Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Az egyszerűsített végelszámolás a fizetőképes cégek jogutód nélküli megszüntetésének gyorsabb és adminisztratív szempontból egyszerűbb formája. Akkor lehet megfelelő megoldás, ha a társaság már nem kíván tovább működni, nincsenek rendezetlen vagy vitatott ügyei, nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolás rövid határidőn belül lezárható.
Fontos azonban, hogy az egyszerűsített végelszámolás nem „problémás cég eltüntetésére” szolgál. Csak akkor működhet biztonságosan, ha a cég fizetőképes, könyvelése rendezett, vagyona és kötelezettségei áttekinthetők, a hitelezők kielégíthetők, és a tulajdonosok valóban képesek a folyamatot határidőben lezárni.
A Ctv. szerint egyszerűsített végelszámolásra akkor kerülhet sor, ha a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi. Egyszerűsített végelszámolás esetén külön végelszámolót nem kell választani, a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
Mit jelent az egyszerűsített végelszámolás?
Az egyszerűsített végelszámolás a végelszámolás egyszerűbb eljárási formája. Lényege, hogy a cég megszüntetése nem a teljes, általános végelszámolási adminisztrációval történik, hanem egyszerűsített bejelentési és lezárási szabályok mellett.
Ez a forma elsősorban kisebb, rendezett működésű, átlátható könyveléssel rendelkező cégek számára lehet kedvező. Tipikus esetben olyan társaságoknál merül fel, amelyeknek nincs jelentős tartozásuk, nincs vitatott hitelezői igényük, nincs folyamatban lévő bonyolult peres vagy hatósági ügyük, és a tulajdonosok a céget gyorsan, rendezett módon szeretnék megszüntetni.
Az egyszerűsített végelszámolás tehát nem fizetésképtelenségi eljárás. Ha a cég tartozásai meghaladják a rendelkezésre álló vagyont, vagy a hitelezők kielégítése nem biztosított, akkor nem ez a megfelelő megszüntetési forma.
Mikor választható az egyszerűsített végelszámolás?
Az egyszerűsített végelszámolás két alapvető feltételhez kötött. Egyrészt a cég nem lehet a számviteli törvény szerinti könyvvizsgálatra kötelezett. Másrészt a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be kell tudni fejezni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégnek már az eljárás megindítása előtt érdemes felmérnie, hogy minden lezárási feltétel teljesíthető-e. Meg kell vizsgálni, van-e nyitott adótartozás, rendezetlen szállítói tartozás, vitás követelés, munkavállalói ügy, tagi kölcsön, pénztárhiány, peres eljárás, hatósági ügy vagy más olyan körülmény, amely megakadályozhatja a 150 napon belüli befejezést.
Egyszerűsített végelszámolás különösen akkor lehet jó megoldás, ha a társaság működése már lezárt vagy minimális, a könyvelés naprakész, az adófolyószámla rendezett, a tulajdonosok között nincs vita, és a cég vagyona elegendő valamennyi ismert kötelezettség teljesítésére.
Ki dönt az egyszerűsített végelszámolásról?
Az egyszerűsített végelszámolásról a cég legfőbb szerve dönt. Kft. esetén ez általában a taggyűlés, egyszemélyes kft.-nél az egyedüli tag határozata. A döntésben rögzíteni kell, hogy a cég jogutód nélkül meg kíván szűnni, és a megszűnés egyszerűsített végelszámolás útján történik.
A végelszámolás kezdő időpontját is meg kell határozni. Ez azért fontos, mert ettől az időponttól kezdve számít a 150 napos határidő, és ehhez kapcsolódnak a számviteli, adózási és hitelezői kötelezettségek is.
Egyszerűsített végelszámolás esetén nem választanak külön végelszámolót. A végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselői látják el. Ez egyszerűbbé teszi az eljárást, de egyben nagyobb gyakorlati felelősséget is jelent az ügyvezető számára.
Hogyan kell bejelenteni az egyszerűsített végelszámolást?
Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem közvetlenül a cégbírósághoz kell bejelenteni, hanem az állami adó- és vámhatósághoz. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint az egyszerűsített végelszámolás megindítása a NAV felé, a T201T jelű nyomtatványon jelenthető be.
A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a végelszámolásra utaló cégnévtoldatot és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját. A cégbíróság ezt követően a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról.
A NAV 2026-os tájékoztatója alapján a T201T adatlapot az egyszerűsített végelszámolás elhatározásakor, az eljárás befejezésekor, illetve akkor is be kell nyújtani, ha a cég a továbbműködés mellett dönt. A NAV a benyújtott adatlapokat automatikusan továbbítja a cégbíróság felé.
