Rövid válasz: miért kerülhet sokba az ügyvezetőnek egy hiba felszámolás alatt?

Miért nem csak a tartozás összege számít?

Sok ügyvezető úgy gondolja, hogy felszámolás esetén a legfontosabb kérdés ez:

• „Mennyi a cég tartozása?”

Ez valóban fontos, de nem ez az egyetlen kérdés.

Felszámolás alatt legalább ilyen fontos az is:

• mit tett az ügyvezető a bírósági értesítés után,
• elmulasztott-e határidőt,
• átadta-e az iratokat,
• együttműködött-e a felszámolóval,
• rendezett volt-e a könyvelés,
• megvolt-e a pénztárban szereplő összeg,
• dokumentált volt-e a tagi kölcsön,
• történt-e kapcsolt vállalkozási kifizetés,
• mozgatott-e vagyont a cégből,
• előnyben részesített-e bizonyos hitelezőket,
• tudta-e bizonyítani a döntéseit.

A felszámolás alatt az ügyvezető magatartása is vizsgálhatóvá válhat. Nem mindegy, hogy együttműködő, dokumentált és átlátható módon jár el, vagy kapkod, hallgat, késik, vagy úgy viselkedik, mintha még mindig ő döntene mindenről.

A fő üzenet:

A felszámolás alatt nemcsak az számít, hogy mekkora a tartozás, hanem az is, hogy az ügyvezető hogyan viselkedik az eljárás során.

1. hiba: a határidők elmulasztása

A felszámolási eljárásban a határidők elmulasztása az egyik legveszélyesebb hiba.

Az ügyvezető sokszor azt gondolja:

• „Majd válaszolunk.”
• „Majd a könyvelő összeszedi.”
• „Majd egyeztetünk a hitelezővel.”
• „Majd a felszámoló szól, ha valami kell.”

Ez a hozzáállás felszámolási helyzetben kockázatos.

Milyen határidők lehetnek kritikusak?

8 napos nyilatkozati határidő

Ha hitelezői felszámolási kérelem érkezik, az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell a bíróságnak arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ez azt jelenti, hogy a hallgatás nem semleges.

A hallgatás pozícióvesztés lehet.

30 napos iratátadási és számviteli határidő

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a vezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, valamint ezeket át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Ugyanezen határidőn belül iratjegyzéket kell készíteni, át kell adni az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, továbbá tájékoztatást kell adni a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Hitelezői igényekhez kapcsolódó 40 és 180 napos határidők

A hitelezői igények bejelentésénél a 40 napos és a 180 napos határidők is jelentősek. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítése hátrányosabb helyzetbe kerülhet; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Miért kerülhet sokba?

Mert egy elmulasztott határidő miatt:

• gyengülhet a védekezési pozíció,
• elveszhet a vitatás lehetősége,
• bírságolási kockázat keletkezhet,
• a felszámolóval való kapcsolat rosszul indulhat,
• nehezebben bizonyítható az ügyvezető együttműködése,
• az ügyvezető személyes kockázata is nőhet.

Mit tegyen az ügyvezető?

Azonnal készítsen határidőnaplót:

• bírósági irat átvételének napja,
• 8 napos nyilatkozati határidő,
• felszámolás kezdő időpontja,
• 30 napos iratátadási határidő,
• felszámoló megkereséseinek határideje,
• hitelezői igényekhez kapcsolódó dátumok,
• adózási és könyvelési határidők.

2. hiba: az iratátadás elmulasztása vagy rendezetlen teljesítése

A második nagy hiba, amikor az ügyvezető nem adja át időben és rendezetten az iratokat.

Ez nem apró adminisztrációs kérdés.

A felszámoló az iratok alapján tudja feltárni:

• a cég vagyonát,
• a hitelezőket,
• a tartozásokat,
• a követeléseket,
• a szerződéseket,
• a munkavállalói ügyeket,
• a peres és végrehajtási eljárásokat,
• a pénzmozgásokat,
• a kapcsolt vállalkozási ügyleteket.

Ha az iratok hiányosak, a felszámoló nem lát tisztán. Ez az ügyvezetőnek is rossz.

Mit kell átadni?

Legalább az alábbiakat célszerű összegyűjteni:

• záróleltár,
• tevékenységet lezáró mérleg,
• zárómérleg,
• adóbevallások,
• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• szerződések,
• számlák,
• teljesítési igazolások,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• tagi kölcsön dokumentáció,
• munkavállalói dokumentumok,
• béradatok,
• peres és végrehajtási iratok,
• folyamatban lévő ügyek listája,
• elektronikus hozzáférések listája.

