Rövid válasz: hogyan zárul le a felszámolás?

A felszámolás végén a felszámoló elkészíti a felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, a záró adóbevallást, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot, majd ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak. A bíróság a záró dokumentumok alapján dönt a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről, a felszámolási eljárás befejezéséről és a cég megszüntetéséről.

Miért fontos érteni a felszámolás végét?

A felszámolás vége sok ügyvezető számára úgy tűnik, mint egy távoli, ködös pont.

• „Majd a felszámoló lezárja.”
• „Majd egyszer törlik a céget.”
• „Már úgysem működik a társaság.”
• „Ha nincs vagyon, nincs több teendő.”

Ez veszélyes leegyszerűsítés.
A felszámolás vége nem csak annyit jelent, hogy a cég egyszer eltűnik a cégjegyzékből. A lezárás előtt a felszámolónak el kell számolnia a vagyonnal, a hitelezői igényekkel, a költségekkel, a bevételekkel, a megmaradt vagyonnal, a be nem hajtott követelésekkel és a ki nem egyenlített tartozásokkal.
A fő üzenet:
A felszámolás végén a cég jogutód nélkül megszűnhet, de addig számos jogi, számviteli és felelősségi kérdést kell rendezni.

1. Mikor jut el a felszámolás a lezárási szakaszba?

A felszámolás akkor közelít a lezáráshoz, amikor a felszámoló már feltárta a cég vagyonát, kezelte a hitelezői igényeket, behajtotta vagy megkísérelte behajtani a követeléseket, értékesítette a vagyont, és el tud számolni azzal, hogy milyen vagyon maradt, milyen költségek merültek fel, valamint milyen hitelezői igények elégíthetők ki.
A felszámoló a felszámolás során behajtja az adós követeléseit, érvényesíti az igényeit, értékesíti a vagyonát, és köteles gondoskodni a vagyon megóvásáról és megőrzéséről.
A lezárási szakasz általában akkor jön el, ha:

• a cég vagyona feltárásra került,
• az értékesíthető vagyon értékesítése megtörtént vagy lezárhatóvá vált,
• a hitelezői igényeket nyilvántartásba vették,
• a vitatott követelések sorsa tisztázódott vagy kezelhetővé vált,
• a be nem hajtott követelések jogi sorsa rendezhető,
• a felszámolási költségek meghatározhatók,
• elkészíthető a felszámolási zárómérleg,
• elkészíthető a vagyonfelosztási javaslat.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?
Az ügyvezetőnek ekkor is lehet szerepe, ha a felszámoló még adatot, iratot, magyarázatot, szerződést, könyvelési dokumentumot vagy folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódó információt kér.
A felszámolás végén gyakran derül ki, hogy a korábbi iratátadás mennyire volt teljes. Ha hiányzik egy szerződés, nem tisztázott egy pénzmozgás, vitás egy eszköz sorsa, vagy nincs magyarázat egy követelésre, az a lezárást is nehezítheti.

2. Mi történik a cég vagyonával a felszámolás végéig?

A felszámolás egyik központi célja a cég vagyonának feltárása, megőrzése, értékesítése és a hitelezők törvény szerinti kielégítése.
A felszámoló az adós vagyonát értékesíti, követeléseit behajtja, és a befolyt összegeket a felszámolási szabályok szerint kezeli. Az árverésre kerülő vagyontárgyak esetén árverési hirdetményben kell feltüntetni például az adós nevét, az árverés helyét és idejét, az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket, valamint a minimálárat.
Vagyonelemek lehetnek például:

• bankszámlapénz,
• készpénz,
• vevőkövetelések,
• készlet,
• gépek,
• járművek,
• ingatlanok,
• üzletrészek,
• szoftverek,
• licencek,
• domainnevek,
• peres követelések,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések.

