Rövid válasz: mit kérhet a felszámoló az ügyvezetőtől?

A felszámoló a felszámolás alatt kérheti az ügyvezetőtől a cég iratait, könyvelési anyagait, szerződéseit, számláit, banki bizonylatait, vagyonleltárát, vevő-szállító analitikáit, bér- és munkaügyi dokumentumait, folyamatban lévő ügyeinek listáját, valamint a cég felszámolás előtti tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást. Az ügyvezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több lényeges számviteli és iratátadási kötelezettséget kell teljesítenie, és köteles elősegíteni a felszámoló tevékenységét.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?

Amikor a felszámoló belép a cég életébe, az ügyvezető gyakran bizonytalan.



Ezek nagyon fontos kérdések.

A felszámolóval való együttműködés nem formalitás. Nem egy udvariassági kör. Nem olyan adminisztratív teendő, amit majd „valamikor” el lehet intézni.

Ha az ügyvezető nem tudja, mit kell átadnia, nem dokumentálja az együttműködést, vagy késve reagál a felszámoló megkereséseire, az később komoly kockázatot jelenthet.

A felszámolás alatt a cég irányításának logikája megváltozik. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg, és a céget „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni.

Az ügyvezető mozgástere beszűkül, de a feladatai nem szűnnek meg.

1. Ki a felszámoló, és mi a szerepe?

A felszámoló az a kijelölt szereplő, aki a felszámolási eljárásban átveszi a cég vagyonával kapcsolatos lényegi döntéseket, feltárja a cég vagyoni helyzetét, kezeli a hitelezői igényeket, gondoskodik az iratok, vagyontárgyak és követelések kezeléséről, valamint a felszámolási eljárás lefolytatásáról.

A törvény szerint a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás költségeit és ütemtervét, valamint külön nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felszámoló meg akarja érteni:

• milyen vagyona van a cégnek,
• hol találhatók az eszközök,
• kik tartoznak a cégnek,
• kinek tartozik a cég,
• milyen szerződések vannak folyamatban,
• milyen hitelezői igények várhatók,
• milyen munkavállalói kötelezettségek állnak fenn,
• milyen peres, végrehajtási vagy hatósági ügyek vannak,
• történt-e olyan vagyonmozgás, amelyet vizsgálni kell.

A felszámoló nem „külső érdeklődő”. A felszámolási eljárásban jogszabályi feladatot lát el.

2. Mit várhat el a felszámoló az ügyvezetőtől?

A felszámoló elsősorban együttműködést, gyors reakciót, pontos adatokat és dokumentált átadást várhat el.

Az ügyvezetőnek nem elég azt mondania, hogy „a könyvelőnél van minden” vagy „majd összeszedjük”. A felszámoló számára olyan adatokat és iratokat kell biztosítani, amelyek alapján megállapítható a cég valós vagyoni, pénzügyi, szerződéses és hitelezői helyzete.

A vezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, illetve azokat 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Ezen felül iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek három területen kell helytállnia:

• 1. Iratátadásban
• Át kell adni a cég iratait, szerződéseit, könyvelését, analitikáit és egyéb dokumentumait.
• 2. Vagyonátadásban
• Be kell mutatni és leltár szerint át kell adni a cég vagyonát, eszközeit, készleteit, követeléseit és vagyoni jogait.
• 3. Tájékoztatásban
• El kell mondani, milyen ügyek vannak folyamatban, milyen szerződések élnek, milyen viták vannak, hol vannak az eszközök, és milyen kockázatok ismertek.

3. Milyen iratokat kérhet a felszámoló?

A felszámoló iratbekérése széles körű lehet. Ez nem túlkapás, hanem a felszámolási eljárás természetes része.

Társasági iratok
A felszámoló kérheti például:

• alapító okiratot,
• társasági szerződést,
• cégkivonatot,
• taggyűlési vagy alapítói határozatokat,
• tulajdonosi döntéseket,
• ügyvezetői nyilatkozatokat,
• meghatalmazásokat,
• belső szabályzatokat.

Ezekből látható, hogyan működött a cég, kik hoztak döntéseket, és milyen tulajdonosi vagy vezetői intézkedések történtek.

Könyvelési és számviteli iratok
A felszámoló kérheti:

• főkönyvi kivonatokat,
• naplófőkönyvet,
• vevő-szállító analitikát,
• pénztárjelentéseket,
• bankszámlakivonatokat,
• tárgyi eszköz nyilvántartást,
• készletnyilvántartást,
• adóbevallásokat,
• éves beszámolókat,
• tevékenységet lezáró mérleget,
• záróleltárt,
• zárómérleget,
• könyvelési kartonokat,
• tagi kölcsön nyilvántartást,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat.

