Rövid válasz: miért a felszámolás alatt derülnek ki a legnagyobb hibák?

A felszámolás alatt a cég működését, könyvelését, tartozásait, követeléseit, pénzmozgásait és vagyonát a felszámoló már nem napi üzleti logika, hanem dokumentumok alapján vizsgálja. Ilyenkor gyakran derül ki, ha hiányos a könyvelés, elmaradtak bevallások, nincs meg a könyvelés szerinti pénztár, rendezetlen a tagi kölcsön, vitatottak a hitelezői igények, vagy korábbi döntések ügyvezetői felelősségi kockázatot vethetnek fel. A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több számviteli és iratátadási kötelezettséget kell teljesítenie, köztük záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg, adóbevallás, iratjegyzék és vagyonátadás elkészítését, illetve átadását.

Miért erős figyelmeztetés ez az ügyvezetőnek?

Sok cégvezető a felszámolásig abban bízik, hogy a problémák „kezelhetők”.

• A könyvelés majd rendeződik.
• A pénztár majd magyarázható lesz.
• A tagi kölcsönt majd tisztázzák.
• A NAV-bevallásokat majd pótolják.
• A hitelezőkkel majd meg lehet beszélni.
• A vitatott számlák majd valahogy eltűnnek a háttérben.

A felszámolás alatt viszont ez a gondolkodás már nem működik.

• A felszámoló iratokat kér.
• A hitelezők igényt jelentenek be.
• A könyvelést át kell adni.
• A vagyont leltár szerint be kell mutatni.
• A pénztárat, tagi kölcsönt, kapcsolt ügyleteket, bevallásokat és tartozásokat dokumentálni kell.

A felszámolás egyik legnagyobb veszélye, hogy nem új problémákat teremt, hanem láthatóvá teszi a régen meglévő, elrejtett hibákat.

1. hiba: hiányos vagy ellentmondásos könyvelés

A felszámolás alatt a könyvelés nem háttéranyag, hanem a cég valós helyzetének egyik legfontosabb bizonyítéka.

A felszámoló ebből látja:

• milyen vagyona volt a cégnek,
• kik a hitelezők,
• kik tartoznak a cégnek,
• milyen számlák vannak nyitva,
• van-e NAV-tartozás,
• van-e pénztárhiány,
• van-e tagi kölcsön,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási tételek,
• milyen eszközök szerepelnek a nyilvántartásban,
• van-e készlet,
• történt-e szokatlan pénzmozgás.

• nincs friss főkönyvi kivonat,
• a vevő-szállító analitika nem egyezik a főkönyvvel,
• hiányoznak számlák,
• nincs teljes banki egyeztetés,
• a NAV-folyószámla nincs rendezve,
• a tárgyi eszköz lista nem valós,
• a készlet csak papíron létezik,
• nincs tagi kölcsön kimutatás,
• kapcsolt vállalkozási tételek nincsenek elkülönítve,
• a pénztár nem egyezik a valósággal.

Mert ha a könyvelés nem ad valós képet, a felszámoló nehezebben tudja feltárni a vagyont és a tartozásokat. Emellett az ügyvezető bizonyítási helyzete is gyengülhet.

A felszámolásban nem elég azt mondani: „a könyvelőnél van minden”.

Az számít, hogy a könyvelés teljes, átadható, egyeztetett és dokumentumokkal alátámasztott-e.

2. hiba: elmaradt bevallások és adózási hiányosságok

Felszámoláskor gyakran derül ki, hogy a cég adózási oldala nincs rendben.

Ez nemcsak NAV-tartozást jelenthet. Probléma lehet az is, ha:

• hiányzik áfabevallás,
• elmaradt járulékbevallás,
• nincs társaságiadó-bevallás,
• nincs iparűzési adó bevallás,
• nincs záró adóbevallás,
• vannak önellenőrzésre váró tételek,
• a NAV-folyószámla nem egyezik a könyveléssel,
• van végrehajtási vagy inkasszós előzmény,
• vannak pótlékok, bírságok, késedelmi tételek.