Mi történik, ha marad értékesítetlen vagyon?
Előfordulhat, hogy bizonyos vagyontárgyakat nem lehet értékesíteni, vagy a követelések egy része nem hajtható be. Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat a felszámolás kezdetétől számított két év elteltével készül, és a be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között a törvény szerinti kielégítési sorrend figyelembevételével feloszthatja.
Tipikus ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető a felszámolás végéhez közeledve azt gondolja, hogy a vagyon sorsa már nem érinti.
Ez nem mindig igaz. Ha korábban hiányosan adta át a vagyonlistát, nem tisztázta egy eszköz hollétét, vagy nem dokumentálta a készlet, jármű, pénztár vagy kapcsolt vállalkozási követelés sorsát, ezek a kérdések a lezárás előtt is visszatérhetnek.

3. Hogyan történik a hitelezők kielégítése?

A felszámolás végén a hitelezők nem egyéni alku alapján kapnak kifizetést. A cég felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat törvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint kell kielégíteni.
A kielégítési sorrend jelentősége
A kielégítési sorrend azért fontos, mert ha nincs elegendő vagyon minden hitelező teljes kielégítésére, akkor nem mindenki kap azonos módon vagy azonos arányban pénzt.
A törvény külön csoportokba sorolja a követeléseket. Ilyenek lehetnek például:

• felszámolási költségek,
• bizonyos zálogjoggal biztosított követelések,
• járadékjellegű követelések,
• magánszemélyek és bizonyos kisvállalkozások követelései,
• adó- és köztartozások,
• egyéb követelések,
• késedelmi kamat, pótlék és bírság jellegű tartozások,
• tulajdonosi, vezetői vagy kapcsolt személyi körhöz tartozó egyes követelések.

Mi történik, ha nincs elég vagyon?
Ha a felszámolási vagyon nem elegendő minden követelés kifizetésére, egyes hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem térülhetnek meg. A felszámolás végén a ki nem egyenlített tartozások is szerepelhetnek a zárómérlegben.
Tipikus ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető a felszámolás alatt továbbra is úgy gondolkodik, hogy „ezt a hitelezőt mindenképpen ki kell fizetni, mert fontosabb”.
A felszámolás végén azonban már nem az ügyvezető személyes sorrendje számít, hanem a törvényi kielégítési rend és a felszámoló által elkészített vagyonfelosztási javaslat.

4. Mi az a felszámolási zárómérleg?

A felszámolási zárómérleg a felszámolás befejezésének egyik legfontosabb számviteli dokumentuma.
A zárómérleg a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal mutatja be a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit és forrásait. A kormányrendelet szerint a zárómérlegben a vagyontárgyakat piaci értéken kell szerepeltetni, a forrásokat pedig könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben.
A zárómérleg tartalmazza többek között:

• a pénzeszközöket,
• a megmaradt, nem értékesített vagyontárgyakat piaci értéken,
• a be nem hajtott követeléseket,
• a ki nem egyenlített tartozásokat,
• a fel nem osztható vagyont,
• a felosztható vagyont.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?
Mert a zárómérlegben válik igazán láthatóvá, hogy mi maradt a cégben a felszámolás végére:

• volt-e pénzeszköz,
• maradt-e értékesítetlen vagyon,
• vannak-e be nem hajtott követelések,
• mennyi tartozás maradt kifizetetlen,
• milyen vagyon osztható fel,
• milyen költségek merültek fel.

Ha az ügyvezető korábban nem adott át pontos adatokat, vagy a könyvelés hiányos volt, ezek a problémák a zárómérleg előkészítésekor is jelentkezhetnek.

5. Mi az a zárójelentés?

A zárójelentés a felszámoló szakmai beszámolója arról, hogyan zajlott a felszámolás.
A felszámoló a felszámolás befejezésekor zárójelentést is készít a zárómérleg, bevétel-költség kimutatás, záró adóbevallás és vagyonfelosztási javaslat mellett.
A zárójelentésben jellemzően bemutatásra kerülhet:

• hogyan történt a vagyonfeltárás,
• milyen vagyontárgyakat értékesítettek,
• milyen követeléseket hajtottak be,
• milyen költségek merültek fel,
• milyen hitelezői igényeket tartottak nyilván,
• milyen vitás kérdések voltak,
• milyen intézkedéseket tett a felszámoló,
• hogyan alakult a felosztható vagyon.