Ez azért fontos, mert a felszámoló a cég vagyoni helyzetét csak rendezett könyvelési adatok alapján tudja feltárni. Ha a könyvelés hiányos vagy ellentmondásos, az nemcsak a felszámoló munkáját nehezíti, hanem az ügyvezető helyzetét is kockázatosabbá teheti.

Szerződések és üzleti dokumentumok
A felszámoló kérheti:

• vevői szerződéseket,
• szállítói szerződéseket,
• bérleti szerződéseket,
• lízingszerződéseket,
• hitelszerződéseket,
• kölcsönszerződéseket,
• biztosítéki szerződéseket,
• engedményezési megállapodásokat,
• megrendeléseket,
• teljesítési igazolásokat,
• szállítóleveleket,
• garanciális vagy jótállási dokumentumokat,
• folyamatban lévő projektek dokumentumait.

A felszámoló jogosult lehet az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy bizonyos esetekben a szerződéstől elállni. Ezért különösen fontos, hogy az ügyvezető pontos listát adjon a fennálló szerződésekről.

Banki és pénzügyi iratok
A felszámoló kérheti:

• bankszámlakivonatokat,
• banki szerződéseket,
• hitelkeret-megállapodásokat,
• folyószámlahitel dokumentumokat,
• bankgaranciákat,
• zálogszerződéseket,
• biztosítéki dokumentumokat,
• banki levelezést,
• átutalási bizonylatokat,
• pénztárbizonylatokat.

Felszámoláskor különösen érzékeny kérdés lehet a bankszámlán lévő pénz, a készpénzállomány, a pénztárhiány, a tagi kölcsön és az elmúlt időszak kifizetéseinek indokoltsága.

Munkaügyi és bériratok
A felszámoló kérheti:

• munkaszerződéseket,
• munkaköri leírásokat,
• bérkartonokat,
• jelenléti íveket,
• szabadságnyilvántartásokat,
• felmondási iratokat,
• végkielégítési adatokat,
• bérszámfejtési dokumentumokat,
• járulékbevallásokat,
• munkavállalói követeléslistát,
• munkáltatói igazolásokhoz szükséges adatokat.

A munkabér és egyes bérjellegű juttatások felszámolási költségként is jelentősek lehetnek, ezért a munkaügyi iratanyag rendezése kiemelt kérdés.

Peres, végrehajtási és hatósági ügyek iratai
A felszámoló kérheti:

• folyamatban lévő perek iratait,
• fizetési meghagyásos ügyeket,
• végrehajtási iratokat,
• NAV-iratokat,
• önkormányzati adóhatósági iratokat,
• munkaügyi hatósági iratokat,
• fogyasztóvédelmi ügyeket,
• környezetvédelmi hatósági iratokat,
• rendőrségi vagy büntetőeljárási iratokat, ha ilyen érintettség van.

Az ügyvezetőnek tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

4. Mit kérhet a felszámoló a cég vagyonával kapcsolatban?

A felszámoló nemcsak iratokat kérhet, hanem a cég vagyonának tényleges feltárását és átadását is.

Vagyonelemek, amelyeket fel kell tárni

Ilyenek lehetnek:

• bankszámlapénz,
• pénztár,
• készletek,
• áruk,
• alapanyagok,
• gépek,
• berendezések,
• járművek,
• ingatlanok,
• követelések,
• üzletrészek,
• immateriális javak,
• licencek,
• domainnevek,
• szoftverek,
• szerződéses jogok,
• biztosítékok,
• peres követelések.

A felszámoló feladata a cég vagyoni helyzetének felmérése, a követelések kezelése, valamint a felszámolás végrehajtásához szükséges ütemterv elkészítése.

Mit kell megadnia az ügyvezetőnek?

Az ügyvezetőnek pontosan meg kell tudnia mondani:

• hol vannak az eszközök,
• ki használja azokat,
• milyen állapotban vannak,
• van-e rajtuk zálogjog vagy más biztosíték,
• vannak-e bérbe adott vagy kölcsönadott eszközök,
• van-e harmadik félnél lévő vagyontárgy,
• van-e eltérés a nyilvántartás és a valóság között,
• vannak-e be nem hajtott követelések,
• mely követelések vitatottak vagy behajthatatlanok.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak könyv szerinti eszközlistát ad, de nem tudja megmondani, hol vannak ténylegesen a vagyontárgyak.

