Mit kell tartalmaznia egy jó egyezségi javaslatnak?

A jó egyezségi javaslat nem általános reménykeltés, hanem számokkal, határidőkkel és dokumentumokkal alátámasztott megoldási terv.

Egy erős egyezségi javaslat tartalmazza:

1. A cég aktuális vagyoni helyzetét

Be kell mutatni:

• bankszámlapénzt,
• pénztárt,
• készletet,
• tárgyi eszközöket,
• ingatlanokat,
• járműveket,
• követeléseket,
• peres igényeket,
• kapcsolt vállalkozási követeléseket,
• nem értékesített vagyont.

2. A hitelezői igényeket

Világosan látni kell:

• hitelező neve,
• követelés összege,
• jogcím,
• elismert vagy vitatott státusz,
• tőke, kamat, költség bontása,
• biztosíték,
• hitelezői csoport.

3. A finanszírozási forrást

Meg kell mutatni, miből történne a teljesítés:

• tulajdonosi befizetés,
• befektetői forrás,
• eszközértékesítés,
• vevőkövetelések behajtása,
• banki finanszírozás,
• harmadik személy által biztosított forrás,
• működés újraindításából vagy folytatásából származó bevétel.

4. A teljesítési ütemezést

Az ajánlatban pontosan szerepeljen:

• kinek mikor fizetnek,
• milyen arányban fizetnek,
• milyen részletekben fizetnek,
• mi történik késedelem esetén,
• mi a teljesítés végső határideje.

5. A fizetőképesség helyreállításának tervét

A hitelezőknek azt kell látniuk, hogy az egyezség nem csak időhúzás.

Be kell mutatni:

• hogyan áll helyre a működés,
• milyen költségeket vágnak vissza,
• milyen bevételek várhatók,
• milyen szerződések maradnak fenn,
• milyen vagyont értékesítenek,
• milyen kockázatok vannak,
• hogyan teljesíthető az egyezség.

5. Milyen hitelezői támogatás kell az egyezséghez?

A felszámolási egyezséghez nem elég egyetlen hitelezővel megállapodni.

A törvény az egyezség megkötéséhez meghatározott hitelezői támogatást ír elő. Egyezségre akkor kerülhet sor, ha az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább fele minden érintett hitelezői csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének több mint felét kiteszi. Bizonyos biztosított hitelezők támogatására külön szabály is vonatkozik.


Nem elég, ha az ügyvezető csak azzal a hitelezővel egyezik meg, aki a felszámolást kezdeményezte.

Meg kell vizsgálni:

• kik jogosultak szavazni,
• mely hitelezői csoportba tartoznak,
• mekkora a követelésük,
• támogatják-e az egyezséget,
• van-e biztosított hitelező,
• vannak-e későn bejelentkezett hitelezők,
• vannak-e vitatott követelések.

A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők is szavazhatnak a saját besorolásuk szerinti csoportban, de szavazatukat az egyezségi számításnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni.


A jóváhagyott felszámolási egyezség hatálya főszabály szerint azokra a hitelezőkre is kiterjedhet, akik nem támogatták az egyezséget, kivéve a törvényben meghatározott egyes követelési köröket. Ezt szokták kényszeregyezségi hatásként említeni.

Ezért különösen fontos, hogy az egyezségi javaslat jogilag megfelelő, arányos és hitelezői szempontból is védhető legyen.

6. Kik nem vagy nem ugyanúgy vesznek részt az egyezségben?

Nem minden követelés kezelhető azonos módon.

A törvény szerint bizonyos követelések jogosultjai nem vesznek részt az egyezség megkötésében. Emellett a vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, viszont a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni.


Az egyezség előkészítésekor tisztázni kell:

• mely követelések elismertek,
• melyek vitatottak,
• melyek biztosítottak,
• melyek felszámolási költség jellegűek,
• melyek munkavállalói vagy más kiemelt jellegű követelések,
• mely hitelezők szavazhatnak,
• mely követelésekre kell fedezetet elkülöníteni.

Ezért egyezségi tervet nem lehet csak egy egyszerű Excel-listából készíteni. A hitelezői igényeket jogi és számviteli szempontból is rendezni kell.

7. Mit vizsgál a bíróság az egyezség jóváhagyásakor?

A bíróság nem automatikusan hagyja jóvá az egyezséget.

A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a törvényben meghatározott egyes követelések kiegyenlítésre kerültek vagy fedezetük rendelkezésre áll, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak. Ellenkező esetben a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja.

A törvény azt is kimondja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, és az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.


Nem elég olyan ajánlatot adni, amely csak az adósnak jó.

A javaslatnak hitelezői oldalról is védhetőnek kell lennie.

