Rövid válasz: mit kell tennie az ügyvezetőnek az első 30 napban?

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül az ügyvezetőnek záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, ezeket át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak, továbbá iratjegyzéket kell készítenie, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint át kell adnia a felszámolónak. Ugyanezen határidővel tájékoztatást kell adnia a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is.

Miért kritikus az első 30 nap?

A felszámolás elrendelése után sok ügyvezető még mindig időt érez maga előtt.

• „Majd összeszedjük az iratokat.”
• „A könyvelő biztosan tudja, mit kell leadni.”
• „Majd a felszámoló szól, ha valami hiányzik.”
• „Most már úgyis mindegy.”

A felszámolás első 30 napja nem adminisztratív formaság, hanem az ügyvezető egyik legfontosabb bizonyítási időszaka. Ilyenkor dőlhet el, hogy az ügyvezető gyorsan, rendezetten és dokumentáltan működik-e együtt, vagy már az eljárás elején olyan hiányosságok keletkeznek, amelyek később vitát, bírságot vagy felelősségi kockázatot okozhatnak.

A fő üzenet:

A felszámolás nem vár. Az első 30 napban az ügyvezetőnek nemcsak iratokat kell átadnia, hanem bizonyítania kell, hogy átláthatóan, együttműködően és határidőben kezeli a helyzetet.

1. lépés: azonnal azonosítani kell a felszámolás kezdő időpontját

Az első 30 nap számítása nem érzésből történik.

Nem attól a naptól kell számolni, amikor az ügyvezető először hallott a felszámolásról.
Nem attól, amikor a könyvelő megkapta az iratokat.
Nem attól, amikor a felszámoló e-mailt írt.

A felszámolási eljárásban a kulcsdátum a felszámolás kezdő időpontja.

A Cstv. szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a dátumtól indulnak azok a kötelezettségek, amelyek az ügyvezetőre nézve különösen fontosak.

Mit kell azonnal ellenőrizni?

• Mikor tették közzé a felszámolást elrendelő jogerős végzést?
• Ki a kijelölt felszámoló?
• Ki a felszámolóbiztos?
• Milyen elérhetőségeken lehet kapcsolatba lépni vele?
• Érkezett-e már felszámolói megkeresés?
• Mikor jár le a 30 napos határidő?
• Van-e 15 napos környezetvédelmi vagy munkavállalói tájékoztatási érintettség?
• Ki kezeli a cégkaput és az elektronikus iratokat?
• Ki fér hozzá a könyvelési rendszerhez, számlázóhoz, banki exporthoz?

Tipikus hiba

Az ügyvezető nem számolja ki pontosan a 30 napos határidőt, hanem „nagyjából” kezeli.

Felszámolásban a „nagyjából” nem elég. A határidő elmulasztása később együttműködési és felelősségi kérdésként is visszatérhet.

2. lépés: azonnal kapcsolatba kell lépni a felszámolóval

A felszámolóval való kapcsolatfelvétel nem udvariassági kör. Ez az első jele annak, hogy az ügyvezető nem passzívan vár, hanem együttműködik.

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint már a felszámoló teheti meg, ezért az ügyvezetőnek különösen fontos tisztáznia, mit kér a felszámoló, milyen formában kéri, és milyen határidővel.

Mit érdemes az első kapcsolatfelvételben tisztázni?

• Ki a kapcsolattartó a felszámoló részéről?
• Milyen iratokat kér első körben?
• Milyen formában kéri az iratokat?
• Papíralapon, elektronikusan vagy mindkét módon kell átadni?
• Kell-e személyes átadás?
• Milyen átadási jegyzéket fogad el?
• Milyen elektronikus hozzáférésekre lesz szüksége?
• Milyen határidőket tart nyilván?
• Van-e sürgős vagyonvédelmi intézkedés?
• Van-e azonnali munkavállalói, környezetvédelmi vagy hatósági feladat?

Mit ne tegyen az ügyvezető?