Ez különösen veszélyes lehet járművek, készlet, gépek, nagy értékű eszközök, pénztár és kapcsolt vállalkozásnál lévő vagyontárgyak esetén.

5. Mit kérhet a felszámoló a szerződésekről?

A felszámolónak tudnia kell, milyen szerződések terhelik vagy jogosítják a céget.

Ezért kérhet:

• aktív vevői szerződéslistát,
• aktív szállítói szerződéslistát,
• bérleti szerződéseket,
• lízingeket,
• szolgáltatási szerződéseket,
• hosszú távú keretszerződéseket,
• hitel- és kölcsönszerződéseket,
• biztosítéki megállapodásokat,
• garanciális kötelezettségeket,
• folyamatban lévő teljesítések listáját,
• felmondott, de még vitás szerződéseket,
• kapcsolt vállalkozási szerződéseket.

A felszámolónak azért kell ezeket látnia, mert dönthet arról, hogy egyes szerződéseket fenntart, felmond, megszüntet, vagy az azokból eredő követeléseket érvényesíti.

Ügyvezetői feladat

Az ügyvezetőnek minden szerződésnél célszerű megjelölni:

• szerződő fél nevét,
• szerződés tárgyát,
• kezdő időpontot,
• határozott vagy határozatlan időtartamot,
• fizetési feltételeket,
• fennálló tartozást vagy követelést,
• vitás pontokat,
• biztosítékokat,
• felmondási feltételeket,
• teljesítés állapotát.

Tipikus hiba

Az ügyvezető nem jelzi, hogy egy szerződés még folyamatban van, vagy azt gondolja, hogy „már úgysem fontos”.

Felszámolás alatt minden aktív, vitás vagy vagyoni hatású szerződés fontos lehet.

6. Mit kérhet a felszámoló a folyamatban lévő ügyekről?

A felszámoló kérheti a folyamatban lévő ügyek részletes bemutatását.

Ilyenek lehetnek:

• bírósági perek,
• fizetési meghagyások,
• végrehajtási ügyek,
• NAV-eljárások,
• munkaügyi viták,
• vevői reklamációk,
• szállítói viták,
• biztosítási ügyek,
• garanciális ügyek,
• támogatási elszámolások,
• pályázati kötelezettségek,
• hatósági engedélyek,
• környezetvédelmi ügyek,
• folyamatban lévő szerződéses teljesítések.

A vezetőnek a felszámoló kérésére a felszámolás előtti tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatást meg kell adnia, és a felszámoló tevékenységét elő kell segítenie.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ügyvezetőnek nem elég azt mondania, hogy „van néhány ügyvédnél lévő ügy”.

Pontos listát kell készíteni:

• ügy megnevezése,
• érintett fél,
• ügyvéd neve,
• ügyszám,
• követelés összege,
• eljárás állása,
• határidők,
• következő lépés,
• várható kockázat,
• kapcsolódó iratok.

Tipikus hiba

A folyamatban lévő ügyeket az ügyvezető nem adja át pontosan, ezért a felszámoló későn értesül perekről, határidőkről vagy behajtható követelésekről.

Ez a cég és a hitelezők szempontjából is kárt okozhat.

7. Mit jelent az együttműködési kötelezettség?

Az együttműködési kötelezettség nem azt jelenti, hogy az ügyvezető néha válaszol egy e-mailre.

A gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető:

• átveszi a felszámoló megkereséseit,
• határidőben válaszol,
• pontos adatot ad,
• nem hallgat el iratot vagy vagyontárgyat,
• nem ad valótlan információt,
• segíti a vagyon feltárását,
• hozzáférést biztosít az iratokhoz,
• megadja az elektronikus hozzáféréseket,
• jelzi, ha valamely irat hiányzik,
• dokumentálja az átadást,
• tájékoztatást ad a felszámolás előtti tevékenységről.

Ha az ügyvezető nem teljesíti a 31. § szerinti kötelezettségeit, késedelmesen teljesít, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, a bíróság pénzbírsággal sújthatja; a bírság mértéke a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-áig, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 millió forintig terjedhet.

Tipikus hiba

Az ügyvezető úgy gondolja, hogy ha már nincs vezetői jogköre a cég vagyonában, akkor nem is kell aktívan részt vennie.