Miért nem elég „átküldeni pár fájlt”?

Mert később vita lehet abból, hogy:

• pontosan mit adott át az ügyvezető,
• mikor adta át,
• kinek adta át,
• milyen formában adta át,
• mi hiányzott,
• jelezte-e a hiányt,
• a felszámoló valóban megkapta-e az anyagot.

Ezért átadási jegyzéket kell készíteni.

Miért kerülhet sokba?

A törvény szerint a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a 31. § szerinti kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét.

Mit tegyen az ügyvezető?

Készítsen tételes átadási jegyzéket, amely tartalmazza:

• iratcsoport megnevezését,
• érintett időszakot,
• formátumot,
• darabszámot vagy fájllistát,
• átadás dátumát,
• átvevő nevét,
• hiányzó iratokat,
• hiány okát,
• pótlás várható időpontját.

3. hiba: a felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása

A felszámoló megkeresését nem szabad úgy kezelni, mint egy kellemetlen adminisztratív levelet.

A felszámoló belépése után a cég működésének logikája megváltozik. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint a felszámoló teheti meg, a cég nevét pedig „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni.

Ez azt jelenti, hogy a felszámoló megkeresései központi jelentőségűek.

Tipikus hibák

• Az ügyvezető nem veszi át a levelet.
• Késve válaszol.
• Csak szóban reagál.
• Hiányos adatokat küld.
• A könyvelőre hárít mindent.
• Nem adja át az elektronikus hozzáféréseket.
• Nem jelzi, ha egy irat hiányzik.
• Nem dokumentálja a kommunikációt.

Miért veszélyes?

Mert a felszámolóval való együttműködés hiánya:

• bírságolási kockázatot jelenthet,
• bizalmatlanságot kelthet,
• nehezítheti a vagyon feltárását,
• ronthatja az ügyvezető bizonyítási helyzetét,
• későbbi felelősségi vitákban visszaüthet.

Mit tegyen az ügyvezető?

Minden felszámolói megkeresésnél:

• mentse le az iratot,
• jegyezze fel a határidőt,
• válaszoljon írásban,
• csatoljon dokumentumokat,
• jelezze, ha valamit nem tud azonnal átadni,
• kérjen határidő-hosszabbítást, ha indokolt,
• dokumentálja az összes átadást.

4. hiba: rendezetlen könyvelés és pontatlan tartozáslista

A felszámolás alatt a könyvelés nem háttérmunka.

A könyvelés mutatja meg:

• mennyi a cég tartozása,
• kik a hitelezők,
• mennyi a vevőkövetelés,
• van-e NAV-tartozás,
• van-e munkabér- vagy járuléktartozás,
• van-e tagi kölcsön,
• van-e pénztárhiány,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási tételek,
• milyen eszközök és készletek vannak,
• milyen korábbi pénzmozgások történtek.

Ha a könyvelés rendezetlen, az ügyvezető nem tudja bizonyítani, mi történt a cégben.

Milyen könyvelési hibák veszélyesek?

• nincs friss főkönyvi kivonat,
• nincs vevő-szállító analitika,
• nem egyezik a főkönyv és az analitika,
• a NAV-folyószámla nincs egyeztetve,
• hiányoznak számlák,
• nincs pénztárnyilvántartás,
• a tagi kölcsön nem dokumentált,
• nincsenek tárgyi eszköz kartonok,
• a készlet csak papíron létezik,
• nem látszik, mely követelések vitatottak,
• nem különülnek el a kapcsolt vállalkozási tételek.

Miért kerülhet sokba?

Mert a rendezetlen könyvelés miatt:

• nem állapítható meg pontosan a vagyon,
• nem látható, kinek mennyivel tartozik a cég,
• vitássá válhat a pénztár,
• kérdésessé válhatnak kifizetések,
• nehezebb lesz a felszámolóval együttműködni,
• nőhet az ügyvezető személyes kockázata.

Mit tegyen az ügyvezető?

Legalább ezeket kérje le és ellenőrizze:

• főkönyvi kivonat,
• vevő analitika,
• szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• banki kartonok,
• pénztárjelentés,
• tagi kölcsön kimutatás,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• bér- és járulékadatok,
• kapcsolt vállalkozási elszámolások.

