Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Jogi és számviteli szakértők felszámolási ügyekben
A felszámolás menete ügyvezetői szemmel: mikor veszíti el a vezető az irányítást?
5/17/26
Rövid válasz: mikor veszíti el az ügyvezető az irányítást?
Az ügyvezető a felszámolás kezdő időpontjától veszíti el a cég vagyonával kapcsolatos érdemi döntési és rendelkezési jogát. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől kezdve a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló tehet, a cég nevét pedig „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni. Az ügyvezető azonban nem „tűnik el” a folyamatból: iratátadási, számviteli, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségei továbbra is fennállnak.
Miért ez az egyik legfontosabb ügyvezetői kérdés?
Amikor egy céggel szemben felszámolási eljárás indul, az ügyvezető gyakran először azt kérdezi:
„Mostantól ki irányít?”
Ez nem elméleti kérdés. A válasz nagyon gyakorlati következményekkel jár.
Ki dönthet a bankszámláról?
Ki fizethet ki hitelezőt?
Ki adhat el eszközt?
Ki kezelheti a szerződéseket?
Ki beszélhet a munkavállalókkal?
Ki adhat át készletet, autót, gépet vagy iratot?
Mit tehet még az ügyvezető, és mit nem?
A felszámolás egyik legnehezebb pszichológiai része a kontrollvesztés. Az ügyvezető addig a cég napi döntéshozója volt. A felszámolás elrendelése után viszont a cég vagyonával kapcsolatos döntések központi szereplője a felszámoló lesz.
A fő üzenet:
Az ügyvezető döntési mozgástere a felszámolás kezdő időpontjától jelentősen beszűkül, de a kötelezettségei és a felelősségi kockázatai nem szűnnek meg.
1. A fordulópont: a felszámolás kezdő időpontja
Az ügyvezetői kontroll szempontjából a legfontosabb dátum a felszámolás kezdő időpontja.
Ez nem feltétlenül az a nap, amikor a hitelező először felszólította a céget.
Nem feltétlenül az a nap, amikor az ügyvezető először hallott a felszámolási kérelemről.
Nem is feltétlenül az a nap, amikor a bírósági irat megérkezett.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a naptól kezdve állnak be azok a joghatások, amelyek a cég irányítását alapvetően megváltoztatják.
Mit jelent ez az ügyvezetőnek?
Ettől a ponttól kezdve az ügyvezetőnek már nem szabad úgy viselkednie, mintha a cég normál üzleti működésben lenne.
Nem dönthet szabadon:
a cég pénzéről,
bankszámla feletti rendelkezésről,
hitelezői kifizetésekről,
készlet eladásáról,
eszközök átadásáról,
kapcsolt vállalkozási elszámolásokról,
tagi kölcsön visszafizetéséről,
vagyoni hatású szerződéses döntésekről.
Ügyvezetői hibapont
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az ügyvezető nem tudja pontosan, mikor kezdődött a felszámolás, ezért rosszul méri fel, mit tehet még meg.
Ez veszélyes, mert a felszámolás kezdő időpontjától már más szabályok szerint működik a cég.
2. Mit vesz át a felszámoló?
A felszámoló nem pusztán „felügyeli” a céget. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló tehet.
Ez az ügyvezető szempontjából a legfontosabb kontrollvesztési pont.
A felszámoló szerepe kiterjedhet például:
a cég vagyonának feltárására,
a vagyon megőrzésére,
a követelések behajtására,
hitelezői igények kezelésére,
vagyontárgyak értékesítésére,
szerződések vizsgálatára,
munkavállalói ügyek kezelésére,
bankszámlákkal kapcsolatos intézkedésekre,
folyamatban lévő ügyek átvizsgálására,
korábbi vagyoni ügyletek ellenőrzésére.
A felszámoló kijelölését a cég pénzforgalmi szolgáltatóinak is be kell jelenteni, ami a bankszámlák feletti korábbi ügyvezetői mozgástér beszűkülését is jelzi.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető „még gyorsan” el akar intézni valamit:
kifizet egy szállítót,
átutal egy összeget kapcsolt cégnek,
elad egy eszközt,
visszafizeti a tagi kölcsönt,
kiüríti a pénztárat,
átad egy autót vagy gépet.
