Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Jogi és számviteli szakértők felszámolási ügyekben
Felszámolás csak 200 ezer felett? Ekkor léphet a hitelező
2026. 05. 16.
A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem alsó összeghatára: mikor és hogyan léphet a hitelező?
Bevezetés
A felszámolási eljárás nem egyszerű követelésbehajtási eszköz, hanem a fizetésképtelenség rendezésére szolgáló eljárás. A jogalkotó ennek megfelelően korlátokat és előfeltételeket állít fel annak érdekében, hogy a hitelezők ne éljenek vissza ezzel az eszközzel.
Ilyen kulcsfontosságú korlát az alsó összeghatár: bizonyos esetekben csak akkor kérhető egy adós felszámolása, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül) meghaladja a 200 000 forintot.
Jogszabályi háttér és a fizetésképtelenség tipikus esetei
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (röviden: Cstv.) rögzíti, mikor tekinthető az adós fizetésképtelennek. A bíróság többek között az alábbi helyzetekben állapíthatja meg a fizetésképtelenséget:
- Szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozás: az adós a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem fizetett és nem vitatta a tartozást, és a hitelező ezt követő írásbeli fizetési felszólítására sem teljesített.
- Jogerős bírósági határozat vagy fizetési meghagyás: az adós a jogerős döntésben megállapított határidőn belül nem fizetett.
- Egyéb, a Cstv.-ben nevesített esetek: például eredménytelen végrehajtás.
Az alsó összeghatár: 200 000 forint (mit jelent pontosan?)
- Mikor kell elérnie a 200 000 forintot? A fenti két tipikus esetben (nem vitatott/elismert szerződéses tartozás + külön hitelezői felszólítás; illetve jogerős ítélet/fizetési meghagyás be nem tartása) a hitelező felszámolási kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a követelés összege meghaladja a 200 000 forintot.
- Mi számít bele az összegbe? Csak a tőketartozás (a „főkövetelés”). Nem számítható bele a késedelmi kamat, a kötbér, a behajtási költségátalány (40 euró), egyéb járulékok, illetve eljárási költségek.
- Összesítés több számlából: A hitelező az ugyanazzal az adóssal szemben fennálló, esedékes tőketartozásait összeadhatja, és ha ezek együtt meghaladják a 200 000 forintot, a küszöb teljesülhet. Nem feltétlenül kell egyetlen szerződésből származnia a teljes összegnek, de a „nem vitatott vagy elismert” feltételt minden érintett követelésnél vizsgálni kell.
- Több hitelező együttes kérelme: A küszöb egy hitelező egy adós felé fennálló követelésére értendő. Ha több hitelező külön-külön 200 000 forint alatti igénnyel rendelkezik, ezek összesítése rendszerint nem elegendő a határ eléréséhez; mindegyiküknek önállóan kell megfelelnie a feltételeknek, vagy más, küszöbhöz nem kötött fizetésképtelenségi okra kell hivatkozniuk.
- Devizás követelés: Devizában fennálló követelésnél a bíróság forintban vizsgálja a küszöb teljesülését; célszerű a kérelemben megjelölni a választott (pl. az MNB) árfolyamot és a forintellenértéket a benyújtás napján.
A jogerős ítélet/fizetési meghagyás esete
- Ha a követelésről jogerős bírósági határozat vagy jogerős fizetési meghagyás rendelkezik, és az adós a megállapított határidőn belül nem teljesít, a felszámolási kérelem előterjeszthető, feltéve, hogy a tőketartozás meghaladja a 200 000 forintot.
- Ebben az esetben külön hitelezői felszólítás nem szükséges, de a küszöb ugyanúgy irányadó.
Ezek nem számíthatók be a 200 000 forintos minimumba.
Gyakori hiba, hogy a hitelező kamattal együtt „éri el” a küszöböt; ezt a bíróság el fogja utasítani.
Gyakorlati példahelyzetek
- 1. példa: A tőketartozás 195 000 Ft, a késedelmi kamat 30 000 Ft. Nem nyújtható be kérelem a fenti ágakban, mert a tőke nem éri el a 200 000 Ft-ot.