5. hiba: pénztárhiány, tagi kölcsön és „papíron létező” vagyon kezelése nélkül

A pénztárhiány és a tagi kölcsön felszámoláskor különösen érzékeny terület.

Sok cégnél a könyvelésben jelentős pénztárállomány szerepel, de a pénz ténylegesen nincs meg. Más esetekben tagi kölcsönök, tulajdonosi elszámolások vagy ügyvezetői kifizetések nincsenek megfelelően dokumentálva.

Felszámolás alatt ezek a tételek gyorsan kérdéseket vethetnek fel.

Miért veszélyes a pénztárhiány?

Ha a könyvelés szerint a cég pénztárában van pénz, de az ténylegesen nincs meg, a felszámoló kérdezheti:

• hol van a pénz,
• ki kezelte a pénztárat,
• mikor keletkezett az eltérés,
• mire fizették ki,
• van-e bizonylat,
• ki felel érte,
• mikor tudta ezt az ügyvezető.

Miért veszélyes a rendezetlen tagi kölcsön?

A tagi kölcsönnél vizsgálni kell:

• ki nyújtotta,
• mikor nyújtotta,
• milyen szerződés alapján,
• történt-e visszafizetés,
• mikor történt visszafizetés,
• más hitelezők közben kaptak-e pénzt,
• volt-e fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet,
• dokumentált-e minden tétel.

Miért kerülhet sokba?

Mert a pénztárhiány, tagi kölcsön és papíron létező vagyon később:

• vagyonátadási problémát,
• könyvelési vitát,
• felszámolói kérdéseket,
• hitelezői kifogást,
• ügyvezetői felelősségi kockázatot okozhat.

Mit tegyen az ügyvezető?

Készítsen külön kimutatást:

• pénztár könyv szerinti állománya,
• tényleges pénztárállomány,
• eltérés oka,
• készpénzfelvételek listája,
• tagi kölcsön szerződések,
• tagi kölcsön folyósítások,
• tagi kölcsön visszafizetések,
• tulajdonosi elszámolások,
• kapcsolódó banki és pénztárbizonylatok.

6. hiba: kapcsolt vállalkozási ügyletek és szelektív hitelezői kifizetések

A kapcsolt vállalkozási ügyletek felszámolás alatt mindig érzékenyek.

Különösen akkor, ha a cég fizetési problémákkal küzdött, de közben:

• tulajdonosi körhöz tartozó céget fizetett ki,
• tagi kölcsönt fizetett vissza,
• kapcsolt vállalkozásnak adott át eszközt,
• piaci ár alatt értékesített vagyont,
• követelést engedményezett,
• készletet adott át cégcsoporton belül,
• egyes hitelezőket előnyben részesített,
• más hitelezők közben nem kaptak pénzt.

A felszámolási eljárásban a hitelezői érdekek kiemelt jelentőségűek. A Kúria gyakorlata szerint vezetői felelősség vizsgálatánál jelentős lehet, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a vagyon csökkent vagy a hitelezői igények teljes kielégítése más okból meghiúsulhat.

Miért veszélyes?

Mert később felmerülhet a kérdés:

• miért azt a hitelezőt fizették ki,
• miért kapcsolt céget fizettek,
• miért került ki vagyon a cégből,
• piaci volt-e az ár,
• dokumentált volt-e az ügylet,
• sérültek-e hitelezői érdekek,
• tudta-e az ügyvezető, hogy fizetési válságban van a cég.

Tipikus hiba

Az ügyvezető azt gondolja, hogy a kapcsolt céges ügyletek „belső ügyek”.

Felszámolásban ez nem így van.

A kapcsolt vállalkozási ügyletek, tulajdonosi kifizetések és tagi kölcsönök különösen érzékeny pontok lehetnek.

Mit tegyen az ügyvezető?

Készítsen külön listát:

• kapcsolt vállalkozások neve,
• szerződések,
• számlák,
• teljesítések,
• kifizetések,
• tartozások,
• követelések,
• tagi kölcsönök,
• eszközátadások,
• készletmozgások,
• árképzés indoka,
• piaci érték alátámasztása.

7. hiba: az ügyvezető továbbra is úgy viselkedik, mintha ő irányítaná a céget

Ez az egyik legsúlyosabb hiba.

Amikor a felszámolást elrendelik, az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló teheti meg.