• Ne várja meg, amíg a felszámoló többször felszólítja.
• Ne csak telefonon egyeztessen.
• Ne adjon hiányos, bizonytalan választ.
• Ne ígérjen olyat, amit nem tud teljesíteni.
• Ne hárítson mindent a könyvelőre.

Javasolt első válasz logikája

„A felszámolást elrendelő végzést tudomásul vettük. Az iratanyag összegyűjtését megkezdtük. Kérjük szíves tájékoztatásukat az átadás elvárt formájáról és az elsődlegesen kért dokumentumok köréről. A könyvelővel egyeztetünk a záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg és adóbevallások előkészítéséről.”

Ez nem végleges jogi nyilatkozat, hanem együttműködő, dokumentált kezdő kommunikáció.

3. lépés: be kell vonni a könyvelőt és a bérszámfejtőt

Az első 30 napban a könyvelő kulcsszereplő.

Az ügyvezető nem tudja teljesíteni a záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg, adóbevallás és könyvelési iratátadás feladatait könyvelési háttér nélkül.

A felszámolás megindításakor a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét záróleltár támasztja alá, amely a mérlegfordulónapon meglévő befektetett eszközöket, forgóeszközöket és azok forrásait tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvény szerinti értéken.

Mit kérjen az ügyvezető a könyvelőtől?

• friss főkönyvi kivonatot,
• vevő analitikát,
• szállító analitikát,
• tárgyi eszköz listát,
• készletnyilvántartást,
• pénztárjelentést,
• banki kartonokat,
• NAV-folyószámlát,
• adóbevallásokat,
• bér- és járulékadatokat,
• tagi kölcsön kimutatást,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• záróleltár előkészítését,
• tevékenységet lezáró mérleg előkészítését,
• zárómérleg előkészítését,
• adóbevallások előkészítését.

Ha van munkavállaló

A bérszámfejtőtől külön kérni kell:

• munkavállalói listát,
• munkaszerződéseket,
• bérkartonokat,
• járulékbevallásokat,
• jelenléti íveket,
• szabadságnyilvántartást,
• bérhátralék listát,
• kilépő papírokhoz szükséges adatokat,
• letiltásokat,
• végkielégítés vagy felmondási idő számításához szükséges adatokat.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a könyvelőre továbbítja a felszámoló megkeresését, majd hátradől.

Ez nem elég. A könyvelő szakmai segítséget ad, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.

4. lépés: el kell készíteni a záróleltárt

A záróleltár nem egyszerű eszközlista.

A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá. Tartalmaznia kell a mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközöket és azok forrásait mennyiségben és értékben.

A záróleltárban szerepelhet:

• bankszámlapénz,
• pénztár,
• vevőkövetelések,
• készlet,
• árukészlet,
• alapanyag,
• befejezetlen termelés,
• tárgyi eszközök,
• gépek,
• járművek,
• ingatlanok,
• informatikai eszközök,
• immateriális javak,
• licencek,
• szoftverek,
• domainnevek,
• követelések,
• kötelezettségek,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási egyenlegek,
• egyéb eszközök és források.

Mit kell ellenőrizni?

• A könyvelési eszközök ténylegesen megvannak?
• Hol találhatók a vagyontárgyak?
• Ki használja őket?
• Van rajtuk lízing, zálogjog vagy más biztosíték?
• A készlet ténylegesen létezik?
• A pénztár ténylegesen megvan?
• A vevőkövetelések behajthatók?
• A szállítói tartozások pontosak?
• Van-e eltérés a könyvelés és a valóság között?

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a könyvelési listát adja át, de nem ellenőrzi a tényleges vagyont.

Felszámolásban nem elég, hogy valami a könyvelésben szerepel. A felszámoló azt is vizsgálhatja, hol van, milyen állapotban van, és átadható-e.

5. lépés: el kell készíteni a tevékenységet lezáró mérleget

A tevékenységet lezáró mérleg azt mutatja meg, milyen vagyoni és pénzügyi helyzetben volt a társaság a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal.