Miért fontos?
A zárójelentés segít átlátni, hogy a felszámoló hogyan számolt el az eljárás során végzett munkával. Ha hitelezői vagy egyéb érintetti kifogás merül fel, a zárójelentés és a vagyonfelosztási javaslat kulcsdokumentum lehet.

6. Mi az a vagyonfelosztási javaslat?

A vagyonfelosztási javaslat azt mutatja meg, hogy a felszámolás végén rendelkezésre álló vagyont hogyan javasolja felosztani a felszámoló.
Ez nem egyszerű lista. Ez az a dokumentum, amely alapján láthatóvá válik:

• mennyi vagyon áll rendelkezésre,
• milyen költségeket kell kifizetni,
• mely hitelezők milyen sorrendben részesülhetnek,
• mely hitelezők kaphatnak részleges kielégítést,
• mely követelések maradhatnak kielégítetlenül,
• mi történik az értékesítetlen vagyonnal,
• hogyan kezelik a be nem hajtott követeléseket.

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján dönt többek között a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők kielégítéséről és a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről.
Tipikus félreértés
Sokan úgy gondolják, hogy ha a felszámolás végén marad valamennyi pénz, azt egyszerűen „szétosztják”.
A valóságban a vagyonfelosztás jogszabályi sorrend, hitelezői besorolás, költségek, biztosítékok, vitatott igények és bírósági kontroll mellett történik.

7. Mi történik a záró dokumentumok benyújtása után?

A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. A hitelezők a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban kifogásolhatják a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat; a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Mit jelent ez gyakorlatban?
A záró dokumentumok benyújtása után még lehet egy ellenőrzési, kifogási szakasz.

• Ha nincs kifogás, a lezárás gyorsabban haladhat tovább.
• Ha van kifogás, a bíróság tárgyalást tűzhet ki, és dönthet a kifogásról.

Ki kifogásolhat?
A hitelezők kifogásolhatják a záró dokumentumokban foglaltakat, ha például úgy látják, hogy:

• hibás a zárómérleg,
• nem megfelelő a vagyonfelosztás,
• vitatható a felszámoló költsége,
• kimaradt egy követelés,
• nem megfelelő a hitelezői besorolás,
• nem helyes egy vagyontárgy értékelése,
• nem megfelelően kezelték a be nem hajtott követelést.

Ügyvezetői jelentőség
Az ügyvezető szempontjából ez azért fontos, mert a kifogási szakaszban előkerülhetnek olyan kérdések, amelyek korábbi ügyvezetői döntésekhez, iratátadáshoz, könyvelési adatokhoz vagy vagyonmozgásokhoz kapcsolódnak.

8. Hogyan dönt a bíróság a felszámolás befejezéséről?

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel dönt a lezáráshoz kapcsolódó fő kérdésekről.
A bíróság dönt:

• a költségek viseléséről,
• a felszámoló díjazásáról,
• a hitelezők követeléseinek kielégítéséről,
• a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről,
• a még szükséges intézkedésekről,
• a felszámolási eljárás befejezéséről,
• a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről.

A jogerős végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni.
Mit jelent ez a cég számára?
Ez az a pont, amikor a felszámolási eljárás formálisan is lezárulhat, és a cég jogutód nélküli megszűnése, illetve a cégjegyzékből való törlése kerülhet előtérbe.
A bíróságok tájékoztatása szerint a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

9. Mit jelent a cég jogutód nélküli megszűnése?

A jogutód nélküli megszűnés azt jelenti, hogy a társaság megszűnik, és nincs olyan másik társaság, amely általános jogutódként automatikusan átvenné minden jogát és kötelezettségét.
Ez nem ugyanaz, mint egy átalakulás, beolvadás vagy egyesülés, ahol jogutódlás történik.
Mit jelenthet ez gyakorlatban?

• a cég már nem folytat gazdasági tevékenységet,
• a cég vagyona a felszámolási eljárásban kerül kezelésre,
• a hitelezők a felszámolási rend szerint részesülnek kielégítésben,
• a cég megszüntetéséről bírósági végzés dönt,
• a jogerős döntés után a cég törlésére kerülhet sor,
• a cég nevében már nem lehet normál üzleti döntéseket hozni.