Ennek ellenére előfordul, hogy az ügyvezető:

• továbbra is utalásokat indít,
• hitelezőkkel külön alkudozik,
• készletet értékesít,
• eszközt ad át,
• szerződést módosít,
• követelést engedményez,
• kapcsolt cégnek fizet,
• bankszámlát vagy pénztárt próbál „rendezni”,
• a felszámoló nélkül hoz vagyoni döntéseket.

Miért kerülhet sokba?

Mert felszámolás alatt már nem az ügyvezető dönt szabadon a cég vagyonáról.

Ha mégis úgy viselkedik, mintha normál működés lenne, az:

• felszámolói kifogást,
• hitelezői vitát,
• bírságot,
• megtámadási kockázatot,
• ügyvezetői felelősségi kérdést,
• büntetőjogi jellegű gyanút is felvethet bizonyos szélsőséges esetekben.

Mit tegyen az ügyvezető?

Felszámolás elrendelése után:

• ne mozgasson vagyont önállóan,
• ne fizessen ki hitelezőt saját döntésből,
• ne adjon át eszközt,
• ne módosítson vagyoni hatású szerződést,
• minden felszámolói megkeresésre írásban reagáljon,
• minden iratot jegyzékkel adjon át,
• minden hiányt írásban jelezzen,
• kérjen szakértői kontrollt vitás helyzetben.

A 7 hiba röviden

• 1. Határidők elmulasztása
• A 8 napos nyilatkozati, 30 napos iratátadási és egyéb felszámolási határidők elmulasztása gyorsan beszűkítheti az ügyvezető mozgásterét.
• 2. Iratátadás hiánya vagy rendezetlensége
• Jegyzék nélküli, hiányos, késedelmes iratátadás későbbi viták és bírságolási kockázat forrása lehet.
• 3. Felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása
• A passzivitás nem védekezés. A felszámolóval való együttműködés az ügyvezető egyik legfontosabb kötelezettsége.
• 4. Rendezetlen könyvelés
• Ha a könyvelésből nem látható a valós vagyon, tartozás, követelés és pénzmozgás, az ügyvezető bizonyítási helyzete gyengül.
• 5. Pénztárhiány és tagi kölcsön rendezetlensége
• A papíron létező pénztár, dokumentálatlan tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás felszámoláskor különösen érzékeny.
• 6. Kapcsolt vállalkozási ügyletek és szelektív kifizetések
• Kapcsolt cégek, tulajdonosok vagy kiválasztott hitelezők előnyben részesítése később komoly kérdéseket vethet fel.
• 7. Az ügyvezető továbbra is vagyon felett dönt
• Felszámolás kezdő időpontja után a cég vagyonával kapcsolatos döntések főszabály szerint már a felszámolóhoz tartoznak.

Mit tegyen az ügyvezető, ha felismerte valamelyik hibát?

• 1. Ne takargassa a problémát
• Ha hiányzik egy irat, eltérés van a pénztárban, vagy bizonytalan egy tagi kölcsön, azt nem elrejteni kell, hanem dokumentáltan kezelni.
• 2. Készítsen írásos helyzetképet
• Legyen külön lista:
• tartozásokról,
• követelésekről,
• hitelezőkről,
• vitatott tételekről,
• kapcsolt vállalkozási ügyletekről,
• pénztárról,
• tagi kölcsönről,
• hiányzó iratokról,
• folyamatban lévő ügyekről.
• 3. Egyeztessen a könyvelővel
• A felszámolás alatt a könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető felelőssége nem tűnik el.
• 4. Dokumentáljon mindent
• E-mail, átadási jegyzék, felszámolói válasz, könyvelői lista, banki bizonylat, szerződés, jegyzőkönyv: minden számít.
• 5. Ne hozzon vagyoni döntést szakértői kontroll nélkül
• Ha már felszámolás alatt áll a cég, önálló vagyoni döntéssel nagyon könnyű hibázni.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Tudja pontosan, milyen határidők futnak?
• 2. Megvan a felszámolási kérelemre adott nyilatkozat dokumentációja?
• 3. Tudja, mikor kezdődött hivatalosan a felszámolás?
• 4. Készül a záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg?
• 5. Készül a zárómérleg és az adóbevallás?
• 6. Van iratátadási jegyzék?
• 7. Átadható a teljes könyvelési anyag?
• 8. Egyezik a főkönyv a vevő-szállító analitikával?
• 9. Rendezett a NAV-folyószámla?
• 10. Tisztázott a pénztár?
• 11. Dokumentált a tagi kölcsön?
• 12. Van kapcsolt vállalkozási ügyletekről lista?
• 13. Volt szelektív hitelezői kifizetés?
• 14. Történt eszközátadás vagy vagyonmozgás?
• 15. Dokumentált a felszámolóval való kommunikáció?
• 16. Tudja, mit nem tehet már meg ügyvezetőként?