Ez tévedés.

A döntési jogkör beszűkül, de az együttműködési kötelezettség megmarad.

8. Mi történik, ha az ügyvezető nem adja át szabályosan az iratokat?

Az iratátadás hiánya nemcsak adminisztratív probléma.

Ha a felszámoló nem kapja meg a szükséges iratokat, nehezebben tudja feltárni:

• a cég vagyonát,
• a hitelezői igényeket,
• a követeléseket,
• a szerződéseket,
• a vitás ügyeket,
• az esetleges vagyonmozgásokat,
• a felelősségi kockázatokat.

A Kúria egyik döntése szerint, ha az adós vezető tisztségviselője nem adja át szabályosan az iratokat, de a felszámoló tudomást szerez az adós vagyonáról, a felszámolónak joga lehet nyitó leltárt és annak alapján nyitó mérleget készíteni, hogy a felszámolás során történtekről el tudjon számolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvezető iratátadási kötelezettsége jelentéktelenné válna.

Mit jelent ez az ügyvezetőnek?

Ha az iratátadás hiányos, attól a felszámolás még haladhat tovább, de az ügyvezető rosszabb helyzetbe kerülhet.

Később nehezebb lesz bizonyítani:

• mit adott át,
• mit nem adott át,
• miért hiányzott egy irat,
• hol volt egy vagyontárgy,
• mi történt egy pénzmozgással,
• miért nem volt teljes a könyvelés.

Ezért minden átadást írásban, jegyzékkel kell dokumentálni.

9. Hogyan kell jól átadni az iratokat?

A jó iratátadás nem kapkodás, hanem strukturált folyamat.

Jó átadási gyakorlat

Az ügyvezető készítsen átadási jegyzéket, amely tartalmazza:

• az irat megnevezését,
• az irat időszakát,
• a dokumentum formátumát,
• darabszámot vagy fájllistát,
• átadás dátumát,
• átadás módját,
• átvevő személyét,
• hiányzó iratok listáját,
• hiány okának magyarázatát,
• elektronikus hozzáférések listáját,
• átadott adathordozók megnevezését.

Elektronikus iratoknál különösen fontos:

• e-mail fiókok,
• számlázóprogram hozzáférés,
• könyvelőprogram hozzáférés,
• banki exportok,
• felhőalapú tárhelyek,
• webshop adminfelület,
• CRM rendszer,
• ERP rendszer,
• munkaügyi szoftver,
• dokumentumtár,
• domain- és tárhelyhozzáférések.

Tipikus hiba

Az ügyvezető átküld néhány fájlt e-mailben, majd később azt mondja: „mi mindent átadtunk”.

Ez bizonyítási szempontból gyenge. Felszámolás alatt pontos átadási nyomra van szükség.

10. Mit nem tehet már az ügyvezető?

A felszámoló belépése után az ügyvezetőnek különösen figyelnie kell arra, hogy ne hozzon olyan döntéseket, amelyek már a felszámoló jogkörébe tartoznak.

Kockázatos lehet például:

• bankszámláról önálló utalást indítani,
• készpénzt felvenni,
• céges eszközt átadni,
• készletet értékesíteni,
• kiválasztott hitelezőt kifizetni,
• kapcsolt vállalkozás tartozását rendezni,
• tagi kölcsönt visszafizetni,
• szerződést módosítani vagy felmondani a felszámoló nélkül,
• követelést engedményezni,
• vagyonelemet piaci ár alatt eladni,
• elektronikus hozzáféréseket eltitkolni vagy megszüntetni.

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg.

Tipikus hiba

Az ügyvezető „még gyorsan” lezár egy ügyletet, mert úgy gondolja, ezzel jót tesz a cégnek.

Felszámolás alatt nem az számít, hogy az ügyvezető mit tart praktikusnak, hanem az, hogy mire van jogköre, és mit enged a felszámolási rend.

11. Milyen kérdésekre készüljön fel az ügyvezető?

A felszámoló tipikusan ilyen kérdéseket tehet fel:

• Hol vannak a cég iratai?
• Ki a könyvelő?
• Hol van a könyvelési adatállomány?
• Van-e naprakész főkönyv?
• Kik a hitelezők?
• Kik tartoznak a cégnek?
• Van-e per vagy végrehajtás?
• Hol vannak a céges eszközök?
• Van-e készlet?
• Van-e pénztár?
• Van-e tagi kölcsön?
• Volt-e kapcsolt vállalkozási kifizetés?
• Milyen szerződések vannak folyamatban?
• Van-e munkavállaló?
• Van-e bértartozás?
• Történt-e vagyonátadás a felszámolás előtti időszakban?
• Van-e környezeti teher vagy hatósági ügy?