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül az ügyvezetőnek adóbevallást is át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak, a záróleltár és mérlegek mellett.


Az ügyvezető azt gondolja, hogy az adózási hiányosság „csak könyvelési technikai kérdés”.

Felszámolás alatt ez már nem technikai kérdés. A bevallások, NAV-folyószámla, járulékadatok és adótartozások a hitelezői kör, a tartozások és a felelősségi kockázatok részei lehetnek.

3. hiba: pénztárhiány

A pénztárhiány az egyik legérzékenyebb felszámolási probléma.

Sok cégnél a könyvelés szerint jelentős pénztárállomány szerepel, de a pénz ténylegesen nincs meg.

Ez felszámolás alatt azonnal kérdéseket vethet fel:

• hol van a pénz,
• ki kezelte a pénztárat,
• mikor keletkezett a hiány,
• milyen kifizetések történtek,
• vannak-e bizonylatok,
• üzleti célra ment-e el a pénz,
• tulajdonosi vagy ügyvezetői kifizetés történt-e,
• volt-e kapcsolt vállalkozási érintettség.

Mert a pénztár nem elméleti szám. Ha a könyvelés szerint a cég pénztárában pénz van, a felszámoló kérheti annak bemutatását vagy magyarázatát.

A pénztárhiány később vagyonátadási, számviteli, hitelezői és vezetői felelősségi kérdéseket is felvethet.


Az ügyvezetőnek külön kimutatást kell készítenie:

• könyvelés szerinti pénztárállomány,
• tényleges pénztárállomány,
• eltérés összege,
• eltérés időszaka,
• készpénzfelvételek listája,
• pénztárbizonylatok,
• kifizetések jogcíme,
• hiány magyarázata,
• kapcsolódó könyvelési tételek.

A pénztárhiányt nem elrejteni kell, hanem dokumentáltan kezelni.

4. hiba: rendezetlen tagi kölcsön

A tagi kölcsön sok cégnél évekig „belső ügyként” jelenik meg.

Felszámolás alatt azonban már nem belső ügy.

A felszámoló vizsgálhatja:

• ki nyújtotta a tagi kölcsönt,
• mikor nyújtotta,
• milyen szerződés alapján,
• milyen összegben,
• volt-e kamat,
• történt-e visszafizetés,
• mikor történt a visszafizetés,
• milyen bizonylat alapján,
• volt-e közben fizetésképtelenségi helyzet,
• más hitelezők kaptak-e pénzt,
• kapcsolt személy vagy tulajdonos részesült-e előnyben.

A tagi kölcsön két irányból is kockázatos lehet.

Ha a tagi kölcsön nincs dokumentálva, akkor nem világos, milyen jogcímen került pénz a cégbe vagy ki a jogosult.

Ha a tagi kölcsönt visszafizették, akkor vizsgálható lehet, hogy ez nem sértette-e más hitelezők érdekeit, különösen akkor, ha a cég már fizetési nehézségben volt.

• tagi kölcsön szerződések,
• folyósítás banki bizonylatai,
• visszafizetés bizonylatai,
• könyvelési karton,
• tulajdonosi döntések,
• kamatszámítás,
• kapcsolt vállalkozási érintettség,
• időbeli összefüggés a fizetési nehézséggel.

5. hiba: hitelezői igények alábecsülése

A felszámolás alatt a tartozások már nem informális telefonos egyeztetések alapján jelennek meg.

A hitelezők igényt jelentenek be, a felszámoló pedig nyilvántartásba veszi és felülvizsgálja azokat. A hitelezőknek főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket; a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények még nyilvántartásba vehetők, de hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, a 180 nap elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

• több hitelező van, mint amennyire az ügyvezető számított,
• a hitelezők kamatot és költségeket is bejelentenek,
• régi tartozások is előkerülnek,
• vitatott követeléseket is bejelentenek,
• peres vagy végrehajtási ügyek is hitelezői igényként jelennek meg,
• NAV- és munkavállalói követelések is beléphetnek,
• kapcsolt vállalkozási követelések külön figyelmet kapnak.