Gyakori kérdések

Mi a legnagyobb hiba felszámolás alatt?

Az egyik legnagyobb hiba, ha az ügyvezető nem tudja, melyik szakaszban milyen kötelezettsége van: elmulasztja a határidőket, nem adja át az iratokat, nem működik együtt a felszámolóval, vagy továbbra is úgy dönt a cég vagyonáról, mintha normál működés lenne.

Mi történik, ha az ügyvezető nem adja át az iratokat?

A hiányos, késedelmes vagy valótlan adatokat tartalmazó iratátadás bírságolási és felelősségi kockázatot okozhat. A törvény szerint a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a törvényben meghatározott kötelezettségeit, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval.

Mennyi idő van az iratátadásra?

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több fontos dokumentumot át kell adni, köztük a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallásokat, az iratjegyzéket, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint.

Miért veszélyes a pénztárhiány felszámoláskor?

Azért, mert ha a könyvelés szerint pénz van a cégben, de az ténylegesen nincs meg, a felszámoló kérheti annak magyarázatát. A pénztárhiány vagyonátadási, könyvelési és ügyvezetői felelősségi kérdéseket vethet fel.

Miért veszélyes a kapcsolt vállalkozási kifizetés?

Azért, mert felszámolási helyzetben vizsgálható lehet, hogy az ügyvezető a hitelezői érdekek figyelembevételével járt-e el. A kapcsolt vállalkozásnak, tulajdonosnak vagy tagi kölcsönre történő kifizetés különösen érzékeny lehet, ha más hitelezők közben nem jutottak pénzhez.

Dönthet még az ügyvezető a cég vagyonáról felszámolás alatt?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot főszabály szerint csak a felszámoló teheti meg. Ezért az ügyvezető nem kezelheti úgy a céges vagyont, mintha normál üzleti működés lenne.

Összegzés

A felszámolás alatt az ügyvezető legnagyobb hibája nem mindig az, hogy a cég tartozást halmozott fel.

A nagyobb baj sokszor az, ha az ügyvezető az eljárás során rosszul viselkedik:

• késik,
• hallgat,
• nem ad át iratot,
• nem válaszol a felszámolónak,
• rendezetlen könyvelést hagy maga után,
• nem tudja megmagyarázni a pénztárt,
• nem dokumentálja a tagi kölcsönt,
• kapcsolt cégek felé fizet,
• továbbra is a cég vagyonáról dönt,
• nem dokumentálja a lépéseit.

A felszámolás alatt nemcsak a tartozások összege számít.

Az is számít, hogy az ügyvezető határidőben, dokumentáltan, együttműködően és a hitelezői érdekekre figyelemmel jár-e el.

Aki ezt megérti, jobb eséllyel csökkenti a későbbi vitákat és felelősségi kockázatokat.

CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cége? Ne a hibákból derüljön ki, mit kellett volna megtenni.

Ha felszámolási kérelem érkezett, elrendelték a felszámolást, vagy a felszámoló már megkereste a céget, gyorsan tisztázni kell, milyen határidők futnak, mit kell átadni, mit nem tehet már meg az ügyvezető, és hol lehet személyes kockázat.

Segítünk gyorsan átlátni:

• milyen határidőket kell figyelni,
• milyen iratokat kell átadni,
• hogyan kell elkészíteni az átadási jegyzéket,
• rendezett-e a könyvelés,
• van-e pénztárhiány vagy tagi kölcsön kockázat,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• történt-e szelektív hitelezői kifizetés,
• mit kérhet a felszámoló,
• milyen ügyvezetői felelősségi pontokra kell figyelni.

Ne várja meg, amíg egy hiányzó irat, elmulasztott határidő vagy rosszul kezelt pénzmozgás okoz problémát.

Küldje el nekünk a felszámolási kérelmet, a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat, a hitelezői listát vagy a tagi kölcsön/pénztár kimutatást, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

A felszámolásban egy időben megtett, dokumentált lépés sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy később javíthatatlan ügyvezetői hiba.

• Felszámolóval való együttműködés
• Határidők elmulasztása
• Iratátadási kötelezettség
• Kapcsolt vállalkozási ügyletek
• Rendezetlen könyvelés