Mi történik a megindítás után?
Az egyszerűsített végelszámolás megindítása után a cég neve mellett megjelenik a végelszámolásra utaló toldat. A cég ettől kezdve végelszámolás alatt áll, és a működés célja már nem az üzleti tevékenység folytatása, hanem a társaság ügyeinek rendezett lezárása.
A vezető tisztségviselőnek fel kell mérnie a cég vagyonát, követeléseit, kötelezettségeit, nyitott szerződéseit, adózási helyzetét és hitelezői körét. Gondoskodni kell a tevékenységet lezáró beszámolóról, az adóbevallásokról, a hitelezői igények kezeléséről, a tartozások kiegyenlítéséről, a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséről és a záró dokumentumok benyújtásáról.
A folyamat lényegi célja, hogy a társaság minden ismert követelése és tartozása rendezésre kerüljön, majd a fennmaradó vagyon szabályosan felosztható legyen a tagok között.
A hitelezők szerepe egyszerűsített végelszámolás esetén
Az egyszerűsített végelszámolás nem jelenti azt, hogy a hitelezők érdekei háttérbe szorulnának. A cég hitelezői a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak.
A hitelezői igénybejelentéshez célszerű csatolni minden olyan dokumentumot, amely alátámasztja a követelés jogalapját és összegét. Ilyen lehet például a szerződés, számla, teljesítési igazolás, szállítólevél, fizetési felszólítás, levelezés, jogerős határozat, fizetési meghagyás vagy kamatszámítás.
Egyszerűsített végelszámolásnál különösen fontos, hogy ne legyen vitatott hitelezői igény. Ha a cég valamely hitelező igényét vitatja, vagy emiatt peres eljárás indul, az egyszerűsített végelszámolás helyett át kell térni az általános végelszámolási szabályokra.
A vezető tisztségviselő feladatai
Egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő gyakorlatilag végelszámolói feladatokat lát el. Ez jelentős felelősséget jelent, mert neki kell gondoskodnia arról, hogy a cég vagyoni, számviteli és adózási helyzete rendezett legyen.
A vezető tisztségviselő főbb feladatai:
a végelszámolás előkészítése,
a szükséges tulajdonosi döntések előkészítése,
a NAV-bejelentés teljesítése,
a könyveléssel való egyeztetés,
a tevékenységet lezáró beszámoló elkészíttetése,
a tevékenységzáró adóbevallások benyújtása,
a hitelezői igények kezelése,
a cég követeléseinek behajtása,
a tartozások rendezése,
a vagyonfelosztási javaslat előkészítése,
a záró dokumentumok benyújtása,
a cég törléséhez szükséges feltételek biztosítása.
Mivel nincs külön választott végelszámoló, a vezető tisztségviselőnek különösen körültekintően kell eljárnia. Ha a könyvelés hiányos, az adófolyószámla nem rendezett, vagy a hitelezői igények vitatottak, az egyszerűsített forma kockázatossá válhat.
Számviteli és adózási feladatok
Az egyszerűsített végelszámolás gyorsabb eljárás, de nem mentesít a számviteli és adózási kötelezettségek alól. A cégnek el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, be kell nyújtania a kapcsolódó adóbevallásokat, majd az eljárás végén a záró beszámolót, a záró adóbevallásokat és a vagyonfelosztáshoz szükséges dokumentumokat is rendeznie kell.
A NAV tájékoztatója szerint az eljárás végén a záróbeszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet összehangoltan, a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőn belül kell kezelni.
A könyvelésben különösen figyelni kell:
a vevő- és szállítóegyenlegekre,
az adófolyószámlára,
a pénztár valós egyenlegére,
a bankszámlaegyenlegekre,
a tagi kölcsönökre,
a tárgyi eszközökre,
a készletekre,
a követelések behajthatóságára,
az elengedett követelések és kötelezettségek adóhatásaira,
a tulajdonosok részére kiadandó vagyon kezelésére.
Ha ezek a tételek nincsenek rendben, az eljárás nem biztos, hogy 150 napon belül biztonságosan lezárható.
A 150 napos határidő jelentősége
Az egyszerűsített végelszámolás egyik legfontosabb feltétele a 150 napos határidő. Ez nem csupán irányadó időtartam, hanem az egyszerűsített forma alkalmazhatóságának alapfeltétele. Ha a végelszámolás nem fejezhető be ezen belül, az egyszerűsített eljárás helyett az általános végelszámolási szabályok szerint kell tovább eljárni.