Az ügyvezető csak a legnagyobb szállítókra figyel, és nem készít teljes hitelezői listát.

Pedig a felszámolásban minden követelés számít: a kicsi, a régi, a vitatott, a késedelmi kamatos, a peres és a kapcsolt is.

6. hiba: vitatott követelések dokumentálásának hiánya

Sok ügyvezető tudja, hogy egy-egy számlával probléma volt.

De amikor a felszámoló dokumentumot kér, kiderül, hogy nincs meg:

• a vitató levél,
• a reklamáció,
• a hibás teljesítés jegyzőkönyve,
• a teljesítésmegtagadás indoka,
• az ellenkövetelés dokumentuma,
• a beszámítási nyilatkozat,
• a peres irat,
• az ügyvédi levelezés,
• a részfizetés bizonylata.

Mert a „szerintünk nem jogos” nem elég.

A vitatott követelést dokumentumokkal kell alátámasztani.

Ha az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy egy követelést korábban vitatott, vagy hogy a hitelező teljesítése hibás volt, akkor a cég pozíciója gyengülhet.


Vitatott követeléseknél külön listát:

• hitelező neve,
• követelés összege,
• vitatott összeg,
• vitatás oka,
• vitatás dátuma,
• kapcsolódó szerződés,
• számlák,
• levelezés,
• peres vagy fizetési meghagyásos előzmény,
• bizonyítékok.

7. hiba: kapcsolt vállalkozási ügyletek eltitkolása vagy rendezetlensége

Kapcsolt vállalkozási ügylet lehet például:

• kapcsolt cégnek történt kifizetés,
• kapcsolt cégtől kapott kölcsön,
• kapcsolt céggel szembeni követelés,
• kapcsolt cégnek átadott eszköz,
• cégcsoporton belüli készletmozgás,
• követelésengedményezés,
• piaci ár alatti értékesítés,
• tulajdonosi vagy ügyvezetői érintettségű szerződés.

Felszámolás alatt ezek különösen érzékenyek.


Mert a felszámolásban a hitelezői érdekek védelme központi kérdés. A vezető tisztségviselő felelőssége vizsgálható lehet, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el vezetői feladatait, és ezzel összefüggésben a társasági vagyon csökkent vagy a hitelezői követelések kielégítése meghiúsulhatott.


Az ügyvezető azt gondolja, hogy a kapcsolt céges kifizetés „belső elszámolás”.

Felszámolásban ez nem belső ügy. Dokumentálni kell a szerződést, teljesítést, számlát, árat, pénzmozgást és üzleti indokot.

8. hiba: elmaradt beszámolók és közzétételek

A felszámolás során a korábbi beszámolási fegyelem is előkerülhet.

Ha a cég nem tette közzé beszámolóit, vagy nem készítette el megfelelően a számviteli dokumentumait, az nemcsak adminisztrációs mulasztásként jelenhet meg.

A vezetői felelősséggel kapcsolatos bírósági tájékoztató is kiemeli, hogy a vezetői felelősségi rendszerben jelentősége lehet annak, ha a vezető nem tett eleget beszámolókészítési, letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségeknek.

• minden éves beszámoló közzététele megtörtént-e,
• vannak-e hiányzó évzárások,
• vannak-e elmaradt bevallások,
• egyeznek-e a beszámolók a főkönyvvel,
• van-e kiegészítő melléklet,
• vannak-e könyvvizsgálati érintettségek,
• a tevékenységet lezáró mérleg előkészíthető-e.

9. hiba: a felszámoló megkereséseinek félvállról vétele

A felszámoló megkeresése nem egy opcionális kérés.

A vezető köteles elősegíteni a felszámoló tevékenységét, iratokat átadni, tájékoztatást adni, és a felszámolás előtti tevékenységgel kapcsolatos információkat rendelkezésre bocsátani. A Cstv. pénzbírság alkalmazását is lehetővé teszi, ha a vezető elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a törvényi kötelezettségeit, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt.