Felszámolás kezdő időpontja után ezek a lépések súlyos kockázatot jelenthetnek, mert a vagyon feletti döntési jog már nem az ügyvezető normál döntési körébe tartozik.
3. Mit jelent az, hogy az ügyvezető „elveszíti az irányítást”?
Fontos pontosítani: az ügyvezető nem egyik pillanatról a másikra „szűnik meg létezni” a cég életében.
A kontrollvesztés elsősorban a cég vagyonával kapcsolatos döntésekre vonatkozik.
A felszámoló képviseleti joga speciális: a felszámolás kezdő időpontjától a társaság vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat ő teheti meg. Ugyanakkor szakmai értelmezések szerint ez nem jelenti azt, hogy a korábbi vezető tisztségviselőt minden nem vagyoni jellegű kérdésben automatikusan „leváltaná”; bizonyos, nem vagyonhoz kötődő vagy státuszkérdésekben korlátozott szerepe fennmaradhat.
Egyszerűen megfogalmazva
Az ügyvezető nem dönthet tovább szabadon a vagyonról.
De továbbra is köteles:
iratokat átadni,
könyvelési dokumentumokat előkészíteni,
tájékoztatni a felszámolót,
együttműködni,
a folyamatban lévő ügyeket bemutatni,
a vagyontárgyak hollétét közölni,
a hiányokat jelezni,
a felszámolás előtti tevékenységről adatot szolgáltatni.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető két rossz irányba mehet el.
Az egyik:
„Még mindig én döntök mindenről.”
A másik:
„Most már semmi dolgom.”
A helyes hozzáállás:
A vagyon feletti döntési jog a felszámolóhoz kerül, de az ügyvezetőnek aktív, dokumentált együttműködési kötelezettsége marad.
4. Mi történik a cég nevével és külső megjelenésével?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég nevét a „felszámolás alatt” vagy röviden „f. a.” toldattal kell használni.
Például:
Minta Kft. f. a.
vagy
Minta Kft. „felszámolás alatt”
Ez nem csak formai részlet. Az „f. a.” toldat jelzi a külvilág felé, hogy a cég felszámolási eljárás alatt áll, és nem normál üzleti működésben van.
Hol kell erre figyelni?
levelezésben,
számlázásban,
szerződéses kommunikációban,
cégkapus ügyekben,
hitelezői egyeztetésekben,
hatósági ügyekben,
felszámolóval való kommunikációban.
Ügyvezetői hibapont
A cég továbbra is a régi nevén kommunikál, mintha semmi nem változott volna.
Ez a partnerek számára félrevezető lehet, és azt mutathatja, hogy az ügyvezető nem kezeli megfelelően a felszámolási helyzetet.
5. Mi történik a bankszámlával és a pénzekkel?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég pénzügyi mozgástere alapvetően megváltozik.
A felszámoló bejelenti kijelölését a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak, és ettől kezdve a bankszámlák feletti korábbi ügyvezetői rendelkezési lehetőség már nem úgy működik, mint a normál működés alatt.
Mit nem szabad tenni?
Az ügyvezetőnek különösen kerülnie kell:
önálló utalások indítását,
készpénzfelvételt,
kiválasztott hitelezők kifizetését,
kapcsolt vállalkozások rendezését,
tulajdonosi vagy ügyvezetői követelés kifizetését,
tagi kölcsön visszafizetését,
pénztár „rendezését” utólagos magyarázat nélkül.
Miért veszélyes ez?
Mert felszámolás alatt a hitelezők kezelése már nem az ügyvezető személyes döntése szerint történik. A tartozások felszámolási rendbe kerülnek, a vagyon feletti döntések pedig a felszámoló feladatkörébe tartoznak.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető félelemből kifizeti azt a hitelezőt, aki a legjobban nyomást gyakorol rá.
Ez érthető emberileg, de felszámolási helyzetben kockázatos lehet.