Fontos ügyvezetői üzenet
A cég megszűnése nem jelenti automatikusan azt, hogy minden korábbi ügyvezetői kockázat is eltűnik.
Ha a felszámolás során felmerült hiányos iratátadás, vagyonhiány, pénztárhiány, kapcsolt vállalkozási ügylet, vitatható kifizetés vagy hitelezői érdeksérelem, ezek a kérdések a cég megszűnésétől függetlenül is jelentőséggel bírhatnak.

10. Mi történik, ha marad vagyon a hitelezők kifizetése után?

Ha a hitelezői követelések teljesítése után még marad vagyon, annak felosztására külön szabályok vonatkoznak. A törvény rendelkezik arról, hogy bizonyos társasági formáknál a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon hogyan osztható fel, például korlátolt felelősségű társaság esetén a társasági szerződés rendelkezései lehetnek irányadók.
Gyakorlati jelentőség
Ez ritkábban fordul elő fizetésképtelen cégeknél, de nem kizárt.
Ha marad vagyon, akkor különösen fontos:

• a tulajdonosi viszonyok tisztázása,
• a társasági szerződés vizsgálata,
• a hitelezői kielégítés teljesítésének ellenőrzése,
• az esetleges vitás követelések kezelése,
• a vagyonfelosztási javaslat pontos elkészítése.

11. Mi történik az iratokkal a felszámolás végén?

A felszámoló a felszámolás befejezésekor intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A jogszabály azt is rögzíti, hogy az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetve jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik.
Miért fontos ez?
Mert a cég megszűnése után is lehet jelentősége bizonyos iratoknak.
Ilyenek lehetnek:

• munkavállalói dokumentumok,
• béradatok,
• adózási iratok,
• szerződések,
• peres iratok,
• könyvelési dokumentumok,
• vagyonátadási dokumentumok,
• felszámolói átadási jegyzékek.

Ügyvezetői tanács
Az ügyvezetőnek már az eljárás alatt célszerű megőriznie saját példányban minden olyan dokumentumot, amely bizonyítja az együttműködést:

• iratátadási jegyzék,
• felszámolóval folytatott levelezés,
• könyvelői egyeztetések,
• hiányzó iratok jelzése,
• vagyonlisták,
• szerződéslisták,
• hitelezői listák,
• pénztár és tagi kölcsön dokumentáció.

12. Mi történik, ha a felszámolás egyszerűsített módon zárul?

Előfordulhat, hogy a felszámolás nem az általános szabályok szerint fejeződik be, hanem egyszerűsített felszámolás irányába megy.
Ez jellemzően akkor merülhet fel, ha nincs elég vagyon, vagy az iratok, könyvelés, nyilvántartások hiánya miatt az eljárás általános módon nem folytatható le megfelelően.
Egyszerűsített felszámolásnál a felszámoló jelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, a bíróság pedig a hitelezőknek és az adóhatóságnak is megküldheti ezeket; a jelentésre és a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást 15 napon belül lehet benyújtani, amely jogvesztő határidő.
Miért veszélyes ez ügyvezetőként?
Az egyszerűsített felszámolás mögött gyakran az áll, hogy:

• nincs elég vagyon,
• hiányos az iratanyag,
• nem rendezett a könyvelés,
• nem állapítható meg pontosan a vagyoni helyzet,
• a vagyon értékesítésére nincs reális lehetőség,
• az eljárás általános szabályok szerint nem bonyolítható le.

Ez ügyvezetői szempontból kellemetlen lehet, mert a hiányos iratanyag és rendezetlen könyvelés később felelősségi kérdéseket is felvethet.

13. Mikor lehet még vita a felszámolás végén?

A felszámolás végén is lehetnek viták.
Tipikus vitapontok:

• hitelezői igény besorolása,
• hitelezői kielégítés aránya,
• felszámolási költségek nagysága,
• felszámoló díjazása,
• értékesített vagyon ára,
• értékesítetlen vagyontárgy kezelése,
• be nem hajtott követelés sorsa,
• zárómérleg adattartalma,
• vagyonfelosztási javaslat,
• könyvelési hiányosságok,
• korábbi ügyvezetői vagyonmozgások,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• pénztárhiány vagy tagi kölcsön kérdése.