Az ügyvezető akkor jár el a legbiztonságosabban, ha nem emlékezetből, hanem iratokkal alátámasztva válaszol.

12. Miért veszélyes a hiányos válasz?

A hiányos válasz gyakran rosszabb, mint az őszintén jelzett hiány.

Nem az a jó megoldás, hogy az ügyvezető eltitkolja, ha valamelyik irat nincs meg. Sokkal biztonságosabb, ha írásban jelzi:

• melyik irat hiányzik,
• miért hiányzik,
• kinél lehet,
• mikor próbálja beszerezni,
• milyen alternatív dokumentum áll rendelkezésre,
• milyen könyvelési vagy banki adat pótolhatja.

Példa jó megfogalmazásra

„A 2024. évi X szerződés eredeti példánya jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A szerződés másolata a könyvelési dokumentumok között megtalálható, továbbá a szerződés teljesítését az alábbi számlák és banki bizonylatok igazolják. Az eredeti példány felkutatása folyamatban van.”

Ez sokkal jobb, mint a hallgatás.

13. Tipikus hibák a felszámolóval való együttműködés során

• 1. Az ügyvezető későn válaszol
• A felszámoló megkereséseire gyorsan kell reagálni. A késedelmes válasz együttműködési problémaként értékelhető.
• 2. Nincs átadási jegyzék
• Iratot átadni csak bizonyítható módon érdemes.
• 3. A könyvelőre hárítanak mindent
• A könyvelő fontos, de az ügyvezető felelőssége nem szűnik meg.
• 4. Hiányos a vagyonlista
• Ha nem világos, hol vannak az eszközök, járművek, készletek vagy követelések, az komoly kockázat.
• 5. Nem jelzik a vitás szerződéseket
• A felszámolónak tudnia kell, mely szerződések élnek, melyek vitásak, és hol várható követelés vagy kötelezettség.
• 6. Nem adják át az elektronikus hozzáféréseket
• A modern cégek iratanyaga sokszor nem papíron, hanem szoftverekben, tárhelyeken és e-mail fiókokban van.
• 7. Eltitkolják a kapcsolt vállalkozási ügyeket
• Kapcsolt céges kifizetések, tagi kölcsönök és tulajdonosi ügyletek felszámolás alatt különösen érzékenyek.
• 8. Az ügyvezető eltűnik
• A passzivitás nem védekezés. A dokumentált együttműködés sokkal jobb stratégia.

14. Ellenőrzőlista: mit készítsen elő az ügyvezető?

• 1. Felszámolást elrendelő végzés és közzétételi adatok
• 2. Felszámoló és felszámolóbiztos elérhetősége
• 3. Cégiratok és tulajdonosi döntések
• 4. Teljes könyvelési anyag
• 5. Főkönyvi kivonat
• 6. Vevő-szállító analitika
• 7. NAV-folyószámla
• 8. Bankszámlakivonatok
• 9. Pénztárjelentések
• 10. Tagi kölcsön dokumentáció
• 11. Tárgyi eszköz lista
• 12. Készletlista
• 13. Vagyontárgyak helyének listája
• 14. Szerződéslista
• 15. Folyamatban lévő ügyek listája
• 16. Peres és végrehajtási ügyek iratai
• 17. Munkaügyi és bériratok
• 18. Munkavállalói tartozáslista
• 19. Elektronikus hozzáférések listája
• 20. Hiányzó iratok jegyzéke
• 21. Átadási jegyzék
• 22. Kapcsolt vállalkozási ügyletek listája
• 23. Felszámolóval folytatott kommunikáció nyilvántartása

15. Mit tegyen az ügyvezető az első felszámolói megkeresés után?

• 1. Ne halogassa a választ
• Azonnal mentse le a megkeresést, és vezesse fel a határidőket.
• 2. Vonja be a könyvelőt
• A könyvelési anyag nélkül az iratátadás nem lesz teljes.
• 3. Készítsen iratlistát
• Ne egyesével, rendszertelenül küldje az anyagokat.
• 4. Készítsen vagyonlistát
• Legyen világos, hol van minden céges eszköz.
• 5. Jelölje a hiányokat
• A hiányzó iratokat ne rejtse el, hanem dokumentáltan jelezze.
• 6. Ne mozgasson vagyont
• A vagyoni döntések már a felszámoló hatáskörébe tartozhatnak.
• 7. Kérjen szakértői segítséget
• Különösen akkor, ha tagi kölcsön, pénztárhiány, kapcsolt vállalkozási kifizetés, hiányos könyvelés vagy vitás hitelezői követelés van.