6. Mi történik a szerződésekkel?
A felszámolás elrendelése után a szerződések sem kezelhetők úgy, mintha a cég normál üzleti működésben lenne.
A felszámolónak tudnia kell:
milyen szerződések vannak érvényben,
melyekből ered tartozás,
melyekből ered követelés,
melyek vitatottak,
melyek kapcsolódnak vagyonhoz,
melyek vannak teljesítés alatt,
melyek érintik a munkavállalókat,
melyek érintik a hitelezőket.
A felszámoló a felszámolási eljárás során felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, nyilvántartásba veszi a hitelezői igényeket, és az eljárás költségeit, ütemét is megtervezi.
Mit kell tennie az ügyvezetőnek?
Készítenie kell egy szerződéslistát, amelyben szerepel:
szerződő fél neve,
szerződés tárgya,
szerződés kezdete,
határozott vagy határozatlan időtartam,
fennálló tartozás vagy követelés,
vitatott pont,
biztosíték,
teljesítés állapota,
kapcsolódó számlák,
folyamatban lévő jogvita.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető csak az aktív szerződéseket adja át, de kihagyja a megszűnt, vitás vagy követelést keletkeztető szerződéseket.
Felszámolás alatt a régi szerződések is fontosak lehetnek.
7. Mi történik a hitelezőkkel?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést főszabály szerint már csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
Ez azt jelenti, hogy a hitelezők nem egyedi alkuk alapján jutnak pénzhez.
Nem az számít, hogy:
ki telefonál többet,
ki fenyeget erősebben,
ki volt régi partner,
ki áll közelebb az ügyvezetőhöz,
kitől fél jobban a cégvezető.
A követelések kezelése felszámolási rendben történik.
A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak.
Mit kell tennie az ügyvezetőnek?
Át kell adnia:
hitelezői listát,
tartozáslistát,
jogcímeket,
számlákat,
szerződéseket,
részfizetési adatokat,
vitatott tételek listáját,
kapcsolt vállalkozási tartozásokat,
peres és végrehajtási előzményeket.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető „rangsorolja” a hitelezőket saját megérzés alapján, és egyeseket előnyben részesít.
Felszámolás alatt ez nem biztonságos gondolkodás.
8. Mi marad az ügyvezető feladata?
A felszámolás elrendelése után az ügyvezető egyik legfontosabb feladata az iratátadás és az együttműködés.
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, illetve átadnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint át kell adnia, továbbá tájékoztatnia kell a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.
Az ügyvezető feladatai röviden
határidők azonosítása,
könyvelő bevonása,
iratanyag összegyűjtése,
átadási jegyzék készítése,
vagyonleltár elkészítése,
hitelezői lista összeállítása,
vevő-szállító analitika átadása,
NAV-folyószámla ellenőrzése,
szerződéslista készítése,
folyamatban lévő ügyek bemutatása,
elektronikus hozzáférések átadása,
hiányzó iratok írásos jelzése,
felszámolóval való dokumentált kommunikáció.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető mindent a könyvelőre hárít.
A könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége nem szűnik meg.
9. Mit jelent az együttműködési kötelezettség?
Az együttműködési kötelezettség nem udvariasság. Nem annyi, hogy az ügyvezető néha válaszol egy e-mailre.
A gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető:
átveszi a felszámoló megkereséseit,
határidőben válaszol,
pontos adatokat ad,
iratokat ad át,
jelzi a hiányokat,
bemutatja a vagyont,
tájékoztat a folyamatban lévő ügyekről,
megadja az elektronikus hozzáféréseket,
nem hallgat el vagyontárgyat,
nem ad valótlan információt,
dokumentálja az átadást.
Ha a vezető elmulasztja, késedelmesen teljesíti kötelezettségeit, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, bírságolási kockázat is felmerülhet. A Cstv. alapján a bírság akár a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-áig, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 millió forintig terjedhet.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető eltűnik, nem válaszol, nem veszi át a leveleket, vagy nem adja át a kért dokumentumokat.
Ez nem védekezés. Ez kockázatnövelés.