- 2. példa: Három, egyenként 90 000 Ft-os, esedékes és nem vitatott számla van ugyanannál az adósnál. A tőketartozások összeadhatók (270 000 Ft), így a küszöb teljesül, ha a 20 nap letelt és volt igazolt írásbeli felszólítás.
- 3. példa: A tőketartozás 210 000 Ft, de az adós a 15. napon részletesen vitatta a teljesítést (minőségi kifogás, dokumentumokkal). A nem vitatott tartozás feltétele nem áll fenn; felszámolási kérelem helyett peres eljárás vagy fizetési meghagyás kezdeményezése indokolt.
- 4. példa: Jogerős fizetési meghagyás 230 000 Ft tőkéről, az adós nem fizetett. A küszöb teljesül, kérhető a felszámolás.
Fontos különbségek és jó gyakorlat
- A felszámolás nem behajtási eszköz: Ha a követelés vitatott, a megfelelő út a fizetési meghagyás vagy per. A felszámolási eljárás kezdeményezésének „nyomásgyakorlásra” történő használata visszaélésnek minősülhet, költség- és kártérítési következményekkel.
- Kommunikáció és bizonyíthatóság: A hitelezői felszólítást mindig úgy küldje, hogy a kézbesítés/átvétel dokumentálható legyen. Ügyeljen a címhely és cégadatok pontosságára.
- Számítások átláthatósága: A kérelmet úgy készítse elő, hogy világosan elkülönítse a tőkét a járulékoktól, és egyértelmű legyen, miként haladja meg a tőke a 200 000 Ft-ot.
Összegzés
- A 200 000 forintos alsó összeghatár kulcsszűrő a felszámolási kérelmeknél, ha a hitelező a „nem vitatott vagy elismert” szerződéses tartozásra (20 nap + írásbeli felszólítás) vagy a jogerős ítélet/fizetési meghagyás be nem tartására hivatkozik.
- A küszöb kizárólag a tőketartozásra vonatkozik; kamat és egyéb járulék nem számítható bele.
- A sikeres kérelem feltétele a gondos előkészítés: a vita hiányának vagy jogerős címnek igazolása, a felszólítás és kézbesítése, valamint a 200 000 Ft feletti tőketartozás egyértelmű bemutatása.
- Kétség esetén célszerű jogi szakemberrel egyeztetni, mert a nem megfelelően megválasztott eljárás vagy hiányos kérelem elutasításhoz és felesleges költségekhez vezethet.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
A felszámolási eljárás egyik kulcskérdése, hogy a gazdálkodó szervezet vezetése miként járt el akkor, amikor a társaság működését már a fizetésképtelenség kockázata határozta meg. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a hitelező – vagy az adós nevében az eljáró felszámoló – pert indítson a felszámolás alatt, és kérje annak megállapítását: a társaság vezetői a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeinek megfelelően látták el feladataikat. Ha ennek következtében a társaság vagyona csökkent, vagy emiatt a hitelezők követeléseinek teljes kielégítése más okból meghiúsulhat, a bíróság felelősséget állapíthat meg és szankciót alkalmazhat.
Elveszett a felszámolás útvesztőjében? Néhány kulcsirat és határidő alapján gyorsan beazonosítható, hol tart az eljárás – és ami még fontosabb: mi a következő helyes lépés.
A felszámolás nem új bajokat hoz, hanem könyörtelenül láthatóvá teszi a régieket: hiányos könyvelést, eltűnt pénztárat, rendezetlen tagi kölcsönt és elmaradt bevallásokat. Ami addig „kezelhetőnek” tűnt, ilyenkor akár az ügyvezető személyes kockázatává is válhat.
Ha felszámoló keresi meg a cégét, egy elhamarkodott válasz később súlyos jogi és anyagi kockázatot okozhat. Reagáljon gyorsan, de csak könyvelővel és szükség esetén jogásszal egyeztetett, dokumentumokkal alátámasztott módon.