Miért fontos ez?
Mert a felszámolás vége nem mindig csendes adminisztratív lezárás. Ha a hitelezők kifogást tesznek, vagy a záró dokumentumokban vitatható elem szerepel, az eljárás utolsó szakasza is konfliktusossá válhat.

14. Mit tehet az ügyvezető a felszámolás vége előtt?

Bár az ügyvezető a felszámolás alatt már nem dönthet szabadon a cég vagyonáról, a lezárás előtt is sokat tehet saját helyzetének rendezése érdekében.

• 1. Ellenőrizze, hogy minden iratot átadott-e
• Legyen bizonyítható:
• mit adott át,
• mikor adta át,
• kinek adta át,
• milyen formában adta át,
• mi hiányzott,
• hogyan jelezte a hiányt.
• 2. Készítsen saját dokumentációs mappát
• Legyen meg:
• felszámolóval való levelezés,
• átadási jegyzék,
• könyvelői egyeztetés,
• banki bizonylatok,
• vagyonlisták,
• hitelezői listák,
• szerződéslisták,
• vitatott követelések dokumentumai.
• 3. Tisztázza a kényes pontokat
• Különösen:
• pénztár,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• eszközátadások,
• készleteltérések,
• be nem hajtott követelések,
• vitatott hitelezői igények,
• munkavállalói tartozások.
• 4. Válaszoljon a felszámoló utolsó megkereséseire is
• A felszámolás vége nem jelenti azt, hogy az együttműködés már nem fontos.
• 5. Kérjen szakértői áttekintést, ha vitás pont van
• Ha a zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat, pénztárhiány, tagi kölcsön, kapcsolt ügylet vagy hitelezői vita kérdéses, érdemes még a lezárás előtt szakértővel áttekinteni.

15. Ellenőrzőlista: felszámolás lezárása előtt

• 1. Ismert, milyen vagyon került értékesítésre?
• 2. Ismert, maradt-e értékesítetlen vagyon?
• 3. Ismert, vannak-e be nem hajtott követelések?
• 4. Tisztázott a hitelezői igények listája?
• 5. Vannak vitatott követelések?
• 6. Ismert a felszámolási költségek összege?
• 7. Elkészült vagy várható a felszámolási zárómérleg?
• 8. Elkészült vagy várható a zárójelentés?
• 9. Elkészült vagy várható a vagyonfelosztási javaslat?
• 10. Várható hitelezői kifogás?
• 11. Van pénztárhiány vagy tagi kölcsön kérdés?
• 12. Van kapcsolt vállalkozási ügylet?
• 13. Van megmaradt munkavállalói vagy béradat?
• 14. Dokumentált az ügyvezető iratátadása?
• 15. Megvan minden felszámolóval folytatott kommunikáció?

16. Tipikus hibák a felszámolás végén

• 1. Az ügyvezető azt hiszi, már nincs dolga
• A felszámolás utolsó szakaszában is szükség lehet adatszolgáltatásra, iratra vagy magyarázatra.
• 2. Nincs saját bizonyíték az iratátadásról
• Ha vita merül fel, az ügyvezetőnek tudnia kell bizonyítani, mit adott át.
• 3. Nem tisztázott a pénztár és tagi kölcsön
• Ezek gyakran a lezárás előtt is visszatérő kérdések.
• 4. A kapcsolt ügyletek nincsenek dokumentálva
• Kapcsolt vállalkozási kifizetések, eszközátadások és tulajdonosi elszámolások érzékeny pontok.
• 5. Nem figyelik a zárómérleggel kapcsolatos kifogási lehetőséget
• A hitelezők a záró dokumentumok kézbesítésétől számított 30 napon belül kifogással élhetnek, és a határidő elmulasztása jogvesztő.
• 6. Az ügyvezető azt gondolja, hogy a cég törlésével minden kockázat megszűnik
• A cég megszűnése nem feltétlenül zár le minden korábbi felelősségi, iratátadási vagy vagyonmozgási kérdést.