Az ügyvezető:

• késve válaszol,
• csak telefonon egyeztet,
• nem ad iratjegyzéket,
• nem jelzi a hiányzó iratokat,
• a könyvelőre hárít mindent,
• nem ad magyarázatot a pénzmozgásokra,
• nem dokumentálja az együttműködést.

• minden megkeresést írásban visszaigazolni,
• határidőnaplót vezetni,
• könyvelővel egyeztetni,
• tételes iratjegyzéket készíteni,
• hiányokat írásban jelezni,
• minden átadást bizonyíthatóvá tenni.

10. hiba: az ügyvezető későn ismeri fel a személyes kockázatot

Fontos kimondani: az ügyvezető nem felel automatikusan a cég minden tartozásáért csak azért, mert felszámolás indult.

De bizonyos magatartások személyes kockázatot okozhatnak.

Ilyen lehet például:

• iratátadás elmulasztása,
• valótlan adatszolgáltatás,
• felszámolóval való együttműködés hiánya,
• vagyon eltüntetése vagy nem bemutatása,
• hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása,
• pénztárhiány magyarázat nélküli kezelése,
• kapcsolt vállalkozási kifizetések rendezetlensége,
• beszámoló- és bevallási kötelezettségek elmulasztása,
• vitatható tagi kölcsön visszafizetés,
• szelektív hitelezői kifizetés.

A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása felelősségi kérdést vethet fel, ha ezzel összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezői követelések kielégítése meghiúsulhatott.

11. Mit tegyen az ügyvezető, ha a felszámolás közben derül ki a hiba?

• 1. Ne tagadja le a problémát
• Ha hiányzik egy irat, eltérés van a könyvelésben vagy nincs meg a pénztár, azt nem eltitkolni kell, hanem dokumentáltan kezelni.

• 2. Készítsen hibafeltáró listát
• A lista tartalmazza:
• probléma megnevezése,
• érintett időszak,
• érintett összeg,
• rendelkezésre álló dokumentumok,
• hiányzó dokumentumok,
• hiány oka,
• pótlási lehetőség,
• könyvelői álláspont,
• jogi kockázat,
• felszámoló felé adott tájékoztatás.

• 3. Egyeztessen könyvelővel
• Minden számviteli eltérést könyvelési oldalról kell először tisztázni.

• 4. Kérjen jogi álláspontot
• Különösen akkor, ha:
• pénztárhiány,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási ügylet,
• szelektív kifizetés,
• vitatott hitelezői igény,
• ügyvezetői felelősség,
• elmaradt beszámoló vagy bevallás merül fel.

• 5. Írásban tájékoztassa a felszámolót
• A felszámoló felé nem elég szóban jelezni a problémát. Írásos, pontos és dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatás szükséges.

12. Gyors ellenőrzőlista: milyen rejtett hibák derülhetnek ki?

• 1. Van teljes főkönyvi kivonat?
• 2. Egyezik a főkönyv a vevő-szállító analitikával?
• 3. Minden bevallás be van adva?
• 4. Egyezik a NAV-folyószámla a könyveléssel?
• 5. Megvan a könyvelés szerinti pénztár?
• 6. Van dokumentált tagi kölcsön?
• 7. Volt tagi kölcsön visszafizetés?
• 8. Voltak kapcsolt vállalkozási kifizetések?
• 9. Voltak eszközátadások?
• 10. Van teljes hitelezői lista?
• 11. Vannak vitatott követelések?
• 12. Van bizonyíték a vitatásra?
• 13. Vannak elmaradt beszámolók?
• 14. Vannak elmaradt adóbevallások?
• 15. Van folyamatban lévő per vagy végrehajtás?
• 16. Minden szerződés átadható?
• 17. A vagyon ténylegesen megvan?
• 18. Van iratátadási jegyzék?
• 19. Minden felszámolói kommunikáció dokumentált?
• 20. Vannak ügyvezetői felelősségi kockázatot jelentő tételek?