A NAV tájékoztatója külön felhívja a figyelmet arra, hogy a 150 napos időszak alatt nemcsak az eljárás befejezéséről szóló T201T adatlapot kell benyújtani, hanem a cégbíróság részére küldendő dokumentumokat is.
Ezért a 150 napos határidőt már a folyamat megindítása előtt érdemes visszafelé megtervezni. Nem elég a döntést meghozni; biztosítani kell, hogy a könyvelő, az ügyvezető, a tulajdonosok és szükség esetén a jogi képviselő is időben elvégezze a saját feladatait.
Mikor kell áttérni általános végelszámolásra?
Az egyszerűsített végelszámolás nem minden esetben folytatható végig. A Ctv. szerint az általános végelszámolási szabályokra kell áttérni, ha a cég a végelszámolás során valamely hitelezői igényt vitat, ha a vitatott igény miatt peres eljárás indul, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy ha a 150 napos határidő eltelt.
Ilyen esetben a cégnek a körülmény bekövetkezését követő 60 napon belül végelszámolót kell választania, és változásbejegyzési kérelmet kell benyújtania.
Ez komoly gyakorlati következmény. Ha például a hitelezői igények között vita van, az egyszerűsített végelszámolás nem alkalmas forma. Ilyenkor az ügyet általános végelszámolásban kell továbbvinni, ami hosszabb, formálisabb és adminisztratív szempontból összetettebb folyamat lehet.
Megszüntethető-e az egyszerűsített végelszámolás?
Igen. Az adózó az eljárás alatt dönthet úgy, hogy megszünteti az egyszerűsített végelszámolást, és a cég működését folytatja. A Ctv. szerint ha a legfőbb szerv az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozza el, ezt a határozat meghozatalától számított 8 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.
Ez akkor merülhet fel, ha a tulajdonosok időközben mégis folytatni kívánják a tevékenységet, új üzleti lehetőség jelenik meg, vagy a végelszámolás során olyan körülmény derül ki, amely miatt a megszüntetés már nem célszerű.
A továbbműködés elhatározását szintén a NAV felé kell bejelenteni, és a NAV továbbítja az adatokat a cégbíróság felé.
Az egyszerűsített végelszámolás befejezése
Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a cégnek a 150 napos határidőn belül be kell jelentenie az eljárás befejezését az adóhatóságnak. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint az adóhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya.
A cégnek az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldenie a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot. Ezeket kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével lehet elkészíteni.
Ha törlési akadály áll fenn, például adótartozás vagy folyamatban lévő adóeljárás, az adó
Do you have a question? Need a quote?
Feel free to contact us regarding accounting, payroll, taxation, or any other business matters by phone, email, or in person. Our colleagues will respond to your inquiry shortly.
Get in touch with us. Request a written quotation now, or call us using one of the contact details below!
Request a written quote now! Or feel free to call us using one of the contact details below!
A végelszámolás lezárása nem egyszerű adminisztráció: egyetlen rendezetlen tartozás, adóügy vagy hiányzó dokumentum is megakaszthatja a cég törlését. Mutatjuk, milyen feltételeknek és iratoknak kell rendben lenniük ahhoz, hogy a megszüntetés valóban pontot tehessen a cég történetére.
A végelszámolás sikere nem a cégbíróságnál, hanem a könyvekben dől el: a rendezetlen beszámolók, adóbevallások vagy hitelezői igények akár felszámolásba is sodorhatják a céget. Cikkünk végigveszi, milyen számviteli lépések kellenek a biztonságos és szabályos lezáráshoz.
A végelszámolás nem puszta adminisztráció: a 30, 40, 45 napos és akár 3 éves határidők elmulasztása bírsághoz, jogvitákhoz vagy akár felszámoláshoz is vezethet. Cikkünk röviden megmutatja, kinek mikor és mit kell pontosan teljesítenie a rendezett cégmegszüntetéshez.
A végelszámolás nem sima cégbezárás: szigorú jogi, számviteli és adózási lépések sora kell ahhoz, hogy egy fizetőképes vállalkozás rendezett módon tűnjön el a cégjegyzékből. Cikkünk végigveszi a teljes folyamatot a tulajdonosi döntéstől a törlésig – és azt is, mikor fordulhat át az eljárás felszámolásba.
A végelszámolás nem menekülőút, hanem a fizetőképes cégek rendezett búcsúja: lezárja az ügyeiket, rendezi a tartozásokat, majd törli a vállalkozást a cégjegyzékből. De egy rosszul előkészített folyamat könnyen felszámolásba fordulhat.