10. Mikor lehet személyes kockázat az irányítás elvesztése után is?
Az ügyvezető személyes felelőssége nem automatikus pusztán azért, mert a cég felszámolás alá került.
De bizonyos hibák személyes kockázatot teremthetnek.
A Kúria joggyakorlati anyaga is kiemeli, hogy a felszámolás alatt az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló teheti meg, ez pedig az ügyvezető korábbi vagyonrendelkezési szerepének érdemi beszűkülését jelenti.
Ügyvezetői hibapont
Az ügyvezető azt gondolja:
„Ha már nem én irányítok, akkor már nem is lehet bajom.”
Ez tévedés. A döntési jogkör beszűkül, de a múltbeli döntések, az iratátadás, a vagyontárgyak holléte és az együttműködés továbbra is vizsgálható.
11. A kontrollvesztés idővonala ügyvezetői szemmel
1. Hitelezői nyomás
A cég még működik, az ügyvezető még dönt, de már figyelnie kell a hitelezői érdekekre, a tartozásokra és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetre.
12. Mit ne tegyen az ügyvezető, ha már felszámolás alatt áll a cég?
Ne utaljon önállóan céges pénzt.
Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt.
Ne adjon át eszközt kapcsolt vállalkozásnak.
Ne rendezzen tagi kölcsönt szakértői kontroll nélkül.
Ne tüntessen el vagy módosítson iratokat.
Ne hallgasson el szerződéseket vagy folyamatban lévő ügyeket.
Ne hagyja figyelmen kívül a felszámoló megkereséseit.
Ne adjon pontatlan vagyonlistát.
Ne mondja azt, hogy „minden a könyvelőnél van”, ha ezt nem ellenőrizte.
Ne kezelje a felszámolást úgy, mintha már nem lenne dolga.
13. Mit tegyen az ügyvezető azonnal?
1. Azonosítsa a felszámolás kezdő időpontját
Ez minden további lépés alapja.
2. Állítsa le az önálló vagyoni döntéseket
Ne legyen új utalás, eszközátadás, készletmozgás vagy kapcsolt kifizetés szakértői kontroll nélkül.
3. Vonja be a könyvelőt
Szükség lesz főkönyvre, analitikákra, záróleltárra, mérlegekre, adóbevallásokra.
4. Készítsen iratátadási tervet
Ne kapkodva adjon át iratokat. Legyen átadási jegyzék.
Külön jelölje a vitatott, lejárt, részben fizetett és kapcsolt tételeket.
7. Dokumentáljon mindent
Minden átadásról, válaszról, egyeztetésről és hiányról legyen írásos nyom.
14. Ellenőrzőlista ügyvezetőknek
1. Tudja pontosan, mikor kezdődött a felszámolás?
2. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
3. Használja a cég az „f. a.” toldatot?
4. Megállította az önálló vagyoni döntéseket?
5. Tudja, milyen bankszámlák és pénzeszközök vannak?
6. Van naprakész főkönyv?
7. Van vevő-szállító analitika?
8. Van NAV-folyószámla?
9. Van pontos hitelezői lista?
10. Van pontos követeléslista?
11. Van szerződéslista?
12. Van vagyonleltár?
13. Tisztázott a pénztár és a tagi kölcsön?
14. Voltak kapcsolt vállalkozási kifizetések?
15. Történt vagyonmozgás a felszámolás előtt?
16. Készül az iratátadási jegyzék?
17. Dokumentált a felszámolóval való kommunikáció?
18. Tudja, milyen feladatokat kell 30 napon belül teljesíteni?
Gyakori kérdések
Mikor veszíti el az ügyvezető az irányítást felszámoláskor?
Az ügyvezető a felszámolás kezdő időpontjától veszíti el a cég vagyonával kapcsolatos érdemi rendelkezési jogát. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől kezdve a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló tehet.
Az ügyvezető teljesen megszűnik döntéshozó lenni?
Nem teljesen ilyen egyszerű. A vagyon feletti döntési jog a felszámolóhoz kerül, de az ügyvezetőnek továbbra is vannak iratátadási, tájékoztatási, számviteli és együttműködési kötelezettségei. Bizonyos nem vagyoni jellegű kérdésekben korlátozott szerepe fennmaradhat, de a vagyonról már nem dönthet szabadon.