Gyakori kérdések

Miért a felszámolás alatt derülnek ki a legnagyobb hibák?
Azért, mert a felszámolás során a cég könyvelését, vagyonát, tartozásait, követeléseit, pénzmozgásait és iratait a felszámoló dokumentumok alapján vizsgálja. Ilyenkor láthatóvá válnak azok a hiányosságok, amelyek normál működés közben háttérben maradhattak.

Miért veszélyes a hiányos könyvelés felszámoláskor?
A hiányos könyvelés miatt nem látható pontosan a cég vagyona, tartozásai, követelései, pénzmozgásai és hitelezői helyzete. Ez nehezíti a felszámoló munkáját, és gyengítheti az ügyvezető bizonyítási pozícióját.

Miért probléma a pénztárhiány?
Azért, mert ha a könyvelés szerint pénz van a cégben, de az ténylegesen nincs meg, a felszámoló kérheti annak magyarázatát. A pénztárhiány vagyonátadási, számviteli és ügyvezetői felelősségi kérdéseket is felvethet.

Miért kell külön kezelni a tagi kölcsönt?
A tagi kölcsön felszámolás alatt nem belső ügy. Vizsgálható, hogy mikor keletkezett, volt-e szerződés, történt-e visszafizetés, milyen bizonylattal, és sérülhettek-e más hitelezők érdekei.

Mikor merülhet fel vezetői felelősség?
Vezetői felelősségi kockázat akkor merülhet fel, ha az ügyvezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők kielégítése meghiúsulhatott.

Mit tegyen az ügyvezető, ha felszámolás közben derül ki egy hiba?
Ne hallgassa el. Készítsen írásos hibafeltáró listát, egyeztessen könyvelővel és jogi szakértővel, gyűjtse össze a bizonyítékokat, jelölje a hiányzó iratokat, és a felszámoló felé dokumentáltan adjon tájékoztatást.

Összegzés

A felszámolás menete közben gyakran nem új problémák keletkeznek, hanem a korábbi hibák válnak láthatóvá.

Ilyenkor derülhet ki, hogy:

• hiányos a könyvelés,
• elmaradtak bevallások,
• nincs rendben a NAV-folyószámla,
• nincs meg a pénztár,
• rendezetlen a tagi kölcsön,
• nem teljes a hitelezői lista,
• vitatott követeléseket nem dokumentáltak,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek nincsenek alátámasztva,
• hiányzik az iratátadási jegyzék,
• korábbi döntések vezetői felelősségi kérdést vethetnek fel.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:

CTA blokk

Felszámolás közben derült ki könyvelési, pénztári vagy tagi kölcsön probléma?

Ne várja meg, amíg a felszámoló, a hitelező vagy a bíróság kérdez rá először. A rejtett hibákat nem elhallgatni kell, hanem szakértői módon feltárni, dokumentálni és kezelni.

Segítünk gyorsan átlátni:

• hiányos-e a könyvelés,
• vannak-e elmaradt bevallások,
• rendezett-e a NAV-folyószámla,
• van-e pénztárhiány,
• dokumentált-e a tagi kölcsön,
• volt-e kockázatos kapcsolt vállalkozási ügylet,
• megfelelő-e a hitelezői lista,
• vannak-e vitatott követelések,
• felmerülhet-e ügyvezetői felelősségi kockázat.

Ne akkor próbálja megmagyarázni a problémát, amikor már számon kérik.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a főkönyvet, a vevő-szállító analitikát, a pénztárkimutatást, a tagi kölcsön dokumentumokat vagy a hitelezői listát, és kérjen gyors szakértői hibafeltáró áttekintést.

A felszámolás közben feltárt hiba nem mindig végzetes. A rosszul kezelt hiba viszont könnyen azzá válhat.

Hiányzó kép: felszamolas_hiba_kiemeles

• elmaradt bevallások
• hiányos könyvelés
• hitelezői igények
• pénztárhiány
• rendezetlen tagi kölcsön