A Cstv. alapján a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt és éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, azaz tevékenységet lezáró mérleget kell készítenie, majd az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást is át kell adnia 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Miért fontos?
Mert ez alapján válik láthatóvá:

• milyen eszközök voltak a cégben,
• milyen tartozások álltak fenn,
• milyen követelések voltak,
• milyen eredménnyel zárult a felszámolás előtti tevékenység,
• milyen források és kötelezettségek szerepeltek a cégben,
• volt-e jelentős vagyoni változás.

Mit kell hozzá előkészíteni?

• főkönyvi kivonat,
• záróleltár,
• vevő-szállító egyeztetés,
• banki egyeztetés,
• pénztáregyeztetés,
• tárgyi eszköz leltár,
• készletleltár,
• adófolyószámla,
• elhatárolások és szükséges korrekciók,
• tagi kölcsön és kapcsolt vállalkozási egyeztetés.

Tipikus hiba

A tevékenységet lezáró mérleg olyan adatokból készül, amelyek mögött nincs valós egyeztetés.

Ez különösen kockázatos, ha pénztárhiány, tagi kölcsön, készleteltérés, hiányzó számla vagy vitatott követelés van.

6. lépés: el kell készíteni a zárómérleget és az adóbevallásokat

A tevékenységet lezáró mérleg után az eredmény felosztása alapján zárómérleget kell készíteni. A számviteli rendelet szerint a zárómérleg a mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközök és azok forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja.

A Cstv. szerint az adóbevallást is 30 napon belül át kell adni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Milyen adózási dokumentumokra lehet szükség?

• társaságiadó-bevallás,
• áfabevallások,
• járulékbevallások,
• helyi iparűzési adó bevallás,
• cégautóadó bevallás, ha releváns,
• rehabilitációs hozzájárulás, ha releváns,
• önellenőrzések,
• NAV-folyószámla,
• végrehajtási vagy fizetési könnyítési iratok,
• pótlék- és bírságtételek dokumentumai.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a számviteli iratokra figyel, de az adóbevallási és NAV-egyeztetési oldalt nem ellenőrzi.

Felszámolásban az adótartozások, pótlékok, bírságok és járulékadatok is fontosak, és a felszámoló számára ezek is a cég valós kötelezettségeit mutatják.

7. lépés: iratjegyzéket kell készíteni

A 30 napos feladatok egyik legfontosabb része az iratjegyzék.

A Cstv. szerint a vezetőnek a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket kell készítenie, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint át kell adnia a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül.

Mit tartalmazzon az iratjegyzék?

• iratcsoport megnevezése,
• időszak,
• darabszám vagy fájlszám,
• formátum,
• fizikai vagy elektronikus hely,
• átadás dátuma,
• átadás módja,
• hiányzó iratok listája,
• hiány oka,
• pótlás várható módja.

Fő iratcsoportok

• társasági iratok,
• taggyűlési vagy alapítói határozatok,
• könyvelési iratok,
• számlák,
• szerződések,
• banki dokumentumok,
• pénztárbizonylatok,
• adóbevallások,
• NAV-iratok,
• munkavállalói iratok,
• béranyagok,
• tárgyi eszköz dokumentumok,
• készletnyilvántartás,
• peres iratok,
• végrehajtási iratok,
• hatósági ügyek iratai,
• elektronikus hozzáférések listája.

Tipikus hiba

Az ügyvezető átad egy nagy mennyiségű iratanyagot, de nem készít tételes jegyzéket.

Később vita lehet abból, hogy mely iratok kerültek átadásra, melyek hiányoztak, és az ügyvezető jelezte-e a hiányokat.

8. lépés: a vagyont leltár szerint át kell adni

Az első 30 napban nemcsak iratokat kell átadni, hanem a vagyont is leltár szerint.

Ez azt jelenti, hogy a felszámoló számára egyértelműen be kell mutatni, milyen vagyontárgyak tartoznak a céghez, hol találhatók, milyen állapotban vannak, és milyen dokumentumok kapcsolódnak hozzájuk.