Mit jelent az, hogy a felszámoló dönt a vagyonról?
Azt jelenti, hogy a cég pénzével, eszközeivel, készletével, követeléseivel és vagyoni jogait érintő döntésekkel kapcsolatban főszabály szerint a felszámoló jogosult jognyilatkozatot tenni. Az ügyvezető nem fizethet ki önállóan hitelezőt, nem adhat el eszközt, és nem mozgathat céges vagyont saját döntése alapján.
Mit kell még tennie az ügyvezetőnek felszámolás alatt?
Az ügyvezetőnek át kell adnia az iratokat, könyvelési dokumentumokat, záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallásokat, vagyonleltárt, szerződéslistát, hitelezői adatokat, és tájékoztatnia kell a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről.
Mi a legnagyobb hiba az irányítás elvesztésekor?
Az egyik legnagyobb hiba, ha az ügyvezető továbbra is úgy viselkedik, mintha ő döntene a cég vagyonáról. A másik nagy hiba, ha teljesen eltűnik a folyamatból, és nem működik együtt a felszámolóval. A helyes magatartás a gyors, pontos, dokumentált együttműködés.
Összegzés
A felszámolás ügyvezetői szemmel elsősorban a kontroll fokozatos elvesztéséről szól.
A legfontosabb fordulópont a felszámolás kezdő időpontja. Ettől kezdve a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint a felszámoló teheti meg, a cég nevét „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni, és a hitelezői követelések felszámolási rendben kezelendők.
Az ügyvezető azonban nem mentesül minden feladat alól.
Továbbra is köteles:
együttműködni,
iratokat átadni,
könyvelési dokumentumokat előkészíteni,
záróleltárt és mérlegeket készíteni vagy készíttetni,
vagyont leltár szerint átadni,
szerződésekről tájékoztatást adni,
folyamatban lévő ügyeket bemutatni,
hiányokat jelezni,
minden lépést dokumentálni.
A felszámolásban nem az a legveszélyesebb, hogy az ügyvezető elveszíti az irányítást.
A legveszélyesebb az, ha ezt későn ismeri fel, és közben olyan döntéseket hoz, amelyeket már nem tehetne meg.
CTA blokk
Felszámolás alatt áll a cége? Ne akkor derüljön ki, hogy már nem dönthet a vagyonról.
Ha elrendelték a felszámolást, vagy felszámoló kereste meg a céget, azonnal tisztázni kell, mit tehet még az ügyvezető, mit dönthet már csak a felszámoló, és milyen iratokat, adatokat, vagyoni információkat kell átadni.
Segítünk gyorsan átlátni:
mikor kezdődött hivatalosan a felszámolás,
mikortól szűkült be az ügyvezető jogköre,
mit jelent az „f. a.” toldat,
milyen vagyoni döntéseket nem hozhat már meg az ügyvezető,
mit kérhet a felszámoló,
milyen iratokat kell átadni,
hogyan kell dokumentálni az együttműködést,
milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel.
Ne hozzon olyan döntést, amelyet felszámolás alatt már nem hozhatna meg.
Küldje el nekünk a felszámolást elrendelő végzést, a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat vagy a tartozáslistát, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.
A kontrollvesztés önmagában nem végzetes. A későn felismert kontrollvesztés viszont komoly kockázatot okozhat.
Do you have a question? Need a quote?
Feel free to contact us regarding accounting, payroll, taxation, or any other business matters by phone, email, or in person. Our colleagues will respond to your inquiry shortly.
Get in touch with us. Request a written quotation now, or call us using one of the contact details below!
Request a written quote now! Or feel free to call us using one of the contact details below!
Egyezségi ajánlatot kapott hitelezőként? Ne az ígéretet értékelje, hanem azt, hogy az ajánlat valóban jobb, gyorsabb és biztosabb megtérülést ad-e, mint a felszámolás folytatása.