Gyakori kérdések

Mit kérhet a felszámoló az ügyvezetőtől?

A felszámoló kérhet könyvelési iratokat, szerződéseket, számlákat, banki dokumentumokat, vagyonleltárt, hitelezői és követeléslistát, munkaügyi iratokat, folyamatban lévő ügyek listáját, valamint tájékoztatást a cég felszámolás előtti tevékenységéről. Az ügyvezető köteles a felszámoló tevékenységét elősegíteni.

Kötelező együttműködni a felszámolóval?

Igen. Az ügyvezetőnek együtt kell működnie a felszámolóval, át kell adnia az iratokat, a vagyont leltár szerint, és tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről. A kötelezettség elmulasztása bírságolási kockázatot jelenthet.

Mennyi idő van az iratok átadására?

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell átadni többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget és az adóbevallást, valamint iratjegyzéket kell készíteni, és át kell adni az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint.

Mit tegyen az ügyvezető, ha valamelyik irat hiányzik?

A hiányt írásban jelezni kell a felszámolónak. Érdemes megjelölni, melyik irat hiányzik, miért nem áll rendelkezésre, hol lehet fellelhető, és milyen más dokumentumokkal pótolható részben az információ.

Elég, ha a könyvelő átadja az anyagokat?

Nem feltétlenül. A könyvelő fontos szereplő, de az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége nem szűnik meg. Az ügyvezetőnek ellenőriznie kell, hogy az átadás teljes, dokumentált és határidőben megtörtént-e.

Mit nem tehet már az ügyvezető felszámolás alatt?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg, ezért az ügyvezető nem rendelkezhet önállóan a cég vagyonáról, pénzéről, eszközeiről vagy vagyoni jogairól.

Összegzés

Amikor a felszámoló belép a cég életébe, az ügyvezető szerepe megváltozik.

• Már nem ő irányítja szabadon a cég vagyonát.
• Nem dönthet önállóan a pénzről, eszközökről, hitelezői kifizetésekről vagy szerződések vagyoni hatású kezeléséről.

De ez nem jelenti azt, hogy nincs feladata.

Sőt, ilyenkor különösen fontos, hogy az ügyvezető:

• határidőben reagáljon,
• átadja az iratokat,
• rendezze a könyvelési anyagot,
• leltár szerint átadja a vagyont,
• bemutassa a szerződéseket,
• tájékoztasson a folyamatban lévő ügyekről,
• jelezze a hiányokat,
• dokumentálja az átadást,
• együttműködjön a felszámolóval.

A felszámolóval való együttműködés nem formalitás.

Ez az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi eszköze felszámolás alatt.

• Aki pontosan tudja, mit kell átadnia, kevesebbet hibázik.
• Aki dokumentálja az együttműködést, védhetőbb helyzetbe kerülhet.
• Aki eltűnik, halogat vagy hiányosan ad át iratokat, komoly kockázatot vállal.

CTA blokk

Megkereste a felszámoló? Ne kapkodva válaszoljon, hanem rendszerezett átadással.

Ha a felszámoló iratokat, könyvelési anyagot, szerződéslistát, vagyonleltárt vagy folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást kér, fontos, hogy az ügyvezető pontosan tudja, mit kell átadnia, milyen határidőben, és hogyan kell dokumentálni az együttműködést.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mit kérhet jogszerűen a felszámoló,
• milyen iratokat kell összegyűjteni,
• hogyan kell elkészíteni az átadási jegyzéket,
• milyen könyvelési dokumentumokra lesz szükség,
• hogyan kell bemutatni a cég vagyonát,
• hogyan kell kezelni a hiányzó iratokat,
• milyen szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket kell feltárni,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel.

Ne akkor derüljön ki a hiány, amikor a felszámoló már számon kéri.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat, a szerződéslistát vagy az iratátadással kapcsolatos kérdéseket, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

Egy jól előkészített, dokumentált iratátadás sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy későbbi felelősségi vita.

• Felszámoló
• Iratátadás
• Könyvelés
• Ügyvezetői együttműködés
• Vagyonleltár