A vagyonátadás körébe tartozhat:

• készpénz,
• bankszámlapénz,
• készlet,
• gépek,
• berendezések,
• járművek,
• ingatlanok,
• informatikai eszközök,
• vevőkövetelések,
• szerződéses jogok,
• domainnevek,
• szoftverek,
• licencek,
• biztosítékok,
• peres követelések,
• kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések.

Minden vagyontárgynál célszerű rögzíteni:

• megnevezés,
• leltári szám,
• könyv szerinti érték,
• becsült piaci érték,
• helyszín,
• használó,
• állapot,
• biztosíték vagy zálogjog,
• lízing vagy bérlet,
• fényképes dokumentáció, ha indokolt.

Tipikus hiba

A könyvelési tárgyi eszköz lista nem egyezik a tényleges helyzettel.

Ha a könyvelésben szereplő autó, gép, készlet vagy informatikai eszköz nincs meg, azonnal tisztázni kell, mi történt vele, és ezt dokumentálni kell.

9. lépés: tájékoztatni kell a felszámolót a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről

A 30 napos határidő nemcsak az iratátadásra vonatkozik.

A vezetőnek ugyanilyen határidővel tájékoztatást kell adnia a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Szerződéslista tartalma

A szerződéslistában szerepeljen:

• szerződő fél neve,
• szerződés tárgya,
• szerződés dátuma,
• határozott vagy határozatlan időtartam,
• fizetési feltételek,
• fennálló tartozás vagy követelés,
• vitatott pont,
• biztosíték,
• felmondási feltétel,
• kapcsolódó számlák.

Folyamatban lévő ügyek listája

Ide tartozhat:

• peres ügy,
• fizetési meghagyás,
• végrehajtási ügy,
• NAV-eljárás,
• önkormányzati adóügy,
• munkaügyi vita,
• vevői reklamáció,
• szállítói vita,
• garanciális ügy,
• biztosítási ügy,
• hatósági eljárás.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a könyvelési iratokat adja át, de nem ad külön listát a folyamatban lévő perekről, végrehajtásokról, vitás szerződésekről vagy hatósági ügyekről.

Ez a felszámoló munkáját lassíthatja, és az ügyvezető együttműködését is hiányosnak mutathatja.

10. lépés: külön figyelni kell a 15 napos nyilatkozatokra

Bár a cikk fő fókusza az első 30 nap, fontos látni, hogy vannak ennél rövidebb határidők is.

A Cstv. szerint a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkozatot kell tenni a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások vagy terhek, amelyekből bírságfizetési vagy más fizetési kötelezettség származhat; emellett a hulladékgazdálkodási hatóság felé is lehet tájékoztatási kötelezettség a telephelyeken lévő hulladékokról és kapcsolódó hatósági ügyekről.

A törvény ezen kívül bizonyos követelések jogosultjainak felszámolásról történő tájékoztatására is 15 napos határidőt ír elő.

Mikor különösen fontos ez?

• ha a cég gyártott,
• raktározott,
• veszélyes hulladékkal dolgozott,
• telephelyet működtetett,
• gépjárműveket, vegyi anyagokat vagy ipari anyagokat használt,
• munkavállalói követelések lehetnek,
• járadékjellegű vagy munkavállalói jellegű követelések érintettek.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a 30 napos iratátadásra figyel, és nem veszi észre, hogy bizonyos nyilatkozatokat ennél hamarabb kell teljesíteni.

11. lépés: dokumentálni kell minden átadást és kommunikációt

Az első 30 napban nemcsak az számít, hogy az ügyvezető mit tesz meg.

Az is számít, hogy ezt tudja-e bizonyítani.

Mit kell dokumentálni?

• felszámolóval való első kapcsolatfelvétel,
• könyvelővel való egyeztetés,
• bérszámfejtővel való egyeztetés,
• iratátadási jegyzék,
• vagyonleltár,
• hiányzó iratok listája,
• hiányok magyarázata,
• elektronikus hozzáférések átadása,
• szerződéslista,
• folyamatban lévő ügyek listája,
• hitelezői lista,
• pénztár és tagi kölcsön kimutatása,
• kapcsolt vállalkozási tételek listája.