Gyakori kérdések

Hogyan zárul le a felszámolási eljárás?
A felszámolás végén a felszámoló felszámolási zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, majd ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak. A bíróság ezek alapján dönt az eljárás befejezéséről és a cég megszüntetéséről.

Mi az a felszámolási zárómérleg?
A felszámolási zárómérleg a felszámolás befejezésekor készülő számviteli dokumentum, amely bemutatja többek között a pénzeszközöket, a megmaradt vagyontárgyakat, a be nem hajtott követeléseket, a ki nem egyenlített tartozásokat, a fel nem osztható és a felosztható vagyont.

Mi az a vagyonfelosztási javaslat?
A vagyonfelosztási javaslat a felszámoló javaslata arra, hogy a felszámolás végén rendelkezésre álló vagyont hogyan kell felosztani a hitelezők között, a felszámolási költségek, a hitelezői követelések és a törvényi kielégítési sorrend figyelembevételével. A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján dönt a hitelezők kielégítéséről.

A hitelezők kifogásolhatják a zárómérleget?
Igen. A bíróság a felszámolási zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot megküldi a hitelezőknek, akik a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban kifogással élhetnek. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Mi történik a céggel a felszámolás végén?
A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel dönthet a felszámolási eljárás befejezéséről és a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A jogerős végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni.

Mi történik a ki nem fizetett tartozásokkal?
Ha nincs elegendő vagyon minden hitelező teljes kielégítésére, egyes követelések részben vagy egészben kielégítetlenek maradhatnak. A zárómérlegben a ki nem egyenlített tartozások is szerepelnek.

Összegzés

A felszámolás vége nem egyetlen adminisztratív aktus, hanem több egymásra épülő lezárási lépés eredménye.
A folyamat végén:

• a felszámoló elszámol a vagyonnal,
• a követeléseket behajtja vagy azok sorsát rendezi,
• a vagyont értékesíti vagy a megmaradt vagyont kezeli,
• a hitelezői igények kielégítését előkészíti,
• felszámolási zárómérleget készít,
• zárójelentést készít,
• záró adóbevallást készít,
• vagyonfelosztási javaslatot készít,
• a bíróság dönt a lezárásról,
• a cég jogutód nélkül megszűnhet.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:
a felszámolás vége nem jelenti azt, hogy a korábbi ügyvezetői döntések, iratátadási kötelezettségek, könyvelési hiányosságok vagy vagyonmozgások automatikusan jelentőségüket vesztik.
A lezárás akkor átláthatóbb és biztonságosabb, ha a cég iratanyaga rendezett, a vagyon sorsa dokumentált, a hitelezői lista pontos, a könyvelés ellenőrizhető, és az ügyvezető bizonyítani tudja az együttműködését.

CTA blokk

A felszámolás lezárása előtt áll a cége? Ne hagyja nyitva a kockázatos kérdéseket.
A felszámolás vége előtt különösen fontos tisztázni, hogy rendben van-e az iratátadás, a vagyonlista, a könyvelés, a pénztár, a tagi kölcsön, a hitelezői lista és a kapcsolt vállalkozási ügyletek dokumentációja.
Segítünk gyorsan átlátni:

• milyen szakaszban van a felszámolás,
• várható-e zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat,
• van-e vitatható hitelezői vagy vagyoni kérdés,
• rendben van-e az ügyvezető iratátadása,
• vannak-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy kapcsolt ügyleti kockázatok,
• milyen dokumentumokat érdemes megőrizni,
• milyen felelősségi pontokra kell figyelni a cég megszűnése előtt.

Ne akkor derüljön ki egy hiányzó irat, rendezetlen pénztár vagy vitás vagyonmozgás, amikor már a felszámolás lezárásánál tart az ügy.
Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a zárómérleggel kapcsolatos iratokat, a vagyonfelosztási javaslatot, a könyvelési adatokat vagy a hitelezői listát, és kérjen gyors szakértői lezárási áttekintést.
A felszámolás vége lezárást adhat, de csak akkor biztonságos, ha az odavezető út dokumentált és ellenőrizhető.

• felszámolási zárómérleg
• jogutód nélküli megszűnés
• kielégítési sorrend
• vagyonfelosztási javaslat
• zárójelentés