A felszámolási egyezség csak akkor valódi kiút, ha pénz, átlátható adatok és a hitelezők számára is jobb ajánlat áll mögötte. Ha ezek hiányoznak, az egyezség többnyire nem megoldás, csak drága időhúzás.
Felszámolási egyezségnél már nem elég a „fizetni fogunk” ígéret: a hitelezők számokat, forrást, ütemezést és biztosítékot akarnak látni. Az egyezség csak akkor lehet meggyőző, ha világosan bizonyítja, hogy a hitelezők jobban járnak vele, mint a felszámolás folytatásával.
Felszámolás alatt sem feltétlenül zárul be minden ajtó: egyezség még köthető, de csak szűk időablakban, komoly előkészítéssel és hitelezői támogatással. Az ügyvezető számára a legnagyobb kockázat nem mindig a felszámolás ténye, hanem az, ha túl későn kezd lépni.
Felszámolás alatt sem feltétlenül dőlt el a cég sorsa: jól előkészített egyezséggel még megmenthető a vállalkozás. Ehhez azonban nem remény, hanem gyorsan felmutatható pénzügyi terv, fedezet és a hitelezők számára is jobb ajánlat kell.
A felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne? Ez még nem a vég: az ügyvezető gyors, írásban is bizonyítható lépései most még csökkenthetik a felelősségi kockázatot és feltárhatják a rejtett vagyont, követeléseket.
A hiányos könyvelés felszámoláskor nem puszta adminisztrációs hiba: ha a felszámoló emiatt nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az eljárás akár egyszerűsített felszámolásba fordulhat. Ez az ügyvezetőnek is komoly kockázat, mert később azt is bizonyítania kell, mit tett a hiányok pótlásáért.
Attól, hogy egy cégben már nincs vagyon, a felszámolás még messze nem tét nélküli: ilyenkor kezdődik igazán a vizsgálat, hová lett a vagyon, megvannak-e az iratok, és mit tud bizonyítani az ügyvezető. Az egyszerűsített felszámolás ezért könnyen személyes kockázattá válhat.
Az egyszerűsített felszámolás nem megkönnyebbülés, hanem vészjelzés az ügyvezetőnek: a hiányos iratok, rendezetlen könyvelés és elmulasztott válaszok személyes kockázattá válhatnak. Ilyenkor a gyors, írásban is bizonyítható együttműködés döntő lehet.
Az „egyszerűsített felszámolás” neve félrevezető: attól, hogy nincs vagyon, az ügyvezető kötelezettségei és kockázatai nem tűnnek el. Sőt, a hiányos könyvelés, az eltűnt iratok vagy a rendezetlen pénztár ilyenkor még súlyosabb következményeket hozhat.
Felszámolásnál hitelezőként nem elég, hogy „jogos” a követelése: a közzétételtől számított 40 nap elmulasztása drasztikusan ronthatja a pénze megtérülési esélyét. Egyetlen csúszás, hiányzó irat vagy elmaradt díjfizetés is súlyos veszteségbe kerülhet.
A felszámoló megkeresése nem adminisztratív formalitás: az ügyvezetőnek szigorú határidőkkel, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia az iratokra, vagyonra és a cég múltbeli működésére vonatkozó kérdésekre. Egy hiányos vagy elhamarkodott válasz akár bírsághoz és komoly felelősségi kockázathoz is vezethet.
A felszámolás elrendelése után az ügyvezető feladatai nem érnek véget: az első 30 napban záróleltártól az adóbevallásokon át a szerződéslistáig mindent rendezetten és bizonyíthatóan kell átadnia. Egyetlen elmulasztott irat vagy rosszul számolt határidő is komoly kockázatot jelenthet.
Felszámolási kérelmet kapott a cége? A kézhezvételtől számított 8 nap dönthet arról, hogy még van-e esély vitatni a követelést, haladékot kérni, vagy a bíróság már a fizetésképtelenséget vélelmezi.
Felszámolásban nem elég tudni, hogy „fut egy eljárás” – az a kérdés, melyik naptól indul a saját határideje. Egyetlen rosszul számolt nap is védekezést, jobb hitelezői pozíciót vagy akár teljes igényérvényesítést sodorhat veszélybe.