Kockázatos lehet például:

• kirívóan alacsony kielégítési arány,
• egyes hitelezői csoportok méltánytalan hátránya,
• irreális fizetési határidő,
• fedezet nélküli ígéret,
• bizonytalan finanszírozás,
• kapcsolt hitelezők indokolatlan előnye,
• vitatott követelések figyelmen kívül hagyása.

8. Milyen finanszírozás kellhet az egyezséghez?

A felszámolási egyezség egyik legfontosabb kérdése: miből lesz teljesítés?

A hitelezők és a bíróság számára sem elég az, hogy az adós „szeretne fizetni”.

Valós finanszírozási háttér kell.



Tulajdonosi forrás

A tulajdonos vagy tag biztosíthat pénzt az egyezség teljesítéséhez.

Befektetői forrás

Külső befektető beléphet, ha lát üzleti értéket a cégben, a vagyonban, a szerződésekben vagy a tevékenység folytatásában.

Eszközértékesítés

Egyes vagyontárgyak értékesítése fedezetet adhat az egyezségi teljesítéshez.

Követelések behajtása

Ha a cégnek jelentős vevőkövetelése van, ezek behajtása is forrás lehet.

Működés folytatása

Ha a cég tevékenysége még fenntartható, a működésből származó bevétel is része lehet a fizetőképesség helyreállítási tervének. A felszámoló gazdasági tevékenység továbbfolytatásával kapcsolatos szerepére és a hitelezői választmány hozzájárulására a törvény külön szabályokat tartalmaz.



Az, ha az egyezségi ajánlat mögött nincs valós pénzügyi forrás.

A hitelezők gyorsan felismerik, ha az ajánlat csak időhúzás. Egy gyenge egyezségi ajánlat akár ronthatja is az adós hitelességét.

9. Mi a különbség az egyezség és az egyszerű kifizetés között?

Fontos megkülönböztetni két helyzetet.

1. Felszámolási egyezség

Ez hitelezői megállapodás, amely meghatározott jogi eljárásban, hitelezői támogatással és bírósági jóváhagyással működhet. Itt nem feltétlenül mindenki kap 100%-ot azonnal, hanem a felek meghatározott egyezségi feltételekben állapodnak meg.

2. Eljárás megszüntetése tartozások megfizetése miatt

A törvény külön szabályt tartalmaz arra is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizette, a vitatott követelésekre és a felszámoló díjára pedig biztosítékot nyújtott. A kérelmet meghatározott időszakban, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig lehet beadni.



Ha van elegendő forrás minden elismert tartozás és költség rendezésére, más megoldási út is vizsgálható lehet. Ha nincs teljes fedezet, de van reális rendezési ajánlat, akkor az egyezség lehet a vizsgálandó irány.

10. Milyen könyvelési előkészítés kell egyezséghez?

Egyezségi javaslatot nem lehet rendezetlen könyvelésre építeni.

A felszámoló az egyezségi tárgyalásra jelentést készít, amely összegzi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli szabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, valamint függő követeléseket és kötelezettségeket is.

Ezért az adós oldalán elő kell készíteni:

• főkönyvi kivonatot,
• vevő-szállító analitikát,
• NAV-folyószámlát,
• bankszámlakivonatokat,
• pénztáradatokat,
• tagi kölcsön kimutatást,
• tárgyi eszköz listát,
• készletlistát,
• hitelezői listát,
• vitatott követelések listáját,
• peres ügyek listáját,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• várható bevételek és költségek tervét,
• egyezségi teljesítés forrását.

Az ügyvezető úgy próbál egyezséget kezdeményezni, hogy közben nem tudja pontosan:

• mennyi a teljes hitelezői igény,
• melyik követelés vitatott,
• mennyi a felosztható vagyon,
• van-e tényleges pénzügyi fedezet,
• milyen követeléseket kell külön kezelni.

Így az egyezségi javaslat könnyen gyenge, bizonytalan vagy elfogadhatatlan lesz.

11. Milyen jogi előkészítés kell egyezséghez?

A jogi előkészítés célja, hogy az egyezség ne csak pénzügyi szempontból legyen vonzó, hanem jogilag is működőképes.

Vizsgálni kell:

• mikor volt a felszámolást elrendelő végzés közzététele,
• letelt-e a 40 nap,
• benyújtották-e már a felszámolási zárómérleget,
• kik az egyezségre jogosult hitelezők,
• milyen hitelezői csoportok vannak,
• mely követelések vitatottak,
• van-e biztosított hitelező,
• vannak-e későn bejelentkezett hitelezők,
• milyen többség szükséges,
• van-e kizáró vagy korlátozó körülmény,
• milyen döntést kell hoznia a tulajdonosoknak,
• ki írhatja alá az egyezségi okiratot.