A felszámolás első 30 napja nem formaság, hanem az ügyvezető legkritikusabb vizsgája: ennyi idő alatt kell átadni az iratokat, a vagyont, a mérlegeket és az adóbevallásokat is. Aki késik vagy kapkod, már az eljárás elején súlyos bírság- és felelősségi kockázatot vállal.
Felszámolás alatt az ügyvezetőnek nincs ideje pánikra: a határidők, az iratátadás és a vagyon pontos feltárása azonnali feladat. Egyetlen elmulasztott lépés is komoly bírságot vagy felelősségi kockázatot hozhat.
A felszámolás vége nem puszta cégjegyzékből való törlés: a zárómérleg, a vagyonfelosztás és a hitelezői kifogások még az utolsó pillanatban is komoly kockázatokat hozhatnak. A cég megszűnhet, de a rendezetlen iratok, vitás vagyonmozgások és korábbi ügyvezetői döntések árnyéka könnyen tovább élhet.
Felszámolás alatt sem zárul be minden ajtó: a cég még köthet egyezséget a hitelezőkkel, de csak szűk határidőn belül, komoly előkészítéssel és bírósági jóváhagyással. Aki ilyenkor még mentené a mozgásterét, annak nem ígéretekre, hanem pontos számokra, finanszírozási tervre és hitelezői támogatásra lesz szüksége.
A felszámolás nem egy fix határidős folyamat: egy rendezett, kevés vagyonnal rendelkező cég ügye gyorsan zárulhat, míg hiányos iratok, vitatott követelések vagy peres ügyek esetén az eljárás akár évekig is elhúzódhat. A kulcs sokszor az, mennyire átlátható a cég vagyona, könyvelése és dokumentációja.
Felszámolás alatt nem a tartozás összege az egyetlen veszély: egy elmulasztott határidő, hiányos iratátadás vagy rossz pénzmozgás akár személyesen is sokba kerülhet az ügyvezetőnek. Mutatjuk azt a 7 tipikus hibát, amely bírsághoz, felelősségi vitákhoz és komoly kockázatokhoz vezethet.
Felszámolásnál nem a telefonok és különalkuk döntenek: a hitelezőknek főszabály szerint 40 napjuk van igényük bejelentésére, 180 nap után pedig végleg eleshetnek a lehetőségtől. Az ügyvezető számára a kulcs a pontos, dokumentált hitelezői lista – enélkül könnyen súlyos viták és kockázatok jöhetnek.
A felszámolásban az ügyvezető nem akkor veszti el a kontrollt, amikor megérkezik a rossz hír, hanem a jogerős végzés közzétételének napján: ettől kezdve a vagyonról már főszabály szerint a felszámoló dönt. A csapda az, hogy miközben a döntési jogkör beszűkül, az ügyvezető felelőssége és együttműködési kötelezettsége nagyon is megmarad.
Felszámoláskor nem elég annyit mondani, hogy „a könyvelőnél van minden”: az ügyvezetőnek 30 napon belül tételesen és bizonyíthatóan kell átadnia a cég teljes iratanyagát. A rendezetlen dokumentáció nemcsak a felszámolást nehezíti meg, hanem komoly bírság- és felelősségi kockázatot is hozhat.
A felszámolási eljárás megindítása előtt a hitelező kulcsfontosságú lépése az adós írásbeli, jogszabályi követelményeknek megfelelő felszólítása. Ez nem puszta formaság: a bíróság az adós fizetésképtelenségét – többek között – akkor állapíthatja meg, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési határidőt követő 20 napon belül sem fizette meg vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesített. Az alábbi útmutató a jogi háttér rövid áttekintése mellett lépésről lépésre bemutatja, hogyan kell egy ilyen felszólítást elkészíteni és kézbesíteni.
A bíróság fizetésképtelenséget állapíthat meg, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert követelést a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem fizeti meg vagy nem vitatja érdemben, és a későbbi hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesít.