Miért fontos?

Mert később nem az lesz a kérdés, hogy az ügyvezető emlékezete szerint együttműködött-e.

Hanem az, hogy írásban, dokumentumokkal, határidőben bizonyítható-e az együttműködés.

Tipikus hiba

Az ügyvezető szóban egyeztet, telefonon ígér, fájlokat küld külön-külön, de nincs egységes nyoma annak, mit adott át és mit vállalt.

Felszámolásban az írásos nyom védelem.

Az első 30 nap gyakorlati idővonala

• 1–3. nap: helyzetazonosítás
• felszámolás kezdő időpontjának rögzítése,
• felszámoló adatainak beszerzése,
• cégkapu és elektronikus iratok mentése,
• könyvelő és bérszámfejtő azonnali bevonása,
• határidőnapló elkészítése.
• 4–7. nap: első adatgyűjtés
• főkönyv,
• analitikák,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• szerződések,
• számlák,
• munkavállalói adatok,
• vagyonlista első változata.
• 8–15. nap: kritikus nyilatkozatok és listák
• környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási érintettség vizsgálata,
• munkavállalói és speciális követelési érintettség vizsgálata,
• hitelezői lista,
• folyamatban lévő ügyek listája,
• szerződéslista,
• hiányzó iratok jegyzéke.
• 16–25. nap: számviteli dokumentumok előkészítése
• záróleltár,
• tevékenységet lezáró mérleg,
• zárómérleg,
• adóbevallások,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• pénztár és tagi kölcsön kimutatás.
• 26–30. nap: átadás és bizonyítás
• iratjegyzék véglegesítése,
• vagyon leltár szerinti átadása,
• irattári anyag átadása,
• elektronikus hozzáférések átadása,
• felszámoló tájékoztatása szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről,
• átadás visszaigazolásának megőrzése.

Mit ne tegyen az ügyvezető az első 30 napban?

• Ne várjon a felszámoló második megkereséséig.
• Ne hárítson mindent a könyvelőre.
• Ne adjon át iratokat jegyzék nélkül.
• Ne hallgasson el hiányzó iratokat.
• Ne mozgasson céges vagyont önállóan.
• Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt.
• Ne rendezzen tagi kölcsönt szakértői kontroll nélkül.
• Ne hagyja tisztázatlanul a pénztárt.
• Ne felejtse el a folyamatban lévő ügyek listáját.
• Ne kezelje a felszámolást úgy, mintha már semmi dolga nem lenne.

Ellenőrzőlista: első 30 nap ügyvezetőknek

• 1. Rögzítette a felszámolás kezdő időpontját?
• 2. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
• 3. Felvette írásban a kapcsolatot a felszámolóval?
• 4. Bevonta a könyvelőt?
• 5. Bevonta a bérszámfejtőt, ha van munkavállaló?
• 6. Elkészült a határidőnapló?
• 7. Készül a záróleltár?
• 8. Készül a tevékenységet lezáró mérleg?
• 9. Készül a zárómérleg?
• 10. Készülnek az adóbevallások?
• 11. Elkészült az iratjegyzék?
• 12. Megvan az irattári anyag?
• 13. Elkészült a vagyonleltár?
• 14. Tisztázott a pénztár?
• 15. Dokumentált a tagi kölcsön?
• 16. Van friss főkönyv?
• 17. Van vevő-szállító analitika?
• 18. Van NAV-folyószámla?
• 19. Van szerződéslista?
• 20. Van folyamatban lévő ügyek listája?
• 21. Van hitelezői lista?
• 22. Van követeléslista?
• 23. Listázta a kapcsolt vállalkozási ügyleteket?
• 24. Átadta az elektronikus hozzáféréseket?
• 25. Minden átadásról készült bizonyíték?

Gyakori kérdések

Mit kell tennie az ügyvezetőnek a felszámolás első 30 napjában?