Az egyezség előkészítése és megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a törvényben meghatározott szervek gyakorolják, és az egyezségi tárgyaláson, valamint az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor ezek képviselője jár el; a képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

12. Mikor lehet reális a felszámolási egyezség?

A felszámolási egyezség akkor lehet reális, ha legalább az alábbi feltételek közül több teljesül.

• Van finanszírozási forrás
• Pénz, befektető, tulajdonosi forrás, értékesíthető vagyon vagy behajtható követelés nélkül az egyezség gyenge lábakon áll.
• A hitelezők számára jobb ajánlat adható, mint a felszámolási vagyonfelosztás várható eredménye
• A hitelező azt fogja nézni, jobban jár-e az egyezséggel, mint a felszámolás végigvitelével.
• Rendezett az iratanyag
• Ha nem világos a vagyon, a tartozás, a követelés és a vitatott tételek köre, nehéz elfogadható ajánlatot adni.
• Van működőképes terv
• A fizetőképesség helyreállítására alkalmas programnak valós adatokon kell alapulnia.
• A tulajdonosi kör támogatja a megoldást
• Ha tulajdonosi forrás, döntés vagy garancia kell, a tulajdonosi akarat nélkül az egyezség nem fog működni.
• A felszámolóval és szakértőkkel gyors az együttműködés
• Az egyezség előkészítése időérzékeny feladat. Késlekedéssel romolhatnak az esélyek.

13. Mikor kevésbé reális az egyezség?

Az egyezség esélye gyengébb lehet, ha:

• nincs finanszírozási forrás,
• a hitelezők teljes bizalma elveszett,
• a könyvelés rendezetlen,
• a vagyon nem azonosítható,
• sok a vitatott követelés,
• jelentős peres vagy hatósági ügyek vannak,
• a cég működése nem állítható helyre,
• a hitelezők várhatóan jobban járnak vagyonértékesítéssel,
• az ajánlat aránytalanul alacsony,
• kapcsolt hitelezők vagy tulajdonosi ügyletek miatt bizalmatlanság van.

Ilyenkor sem biztos, hogy nincs semmilyen megoldás, de más stratégia is szükséges lehet: iratrendezés, kockázatcsökkentés, vitatott igények kezelése, vagyonfeltárás, ügyvezetői felelősségi pontok áttekintése.

14. Tipikus hibák felszámolási egyezség előkészítésekor

• 1. Túl későn kezdenek gondolkodni az egyezségen
• Az egyezség előkészítéséhez hitelezői lista, finanszírozás, könyvelési adatok és jogi terv kell. Ez nem rakható össze egy nap alatt.
• 2. Nincs valós finanszírozás
• A „majd lesz pénz” nem egyezségi program.
• 3. Nem ismert a hitelezői kör
• Ha nem tudjuk, kik szavaznak és mekkora követeléssel, nem lehet jó egyezségi stratégiát építeni.
• 4. Nem kezelik a vitatott követeléseket
• A vitatott igényekre külön szabályok és fedezeti kérdések vonatkozhatnak.
• 5. Egyes hitelezőknek külön ígéreteket tesznek
• Ez bizalmatlanságot és jogi problémát okozhat.
• 6. Nem készül fizetőképesség-helyreállítási program
• A törvény szerint az egyezségi tárgyalásra az adós köteles ilyen programot és egyezségi javaslatot készíteni.
• 7. A javaslat méltánytalan valamely hitelezői csoportra
• A bíróság nem hagyhat jóvá olyan egyezséget, amely a hitelezők összességére vagy egyes csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezést tartalmaz.

15. Mit tegyen az ügyvezető, ha egyezséget szeretne?

• 1. Tisztázza az eljárási szakaszt
• Meg kell nézni:
• mikor történt a közzététel,
• eltelt-e a 40 nap,
• hol tart a felszámoló,
• készült-e már zárómérleg,
• milyen hitelezői igények jelentek meg.
• 2. Kérje le a hitelezői igények állását
• Tudni kell:
• kik jelentkeztek be,
• milyen összeggel,
• mely követelések elismertek,
• melyek vitatottak,
• kik jogosultak szavazni.
• 3. Készítsen finanszírozási tervet
• Legyen konkrét válasz arra, miből teljesítik az egyezséget.
• 4. Készítsen fizetőképesség-helyreállítási programot
• Ez legyen reális, számszerű és ellenőrizhető.
• 5. Vizsgálja meg a hitelezői támogatottságot
• Nem elég egy-két hitelezővel beszélni. A szükséges többséget és hitelezői csoportokat is vizsgálni kell.
• 6. Vonjon be szakértőt
• Jogász, könyvelő, adótanácsadó és pénzügyi szakértő együttműködése nélkül a felszámolási egyezség nagyon könnyen hibás lehet.

Ellenőrzőlista felszámolási egyezséghez

• 1. Eltelt már a közzétételtől számított 40 nap?
• 2. Benyújtották már a felszámolási zárómérleget?
• 3. Ismert a teljes hitelezői kör?
• 4. Ismertek a hitelezői csoportok?
• 5. Vannak vitatott követelések?
• 6. Van biztosított hitelező?
• 7. Van későn bejelentkezett hitelező?
• 8. Van naprakész könyvelési adat?
• 9. Ismert a felosztható vagyon?
• 10. Van valós finanszírozási forrás?
• 11. Van tulajdonosi döntés vagy támogatás?
• 12. Van fizetőképesség-helyreállítási program?
• 13. Van konkrét egyezségi javaslat?
• 14. Ismert, kik támogatják az egyezséget?
• 15. Jogilag és számvitelileg ellenőrzött az ajánlat?

Gyakori kérdések

Lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

Igen. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig főszabály szerint lehet helye egyezségnek az adós és a hitelezők között.

Ki kezdeményezheti a felszámolási egyezséget?

Az egyezségi tárgyalásra az adós kérelme alapján kerülhet sor. A bíróság a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi.

Mit kell készíteni az egyezségi tárgyalásra?

Az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. A felszámoló az egyezségi tárgyalásra jelentést készít az adós vagyoni helyzetéről, a felosztható vagyonról és a hitelezői csoportok követeléseiről.

Elég, ha egy hitelezővel megállapodik a cég?

Nem. A felszámolási egyezséghez meghatározott hitelezői támogatás szükséges, hitelezői csoportok szerint és követelésarány alapján. A jóváhagyott egyezség főszabály szerint kényszeregyezségi hatással is járhat.

Mi történik a vitatott követelésekkel?

A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vesz részt, de a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapítja, a kényszeregyezség erre a hitelezőre is kihat.

Mikor hagyja jóvá a bíróság az egyezséget?

A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az egyezség folytán megszűnik a fizetésképtelenség, a törvényben meghatározott egyes követelések kiegyenlítésre kerültek vagy fedezetük rendelkezésre áll, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

Összegzés

Felszámolás alatt is lehet egyezségben gondolkodni, de ez már nem informális hitelezői egyezkedés.

A felszámolási egyezséghez szükség van:

• pontos hitelezői listára,
• naprakész könyvelésre,
• vitatott követelések kezelésére,
• finanszírozási tervre,
• fizetőképesség-helyreállítási programra,
• egyezségi javaslatra,
• megfelelő hitelezői támogatásra,
• felszámolói jelentésre,
• bírósági jóváhagyásra.

a felszámolás elrendelése után nem feltétlenül szűnik meg minden mozgástér, de a megmaradt lehetőségekhez gyors, pontos és szakértői előkészítés kell.

Aki csak reménykedik, időt veszít.
Aki konkrét egyezségi tervet készít, még vizsgálható megoldási pályát nyithat.
Aki szakértő nélkül, számok és hitelezői stratégia nélkül próbál egyezséget kötni, könnyen elveszítheti a megmaradt lehetőségeket is.

CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cége, de még keresné a megoldást?

Ha már elrendelték a felszámolást, még nem biztos, hogy minden lehetőség lezárult. A felszámolási egyezség azonban csak akkor lehet reális, ha gyorsan és pontosan felmérhető a hitelezői kör, a vagyon, a vitatott követelések és a finanszírozási lehetőség.

Segítünk gyorsan átlátni:

• lehet-e még egyezséget kezdeményezni,
• hol tart az eljárás,
• kik az egyezségre jogosult hitelezők,
• milyen hitelezői támogatás szükséges,
• mennyi forrás kellene az egyezséghez,
• milyen fizetőképesség-helyreállítási program készíthető,
• milyen könyvelési adatokat kell rendezni,
• milyen jogi és felelősségi kockázatok merülhetnek fel.

Ne akkor kezdje el keresni a megoldást, amikor már benyújtották a zárómérleget vagy értékesítették a cég fontos vagyonát.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a hitelezői listát, a könyvelési adatokat, a vagyonlistát vagy a tervezett finanszírozási lehetőséget, és kérjen gyors szakértői egyezségi helyzetértékelést.



Hiányzó kép: felszamolasi-egyezseg

• felszámolási zárómérleg
• 40 napos határidő
• Felszámolási egyezség
• Fizetőképesség-helyreállítási program
• Hitelezői támogatás