Az ügyvezetőnek 30 napon belül záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie és átadnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Mikortól számít az első 30 nap?

Az első 30 nap a felszámolás kezdő időpontjától számít. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mi az a záróleltár felszámoláskor?

A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá. Tartalmazza a mérlegfordulónapon meglévő befektetett eszközöket, forgóeszközöket és azok forrásait mennyiségben és a számviteli szabályok szerinti értéken.

Mi az a tevékenységet lezáró mérleg?

A tevékenységet lezáró mérleg a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készített beszámoló jellegű dokumentum, amely a cég felszámolás előtti vagyoni és pénzügyi helyzetét mutatja be. A vezetőnek ezt a záróleltárral és a további záró dokumentumokkal együtt át kell adnia.

Elég, ha a könyvelő intézi az iratátadást?

Nem. A könyvelő segíthet a dokumentumok előkészítésében, de az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége nem szűnik meg. Az ügyvezetőnek kell biztosítania, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.

Mi történik, ha az ügyvezető késik vagy nem működik együtt?

Ha a vezető elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségeit, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, bírságolási és felelősségi kockázat merülhet fel. A Cstv. külön nevesíti a felszámoló tevékenységének elősegítését és a tájékoztatási kötelezettséget is.

Összegzés

A felszámolás első 30 napja az ügyvezető szempontjából döntő időszak.

Ilyenkor nem elég várni, kapkodni vagy a könyvelőre hárítani mindent. Az ügyvezetőnek pontosan tudnia kell, mikor kezdődött a felszámolás, ki a felszámoló, milyen határidők futnak, milyen iratokat kell átadni, milyen számviteli dokumentumokat kell elkészíteni, és milyen vagyoni, szerződéses, munkavállalói, adózási és hitelezői adatokat kell bemutatni.

A legfontosabb első 30 napos feladatok:

• felszámolás kezdő időpontjának azonosítása,
• felszámolóval való kapcsolatfelvétel,
• könyvelő és bérszámfejtő bevonása,
• záróleltár elkészítése,
• tevékenységet lezáró mérleg elkészítése,
• zárómérleg elkészítése,
• adóbevallások elkészítése,
• iratjegyzék készítése,
• irattári anyag átadása,
• vagyon leltár szerinti átadása,
• szerződések és folyamatban lévő ügyek bemutatása,
• minden átadás dokumentálása.

A felszámolás menete nem vár. Az első 30 napban az ügyvezető vagy rendezett, bizonyítható együttműködést épít fel, vagy már az eljárás elején olyan kockázatokat teremt, amelyek később sokba kerülhetnek.

CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cége? Az első 30 napban nem fér bele a bizonytalanság.

Ha elrendelték a felszámolást, a legfontosabb kérdés nem az, hogy „majd mi lesz”, hanem az, hogy mit kell megtenni most.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mikor kezdődött hivatalosan a felszámolás,
• pontosan mikor jár le a 30 napos határidő,
• milyen iratokat kell átadni,
• hogyan kell elkészíteni az iratjegyzéket,
• milyen könyvelési dokumentumokra van szükség,
• hogyan kell előkészíteni a záróleltárt,
• mire kell figyelni a tevékenységet lezáró mérlegnél,
• hogyan kell kezelni a pénztárat, tagi kölcsönt és kapcsolt ügyleteket,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel.

Ne a 29. napon derüljön ki, hogy hiányzik a főkönyv, a szerződéslista, a vagyonleltár vagy a pénztár magyarázata.

Küldje el nekünk a felszámolást elrendelő végzést, a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat vagy az iratlistát, és kérjen gyors szakértői első 30 napos helyzetértékelést.

A felszámolás első 30 napja nem adminisztráció. Ez az ügyvezető egyik legfontosabb kockázatcsökkentő időszaka.

• Felszámolás első 30 napja
• Iratjegyzék
• Tevékenységet lezáró mérleg
• Vagyon átadása leltár szerint
• Záróleltár